A gyász sötét, izzó térképe: Az apostol képregény Egy különleges világ tárul elénk, ahol a gyász nem csupán érzés, hanem egy sötét, titokzatos atlasz, amely feketén ragyog. Az apostol képregény lapjain keresztül egy olyan utazásra léphetünk, ahol a veszt

Az apostol jó eséllyel indulna a Szép Magyar Könyv versenyen. A mérete is lenyűgöző (375 mm × 285 mm), akkora, mint egy színes atlasz, de itt a címbetű rózsaszínén kívül minden fekete-fehér. A melodramatikus történet az emberi búskomorság atlasza is egyben, hiszen a pincemélytől a hegy tetején álló kereszt magasságáig bejárja az emberi sorscsapások földrajzi szempontból nehezen meghatározható helyszíneit. A címoldalon egy hegytetőn álló feszületet látunk, alatta az imádkozó férfit, Szilvesztert, Az apostol főhősét, aki árva fiú, gyerekként sem szeretetet, sem ételt nem kap, koldulni küldik, verik, majd, amikor mégis fölemelkedik, az eszméi miatt nem kap munkát, így a kisebbik gyereke éhen hal.

Börtönbe zárják, ám miután kiszabadul, nem találja szeretett feleségét és másik fiát. Lázadó, antiklerikális szabadságeszmék fűtik, és egy politikai merénylet kísérlete után ismét elfogják, de most már nem kegyelmeznek neki: kivégzik. Halálhörgése, siralmai sokak számára elviselhetetlenek, míg mások éppen ezért vonzódnak a meg nem értett zseniről, Szilveszterről, vagyis Petőfiről szóló elbeszéléshez. Hiszen nemcsak a név az, ami összeköti őket: Szilveszter, a történet középpontjában álló figura éppúgy szilveszterkor születik, mint Petőfi, hanem a cselekmény egyértelműen követi a költő életének eseményeit is. Nem meglepő tehát, hogy Futaki Attila, aki a betegsége és halála árnyékában dolgozott, felfedezte ezt a történetet, és varázslatos, goth-noir stílusú képregény-karakterológiát álmodott meg belőle. Még néhány oldalt megrajzolt, de sajnos a betegség súlyosbodása miatt már nem tudta befejezni a művet.

A kötet egyik meghatározó vizuális eleme a pincében ülő gyermek, Szilveszter ábrázolása (29. kép - a könyv nem tünteti fel az oldalszámokat vagy a képek sorszámát). Ugyanezt a motívumot találjuk az előszóban, a kötet hátsó borítóján, sőt még a dedikált képeslapon is. A sötét árnyalatú grafikán a fiú a földön ül, mellette csupán a rácsos ablakon át beáramló fény látható. Ez a kép nemcsak Szilvesztert, hanem az olvasó helyzetét is tükrözi, aki ezen az ablakon keresztül tekint be a sötétség birodalmába. Az ablak fénye világítja meg Szilveszter földi szenvedéstörténetének fontos állomásait.

Futaki Attila, a külföldön eddig legnagyobb sikereket elérő magyar képregényrajzoló, három évvel ezelőtt kezdett bele Az apostol című mű adaptációjába, ám a projekt sajnos félbemaradt. A Képes Krónikák Kiadó felfedezte ezt a sötét, mégis ígéretes anyagot, és különleges módon más művészeket vont be a befejezésébe. A kiadó felkérte Futaki kollégáit, hogy Kántor Mihály forgatókönyvére építve, és figyelembe véve az eredeti, elkezdett kompozíciókat, hozzanak létre egy közös alkotást, amely méltó emléket állít Futaki Attila gazdag életművének.

Cserkuti Dávid, Haragos Péter, Farkas Lajos, Németh Gyula, Levi, Szabó Csaba és Terebesi Gyula mindannyian saját, egyedi stílusukkal gazdagították és árnyalták Petőfi és Futaki apostolát. Minden művész a Futaki-féle Szilveszter-karakterológiából merített inspirációt, azonban mindegyikük által megformált arcél különböző, mégis egy koherens világba illeszkedik. Szilveszter karaktere hol Petőfihez hasonlóan, hol pedig kortárs alakzatként lép elénk. A könyv egyik kiemelkedő erénye, hogy képes elérni azokat is, akik szeretik a képekhez kapcsolódó idézeteket, mint például az Instagramon népszerű "Mi célja világnak? Boldogság! S erre eszköz a szabadság!" mondás, amelyhez Szabó Csaba egy ihletett feszületet megformáló rajza társul.

