A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a magyar mezőgazdaságot, lehetőséget teremtve ezzel az idő- és költséghatékonyság növelésére. Az innovatív technológiák alkalmazásával a gazdálkodók optimalizálhatják termelési folyamataikat, így nemcsak a mu
A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a növénynemesítés folyamatát, lerövidítve ezzel a szükséges időt, miközben csökkentheti a műtrágya felhasználását, ezáltal kímélve a termőföldeket. Emellett a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkentésére is lehetőséget ad. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont szakértői hangsúlyozzák, hogy a hazai gazdák körében elengedhetetlen a mesterséges intelligencia alkalmazásának népszerűsítése, mivel még a kisebb gazdaságok is jelentős költség- és időmegtakarítást érhetnek el a modern technológiák révén.
A mesterséges intelligencia ma már szinte minden tudományágban fellelhető, és a mezőgazdaság sem marad ki ebből a trendből. Nyugat-európai országokban már látni olyan lenyűgöző megoldásokat, ahol a hatalmas szántóföldeken tíz kombájn közül csupán egyben dolgozik ember, míg a többi kilenc gép automatikusan, önállóan végzi a feladatát. Bár Magyarországon a jogi keretek még nem teszik lehetővé az ilyen típusú automatizálást, a mesterséges intelligencia alapú eszközök használata egyre inkább terjed a hazai mezőgazdaságban, jelezve, hogy a technológiai fejlődés itt is utat tör.
Bár a drónok működését szigorú szabályozások övezik, a technológia már a mezőgazdaságban is forradalmi változásokat hozott. Ezek a légi eszközök képesek a magasból felmérni az aszálykárokat, valamint az adott földterület tápanyagigényét is megállapítani. "A mesterséges intelligencia nyújtja a legnagyobb támogatást a döntéshozatal során" – emelte ki Hollós Roland, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (HUN-REN ATK MGI) tudományos munkatársa. Elmondása szerint az AI által végzett folyamat- és adatelemzés révén a döntéshozatal sokkal gyorsabbá vált; míg korábban hetekbe telt, ma már csupán néhány perc alatt képes megalapozott döntéseket hozni. Ennek eredményeként a növénybetegségek diagnosztizálása is hatékonyabbá és precízebbé vált, hiszen a korábbi, kizárólag emberi erőforrásokra épülő munkafolyamatokhoz képest most már a technológia is jelentős szerepet játszik.
Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI intézet vezetője hangsúlyozta, hogy a növénynemesítés során az idő kulcsfontosságú tényező. Egy új növényfajta kinemesítése általában körülbelül 10 évet vesz igénybe, mire az elérhetővé válik a piacon. Azonban a mesterséges intelligencia alkalmazásával ez az időtartam akár 6-7 évre is rövidíthető. "Bár a 3-4 éves különbség elsőre talán nem tűnik drámainak, valójában óriási előnyöket rejt magában: jelentősen kevesebb keresztezésre és vegyszerekre van szükség, így a nemesítési folyamat során hatalmas költségmegtakarítás érhető el az AI segítségével" - tette hozzá Fodor.
"Az AI a növénynemesítés minden részfolyamatában alkalmazható, mivel ezek a technológiák különösen alkalmasak a genetikai, környezeti és fenotípusos adatokat tartalmazó összetett adathalmazok elemzésére" - tette hozzá Hollós Roland, a HUN-REN ATK kutatója, aki egyben a HUN-REN AI-nagykövete is. A gépi tanulási algoritmusok hatalmas mennyiségű genetikai információt tudnak átvizsgálni, hogy mintázatokat azonosítsanak, és nagy pontossággal jelezzék előre a növényi tulajdonságokat. Ez a képesség lehetővé teszi az adott éghajlatra, talajtípusokra és mezőgazdasági gyakorlatokra optimalizált növényfajták, jelenleginél lényegesen gyorsabb kinemesítését.
Bár egyre több vállalat kínál mesterséges intelligencia (AI) alapú megoldásokat még a kisebb gazdálkodók számára is, sok hazai mezőgazdász még mindig ódzkodik az új technológiáktól. "Az AI-nak komoly kihívást jelent a régi, megszokott gyakorlatok legyőzése. Sok gazda a hagyományos módszerekhez ragaszkodva dönti el, mennyi és milyen műtrágyát használjon, anélkül, hogy például talajvizsgálati eredményekre vagy megbízható szaktanácsokra támaszkodna. Pedig a mesterséges intelligencia alkalmazásával jelentősen csökkenteni lehet a kijuttatott anyagok mennyiségét, ami mind a talaj egészségének, mind a fogyasztók érdekeinek, sőt, még a gazdák hasznának is jót tenne" - emelte ki Hollós Roland.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat tavaly ősszel indította el az AI 4 Science nevű programját kutatóik számára, hogy azok minden AI-alapú segítséget (szolgáltatást, tanácsadást vagy eszközt) megkaphassanak tudományos munkájukhoz növelve annak hatékonyságát és javítva kutatásuk eredményét.
A HUN-REN ATK kutatói körében kiemelkedő népszerűségnek örvend az AI alkalmazása, hiszen eddig már promptírásra és szakcikkek elemzésére is kaptak támogatást, sőt, olyan programok fejlesztéséhez is, amelyek az ürgejáratok modellezését segítik. "A mesterséges intelligencia kétségtelenül a jövő kulcsa a hazai mezőgazdasági kutatások terén" - hangsúlyozta az AI-nagykövet. Hozzátette, hogy bár a kutatók egyre inkább nyitnak a mesterséges intelligencia irányába, fontos, hogy a szemléletmódjuk is átalakuljon. "Ez nemcsak időmegtakarítást jelent számukra, hanem lehetőséget ad arra is, hogy felfedezzék, miként lehet a kutatási eredményeket a mindennapi életbe átültetni, így társadalmi értékük is lehet" - tette hozzá Hollós Roland.
