Kőbányán aktuálisan a madárinfluenza kutatása zajlik, ahol a Ceva-Phylaxia cég 70 milliárd adag vakcina előállítására készül. A Világgazdaság tudósítása szerint ez a jelentős lépés a vírust terjesztő szárnyasok védelmét célozza meg, és kulcsszerepet játsz

A több mint egy évszázados hagyományokra építő Ceva-Phylaxia, mely büszkén viseli hazai gyökereit, nem csupán Magyarországon, hanem a nemzetközi porondon is jelentős tényező az állategészségügyi vakcinák előállításában. A nagyüzemi állattartás világában, ahol a járványok egyre nagyobb kihívást jelentenek, rendkívül fontos, hogy a népegészségügyi és élelmiszerbiztonsági szempontokat figyelembe véve hatékonyan megelőzzük és kezeljük az állatok közötti betegségek terjedését, mint például a madárinfluenza. A vállalat dinamikus fejlődése most újabb fontos állomásához érkezett.

November közepén újabb jelentős fejlesztését jelentette be a Ceva-Phylaxia: egy közel 30 milliárd forint értékű vakcinagyártó üzem építését, amelyhez a magyar állam 8 milliárd forint támogatást nyújt. A 7000 négyzetméteres alapterületű, korszerű technológiákat alkalmazó létesítmény Monoron fog megépülni, és 120 új munkahelyet teremt a térségben. A gyár várhatóan 2026 végén kezdi meg működését, évente több mint 8 milliárd oltóanyagot állítva elő. E jeles alkalomból a Világgazdaság interjút készített dr. Szamkó Tamással, a Ceva-Phylaxia vezérigazgatójával, aki kiemelte, mennyire büszke arra, hogy a Phylaxia egy 112 éves magyar vállalat, amely Kőbánya szívéből évente 70 milliárd vakcinát szállít a világ 50 országába.

Több mint egy éve kapta meg a kinevezését, amikor is egy új kihívás elé állt. Vállalta, hogy friss szemlélettel és elkötelezettséggel vezeti csapatát, célja pedig nem csupán a napi feladatok ellátása, hanem egy hosszú távú vízió megvalósítása is. Küldetése, hogy innovatív megoldásokkal és kreatív gondolkodással támogassa a fejlődést, miközben a közösség érdekeit mindig szem előtt tartja. Jelenleg az úton való haladása során számos mérföldkövet elért, és folyamatosan dolgozik azon, hogy a kitűzött célokat minél sikeresebben valósítsa meg.

A küldetésünk a vállalati átalakulás volt, amely elengedhetetlenné vált a folyamatosan bővülő Ceva, és annak legnagyobb termelőegysége, a Phylaxia számára. A Ceva fejlődése gyorsabb ütemben zajlik, mint a globális állategészségügyi piac általános növekedése. Amikor kineveztek, tudtam, hogy az a feladatom, hogy támogassam ezt az átalakulást, amely a növekedésből fakadóan szinte elkerülhetetlenné vált. Az utóbbi években dinamikusan növeltük a kapacitásunkat, és ezzel párhuzamosan a munkatársak létszáma is emelkedett. Ez azt kívánja meg, hogy a vállalat működését, struktúráját és folyamatait a megnövekedett igényekhez igazítsuk. Ezek a változások magukban foglalják legnagyobb beruházásunkat, a monori gyár bővítését, valamint számos kisebb és nagyobb projektet, amelyek a budapesti telephelyünkön futnak a kapacitás és a hatékonyság növelése érdekében. Emellett jelentős lépéseket tettünk a digitalizáció irányába is, hogy lépést tartsunk a modern kor követelményeivel. Nem szabad elfelejteni, hogy a munkatársak munkakörnyezetének folyamatos fejlesztése is fontos számunkra. Gyakran hangsúlyozom a kollégáimnak, hogy szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a növekedésből adódó feladataink vannak, amelyek új lehetőségeket és kihívásokat hoznak magukkal.

A múlt héten egy konferencián Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója azt mondta, a gyógyszeriparban hitelből nem lehet fejleszteni, ehhez önerő kell. Az önök esetében is igaz ez?

A Cevának, mint minden jelentős vállalatnak, vannak befektetői és hitelei, azonban elengedhetetlen hangsúlyozni, hogy a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység nem végezhető csupán hitelből. Önmagában a K+F nem képes a hitel törlesztését előteremteni, mivel nem termel közvetlen profitot. A befektetőink viszont rendkívül érdeklődnek a tudományos munkánk iránt. Amikor egy befektetővel tárgyalunk, mindig a kutatás-fejlesztés áll a középpontban, mivel ez kulcsszerepet játszik a vállalat hosszú távú stratégiájában. A Cevánál a globális bruttó árbevételünk 10%-át, azaz minimum évi 120 millió eurót fektetünk vissza a fejlesztésekbe. Azokban az országokban, ahol aktívan folynak a kutatások, folyamatosan keresünk pályázati lehetőségeket is. Emellett kapcsolatban állunk különböző alapítványokkal, amelyek általában a harmadik országokkal való K+F együttműködésekre helyezik a hangsúlyt. Az állategészségügy nem csupán gazdasági, hanem komoly népegészségügyi és élelmezésügyi szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír.