Paks II. figyelemmel kíséri a földmozgásokat, míg Tuzson Bence testvérének üzlettársa örömmel tapasztalhatja a helyzet alakulását.

A Surviot Kft., mindössze három évvel ezelőtti megalakulása óta, sikeresen elnyerte a Paks II. földmozgás-figyelő rendszerének működtetésére kiírt közbeszerzést, amelynek értéke meghaladja a 130 millió forintot. A projekt hátterében egy német alvállalkozó és állami tőkealapok is szerepet játszanak, emellett a cég egyik tulajdonosa szoros kapcsolatban áll Tuzson Bence igazságügyi miniszter testvérével, hiszen közös üzleti érdekeltségeik is vannak. Érdekesség, hogy a tenderre mindössze két ajánlat érkezett.

2022 novemberében az osztrák környezetvédelmi ügynökség figyelmeztető jelentést tett közzé, amelyben a Paks II. projekt földrengésbiztonságát érintő aggodalmai kerültek előtérbe. A dokumentum rávilágított a lehetséges szeizmológiai kockázatokra, ami komoly diskurzust indított el a témában. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja megerősítette, hogy a beruházás helyszínén valóban aktív törésvonal található, azonban hangsúlyozta, hogy ez nem feltétlenül vezet nagyméretű földmozgásokhoz a felszínen.

A Paks II. Atomerőmű Zrt. friss közbeszerzési pályázatot hirdetett meg a mikroszeizmikus monitoring hálózat üzemeltetésére, amely a 2025. március 24. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozik. A feladat lényege a földmozgások mérési adatok összegyűjtése, feldolgozása és értelmezése, ezzel biztosítva a megfelelő szakmai háttér és adatkezelés megvalósítását.

(Bár mindeközben a Paks II. építkezésének egy részét le kellett zárni, mert beomlott egy munkagödör, ami miatt egy részen le is állt a munka).

A tenderhez csupán két érvényes ajánlatot nyújtottak be.

A pályázatban három fő értékelési szempontot határoztak meg: az ajánlati ár mellett két szakmai alkalmassági kritériumot is figyelembe vettek. Mivel mindkét pályázó a maximális pontszámot érte el a szakmai értékelés során, a döntés végül az általuk megajánlott árra esett. A Surviot havi nettó 3 millió 950 ezer forintos díjat javasolt, míg a GeoRisk nettó 5 millió 157 ezer forintot ajánlott. Ennek következtében a Surviot nyerte el a megbízást, amelynek összesített értéke nettó 130 millió 350 ezer forint lett.

A három éve alapított Surviot Kft.-ben két magánszemély mellett tulajdonos még a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap, illetve az Üzleti Infokommunikációs, Digitalizációs Tőkealap. Sándor Csaba építőmérnök, térinformatikai szakmérnök és fejlesztő, az cég egyik tulajdonosa többféle munkakapcsolatban is áll Tuzson Bence igazságügyminiszter testvérével, Tuzson Gergellyel, de ebben a cégben nem társtulajdonosok. A Légtér.hu Kft.-t 2015-ben még együtt alapították egy harmadik személlyel közösen, amiből azóta kivált Sándor Csaba. A Polydesign Kft.-ben azonban mai napig tulajdonostársak két magánszemély mellett.

A győztes vállalat jelenleg még nem termel profitot, azonban a legutóbbi, 2024-es pénzügyi eredményei még nem láthatók az Opten nyilvános adatbázisában. A 2022-es év során a cég 2,3 millió forintos nettó bevételt realizált, míg 2023-ban ez az összeg 4,3 millió forintra nőtt. Az első működési évében a vállalat 9,2 milliós veszteséggel zárta az évet, és a 2023-as év végére a hiány már 34,2 millió forintra emelkedett.

Egyedülálló támogatást nyújt a két tőkealap, amelyek stabil alapot biztosítanak a fejlődéshez. A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap, valamint az Üzleti Infokommunikációs, Digitalizációs Tőkealap a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) védőernyője alatt tevékenykedik. Az előbbi a startupok növekedésére összpontosít, míg az utóbbi a kis- és középvállalatok digitális átalakulását segíti elő.

A közbeszerzés célja nem új mérőállomások létesítése, hanem a már meglévő, öt helyszínen - Előszállás, Akasztó, Császártöltés, Kölesd és Pusztahencse - üzemelő mikroszeizmikus mérőállomások folyamatos működtetése. A rendszerben Nanometrics és Güralp gyártmányú lyukszeizmográfokat használnak, amelyeket 150 méter mély fúrásokban helyeztek el. Ez a mélység lehetővé teszi, hogy a készülékek nagyobb érzékenységgel és kedvezőbb jel-zaj arány mellett észleljék a földmozgásokat.

A kétéves szerződés keretein belül a nyertes vállalat feladatai közé tartozik a terepi mérőállomások mechanikai és elektromos állapotának rendszeres felügyelete és karbantartása, valamint szükség esetén a javítás vagy javíttatás lebonyolítása. A cégnek biztosítania kell a mért adatok helyszíni tárolását, valamint azok folyamatos átadását az adatközpont felé. Ezen kívül a Paksi Atomerőmű tulajdonában lévő adatközponti számítógépek működésének fenntartásáért is felelős. A mérőállomások környezetének gondozása is a vállalat feladatkörébe tartozik, beleértve az erózió és gyomnövények elleni védekezést. Mivel egyes állomások nehezen megközelíthető területeken helyezkednek el, a cégnek megfelelő terepjárót is szükséges biztosítania az elérésükhöz.

A mérések értelmezése szintén a vállalkozó felelőssége: az automatikus adatelemzést követően az eredményeket azonnal, nyilvános online platformon kell publikálniuk, amely magában foglalja a szeizmológiai események térképes ábrázolását is.

A magyar földrengések hipocentrumának és magnitúdójának meghatározása elengedhetetlen feladat, amelyhez szükséges egy részletes eseménylista összeállítása is. A mikroszeizmikus adatok elemzését kiterjesztett módszerekkel, más hazai és szomszédos országok szeizmológiai állomásainak, valamint adatközpontjainak információival kombinálva kell végezni, hogy a lehető legátfogóbb és integráltabb képet kapjunk a földrengésaktivitásról.

Mivel a Paksi Atomerőmű mikroszeizmikus hálózatának adatai nem hozzáférhetők, a felhasználásukhoz speciális megállapodás szükséges. Emellett a szolgáltatónak elengedhetetlen, hogy képes legyen megkülönböztetni a természetes eredetű földrengéseket a robbantások által generált mozgásoktól. Továbbá, havi és éves monitorozási jelentéseket is készítenie kell a megfelelő adatok nyújtása érdekében.

Kérdéseinkkel megkerestük a Paks II. Atomerőmű Zrt.-t is. Szerettük volna tisztázni, hogy a pályázatra való szükséglet a kötelező földrengést monitorozó állomások telepítése miatt merült-e fel, vagy pedig az osztrák környezetvédelmi ügynökség földrengésbiztonsággal kapcsolatos aggályai játszották a fő szerepet a mérőállomások felállításának döntésében, a megnövelt biztonság érdekében. Amint megkapjuk a választ, frissítjük a cikkünket.