A feszület visszatérő motívum, már a címlapon is láthatjuk. Van olyan oldalpár, ahol négyszer is feltűnik a kereszt, amit az istenkeresés, a sorsszerűség és a gyász is indokol, illetve annak a konfliktusnak a kihordása, amely a társadalmi igazságosság és a klerikális erők között feszül. A szabadságot és Istent kereső Szilveszter konfliktusba keveredik az egyházzal is, mert az a fennálló rend támasza, és elutasítja a társadalmi reformokat.

("... a papok nem emberek, / ördögök. / A királyok nem istenek.")

Amikor Szilveszter a föld alatti titkos nyomdában kinyomtatja társadalmi téziseit, az olyan, mint amikor egy punk a rendszerváltás előtt, az álmok és lázálmok határán, saját kezűleg másolta a fanzine-eket, kiemelve a szabadság vágyát és az önkifejezés határait. Mikor a már megfáradt és megtört öregember, Szilveszter, végre kiszabadul a börtön falai közül, és hiába kutatja felesége sírját, dühösen nekiront az Istennek, akinek nevét ismét kisbetűvel írja, mintegy kifejezve a világban érzett elhagyatottságát és a méltóság utolsó morzsáit.

Milyen szörnyű és kegyetlen az a felsőbb hatalom!

S a tudatlan lélek hódol előtte,

Atyjának szólítja, és mély szeretetteljes tisztelettel tekint rá...

Zsarnok vagy, te hatalom, és én, a csendes lázadó.

Kárhoztatlak téged!

Ott űlsz az égi trónuson hideg

Természetesen! Íme egy egyedi változat: "Fenséges lényedben szinte észrevétlenül,"

Ahogyan a földi hatalmasságok is,

S uralkodol kevélyen, és naponként

Hajnali fényekkel és megtört lelkekkel

Vérével újra és újra színezed az élet vásznát.

Királyi széked kopott bíborát!

József Attila "Tiszta szívvel" című költeményében is felsejlik az a mély düh és frusztráció, amely Szilveszter életét áthatja. A kisebbik gyermeke elvesztésének körülményei a mai olvasónak talán idegenek és érthetetlenek tűnnek. Szilveszter nem hajlandó a gazok közé süllyedni, nem akarja feladni az elveit, ezért a családja éhezik. Mégis, a szent szabadságba vetett hitét nem adja fel, pedig legkisebb fia éhen hal. Olyan szent őrült ő, aki mindent elveszít, csupán a szabadság iránti hitét megőrzi. Volt a birtokukon egy aranygyűrű, amelynek eladásával talán megmenthették volna a gyermeket, de Szilveszter csak akkor hajlandó túladni rajta, amikor már a sírkövet kell állítania. Miért nem tette ezt korábban, amikor még volt remény? Talán a forradalmi romantika fűtött érzelmei és a korszak szenvedélye magyarázza ezt a döntést. Szilveszter eretnek írásait kiadatja, ami miatt börtönbe kerül. Rövidesen felesége meghal, fia eltűnik, és amikor végre kiengedik, már az asszony sírját sem találja. A helyzet drámaisága megmutatja, hogy ő az a Dosztojevszkij-hőshöz hasonló szent őrült, aki népéért feláldozta a családi életét, és végül saját magát is.

A szűkre állított részletgazdag rajzok és a nagy totálok váltásai dinamikussá teszik a 104 oldalas, fekete-fehér, művészi albumnak is felfogható képregényt, amelynek szerkesztői munkálatait Kántor Mihály forgatókönyvíró és Mészáros János kiadó-szerkesztő végezték el. A lendületes rajzok zökkenőmentesen segítik át a szabadságukat és eszményeiket kereső kamaszokat a szöveg nehezebb fordulatain. Petőfi ihletetten felképezett keserű látomása szerint a szent forradalmárok nevei elhamvadnak, így aztán fel is teszi a kérdést: hol keressék, hol lelik meg őket? Nos, Petőfi próféta volt, saját sorsát illetően is, Az apostol kirajzolja a Pesttől Segesvárig feszülő horizontot is.