A NASA mérnökeinek igazi rémálma vált valóra, amikor a Juno űrszonda működése kétszer is leállt.

Már több mint 70 alkalommal közelítette meg a Jupitert a NASA Juno űrszondája, most azonban kétszer is beütött a baj: az eszköz váratlanul biztonsági módba lépett két alkalommal is.
2016 júliusában indult el a NASA Juno űrszondája, hogy felfedezze a Jupiter titkait, különös figyelmet fordítva a bolygó mágneses mezejének vizsgálatára. Azóta a szonda rengeteg lenyűgöző és tudományos szempontból értékes képet küldött a Földre, amelyek bepillantást nyújtanak a Jupiter csodálatos világába. Ezeket a különleges felvételeket itt tekintheti meg.
Nemrégiben azonban egy apró hiba zavarta meg a folyamatot, és egy megközelítési kísérlet során váratlanul biztonsági üzemmódba lépett a Juno űrszonda. A Gizmodo tájékoztatása szerint a szonda éppen a Jupiterhez közelített 71. alkalommal április 4-én, amikor kétszer is aktiválta az "elővigyázatossági" módot, még a bolygó mellett elhaladva is.
A pontos okok még nem tisztázottak, de a NASA elemzése alapján a probléma valószínűleg akkor lépett fel, amikor a Juno űrszonda áthaladt a Jupiter intenzív sugárzási övén. A leállások során minden nem alapvető működés leállt, beleértve a tudományos berendezéseket is, ami ideiglenesen megakadályozta a tervezett mérések elvégzését.
A Juno űrszonda újraindította számítógépét, és az antennáit a Föld irányába állította be, lehetővé téve ezzel a kapcsolat helyreállítását. Az űreszköz biztonsági üzemmódba lép, amikor valamilyen rendellenességet észlel a rendszere, ami jelenleg a mérnökök figyelmének középpontjában áll. A Gizmodo hangsúlyozza, hogy Jupiter mágneses mezeje 20 000-szer erősebb, mint a Földé, és a Naprendszerben a legnagyobb erősségű mágneses mezővel rendelkezik.
Az Európai Űrügynökség (ESA) legújabb kutatásai szerint a Jupiter mágneses mezője olyan csapdát képez a töltött részecskék számára, amely hatékonyan felgyorsítja őket, hasonlóan egy részecskegyorsítóhoz. Ez a jelenség különösen a Jupiter egyenlítője körüli, fánk alakú sugárzási övekben figyelhető meg a legintenzívebben. A Juno űrszonda tudományos műszerei ezért egy különleges, 180 kilogrammos titánból készült kamrával védettek a káros sugárzással szemben, így biztosítva a pontos és megbízható méréseket a káprázatos gázóriás környezetében.