A 20. század vége? Orbán Viktor világosan kijelölte generációnk legfontosabb kihívását.
Orbán Viktor a pesterzsébeti piacon tartott beszédében olyan mélyreható történelmi párhuzamokat említett, amelyek túlmutatnak a napi politikai eseményeken. A miniszterelnök kifejtette, hogy a jelenlegi harc a háborúból való távolmaradásért valójában a 20. század magyar sorsfordító eseményeinek megismétlődésének megakadályozásáról szól. Az a cél, hogy elérjük azt, ami Tiszának és Horthynak nem adatott meg.
Orbán Viktor a pesterzsébeti piacon tartott beszédében olyan mélyreható történelmi párhuzamokat említett, amelyek túlmutatnak a napi politikai eseményeken. A miniszterelnök kifejtette, hogy a jelenlegi harc a háborúból való távolmaradásért valójában a 20. század magyar sorsfordító eseményeinek megismétlődésének megakadályozásáról szól. Az a cél, hogy elérjük azt, ami Tiszának és Horthynak nem adatott meg.
A bejelentés: Indítványozzuk az aláírásgyűjtést a béke és a gazdaság védelmének érdekében!
A miniszterelnök a pesterzsébeti piacon, közvetlenül az emberek között osztotta meg a hírt, hogy aláírásgyűjtést indít Brüsszel háborús stratégiái ellen. Kiemelte, hogy a háború már most is súlyosan megterheli a magyar gazdaságot, és ha ez nem lenne, a növekedés mértéke akár "két-háromszorosára is nőhetne". A brüsszeli elképzelések a hadigazdaságra való átállást célozzák, amelyből Magyarországnak mindenáron távol kell maradnia. Ez a bejelentés önmagában is jelentős, de a miniszterelnök egyetlen mondatával a jelenlegi harcot történelmi kontextusba helyezte.
A magyar történelem évszázadai alatt számos háború és konfliktus sodort minket a mélységbe, mintha egy évszázados átok árnyéka nehezedne ránk. Az elmúlt 100 év során olyan események láncolata formálta nemzetünket, amelyek örökre nyomot hagytak a lelkünkben és a kultúránkban. Ezek a háborúk nem csupán a fizikai határokat, de a közösségi szellemet és identitásunkat is próbára tették. Az erőszakos beavatkozások és a kényszerű részvétel olyan sebeket ejtettek rajtunk, amelyek gyógyulása generációkat igényel. Az idő múlásával ugyan sok minden megváltozott, de a múlt árnyai továbbra is velünk élnek, és emlékeztetnek arra, hogy a béke és a stabilitás sosem magától értetődő.
"Magyarország mindig is próbálta elkerülni a háborús konfliktusokat. Tisza István és Horthy Miklós is ellenálltak ennek, de végül nem tudtak ellenállni a külső nyomásnak, és így belesodródtunk a háborúkba" - mondta Orbán Viktor. E két megállapítás tömören összefoglalja a 20. századi magyar történelem tragikus eseményeit. Az első világháború előtt Tisza István miniszterelnök az utolsó pillanatig harcolt a hadba lépés ellen, tisztában volt a nemzetet fenyegető veszélyekkel, de a nemzetközi nyomás végül erősebbnek bizonyult. Ennek következménye Trianon lett. A második világháború előtt Horthy Miklós kormányzó is a háborún kívüli politika fenntartására törekedett, de a nagyhatalmak hatalmi játszmái közepette az ország végül újra a konfliktusok örvényébe került. Az eredmény a haza pusztulása és a szovjet megszállás lett. Ez a 100 éves magyar átok: a háborúkból való kimaradás szándéka és a külső erők kényszerítő hatása, amely mindig is tragikus kimenetelű volt.
A kihívás: Olyan célt kell elérni, ami Horthy és Tisza számára nem adatott meg.
"Most az a feladat, hogy nekünk sikerüljön az, ami nekik nem sikerült" - folytatta a miniszterelnök. Ezzel a mondattal Orbán Viktor nemcsak egy politikai célt, hanem egy történelmi küldetést fogalmazott meg. A mostani generáció feladata, hogy végre megtörje ezt a 100 éves átkot. A küzdelem a brüsszeli háborús tervekkel szemben tehát nem egyszerűen egy politikai vita, hanem a magyar történelem egyik legfontosabb sorskérdésének újraélése. Az aláírásgyűjtés pedig az az eszköz, amivel a magyar emberek erőt adhatnak a kormánynak ehhez a történelmi harchoz, hogy ezúttal a józan ész és a nemzeti érdek győzzön.
Fedezze fel alaposabban, hogyan rombolja le Brüsszel Európa jövőjét átfogó elemzésünk segítségével!
