A Jeju Air katasztrófájánál a pilóták éppen a legkevésbé sérült hajtóművet választották le.

A madárrajok okozta problémák mindkét hajtóművet károsíthatták, azonban a pilóták súlyos hibát vétettek, amikor a két motor közül a kevésbé sérültet kapcsolták le. Ez a megállapítás áll a decemberi tragikus Jeju Air repülőgép-baleset előzetes vizsgálati jelentésének középpontjában, amelyet nemrégiben hoztak nyilvánosságra. A dél-koreai Muan repülőterére tartó járat leszállás előtt került nehéz helyzetbe, majd a földet érés után átszaladt a kifutópályán, és nekiütközött egy betonfalnak. A gépen utazó 181 fő közül csupán ketten élték túl a balesetet.

Mindeközben az áldozatok családtagjai a maguk igazáért küzdenek. Szerintük a vizsgálatok nem elég alaposak, és az ügyben megszólaló más pilótákhoz hasonlóan úgy vélik, a hatóságok a halott pilótákra próbálják hárítani a felelősséget. A gyászolók ráadásul nemcsak a hatóságokkal küzdenek, hanem azokkal a dél-koreai netezőkkel is, akik brutális módon zaklatják őket online.

A Jeju Air a dél-koreai fapados légitársaságok élvonalába tartozik, nevét pedig az ország népszerű üdülőszigetéről kapta. A tragikus baleset a Jeju 7C2216 járatával történt, amely egy Boeing 737-800-as típussal repült. A gép Bangkokból érkezett, és célpontja a dél-koreai Kvangdzsu közelében fekvő Muan nemzetközi repülőtér volt. Az utasok többsége éppen a karácsonyi ünnepek utáni időszakban igyekezett haza a családjához, hogy ünneplésük folytatódhasson.

A cikkben alaposan elemeztük az eseményeket és a baleset körülményeit, de összességében a következők zajlottak le:

A gép olyan módon érkezett a földre, hogy csupán egy futóműve volt kieresztve, a pilóták pedig nem nyitották ki a fékszárnyakat a lassítás érdekében. A balesetet követően 1500 mentőszolgálati munkatárs, 490 tűzoltó és 455 rendőr sietett a helyszínre. A repülőgépen összesen 175 utas és egy hatfős személyzet tartózkodott, akik közül két légiutas-kísérőt sikerült élve kimenteni a roncsok közül.

A baleset bekövetkezése után azonnal számos elmélet kezdett körvonalazódni arról, hogy mi állhatott a tragédia hátterében. Ugyanakkor már akkor is világos volt, hogy a vizsgálatok kimenetele hosszú hónapok várakozását igényli majd.

Az egyik egyértelmű jel a madárraj miatt leadott vészjelzés volt. A repülőgép mindkét hajtóművét szétszedték, és átvizsgálták, és találtak is az alkatrészek közt madártollakat és vérfoltokat. Az előzetes vizsgálati jelentésből kiderült, hogy ezek cifra récétől származnak, ami nagy rajokban él.

Iparági szakértők figyelmeztették a közvéleményt, hogy rendkívül valószínűtlen, hogy csupán a madarak lettek volna a felelősek a katasztrófáért. A korábbi ellenőrzések során egyetlen hajtóműben sem azonosítottak hibát. Csak június végén derült fény arra, hogy a pilóták maguk döntöttek úgy, hogy leállítják a gép egyik hajtóművét.

Amikor egy hajtóművel kapcsolatos probléma merül fel, a fedélzeti számítógép alaposan elemzi a helyzet súlyosságát, és javaslatot tesz a pilóták számára, hogy szükséges-e leállítani a hibás egységet. Különösen fontos, hogy hibás hajtóművel repülni nemcsak kockázatos lehet, hanem akár veszélyesebb is, mint ha a repülőgép csupán egy működő hajtóműre támaszkodna. Néha a legjobb megoldás az, ha a pilóták a protokoll szerint inkább leállítják az egyik hajtóművet, így elkerülve a potenciális tűzesetet. Bár ez a döntés jelentősen csökkenti a tolóerőt, a levegőben való tartózkodás és a biztonságos leszállás érdekében egyetlen működő hajtómű is elegendő.

Úgy tűnik, hogy a Jeju Air légitársaság gépe esetében egy érdekes hiba történt: a pilóta a bal oldali, kisebb mértékben sérült hajtóművet kapcsolta le, miközben a jobb oldali, amely súlyosan károsodott a madarakkal való ütközés következtében, működött tovább. A jobb oldalon lévő hajtómű kompresszora jelentős sérüléseket szenvedett, és ez okozta a tüzet, amikor a repülő a földnek ütközött. A Reuters jelentése szerint a pilótafülke hangrögzítője, a számítógépes adatok és a kapcsolók állása is megerősítette, hogy a bal oldali hajtómű helyett a jobboldali üzemelt a leszállás során.

Hogyan lehetséges, hogy két pilóta ilyen súlyos hibát vét? A New York Times nyomán a történelem során kétszer is megtörtént, hogy a pilóták összekeverték a hajtóműveket, és a helytelenül választott motor leállítása tragédiához vezetett. Mindkét eset végkimenetele végzetes baleset lett. Az egyik ilyen tragédia a Kegworth Air járatának 1989-es katasztrófája, míg a másik a TransAsia Airways gépének 2015-ös tragédiája volt.

John Goglia, az amerikai repülésbiztonsági szakértő, a New York Times számára kifejtette, hogy a pilóták általában képesek azonosítani a meghibásodott hajtóműveket a normál repülési körülmények között. Azonban, ha a műszerek nem a megfelelő adatokat szolgáltatják, vagy teljesen elnémulnak, a helyzet drámaian megnehezedik. Bár a repülésszimulációk során a pilóták elsajátítják a vészhelyzeti eljárásokat, ezek a gyakorlatok legtöbbször már bekövetkezett eseményekre építenek. Így könnyen előfordulhat, hogy egy olyan szituáció alakul ki a fülkében, amelyre a pilóták nem találnak megfelelő választ.

"Amennyiben a pilóták kijelzői leálltak a madárral való ütközést követően, valószínű, hogy nem kaptak egyértelmű információt arról, melyik hajtómű szenvedett kárt."

"Nem tehetünk végső következtetéseket, amíg nem áll rendelkezésünkre minden szükséges adat" - figyelmeztetett Joe Jacobsen, a repülésbiztonsági szakértő, aki korábban a Boeingnél és az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatalánál végzett munkát. Hasonlóan más szakértőkhöz, ő is hangsúlyozta, hogy a pilótafülke kijelzőinek állapotáról egyelőre nincsenek nyilvános információk, és a teljes körű vizsgálat várhatóan csak 2026 júniusában fejeződik be.

Az, hogy a jobb állapotban lévő hajtóművet kapcsolták le a rossz helyett, a baleset más, eddig érthetetlen körülményeit is megmagyarázhatja. Abban az esetben, ha egy hajtóművet lekapcsolnak, a gép veszít a tolóerejéből, és az áramtermelése is csökken. Úgy tűnik, hogy a Jeju Air gépénél is áramkimaradás történt, ugyanis a repülő fedélzeti adatrögzítői öt másodperccel a bal hajtómű lekapcsolása után leálltak. Ezért egy rövid időszakon át nem lehet tudni, hogy pontosan mi történt a gép fedélzetén. Ekkor fordíthatták meg a pilóták a gépet, és kezdték meg a leszállást.

A hajtómű leállításával összefüggő másik fontos kérdés, hogy a pilóták miért nem aktiválták a futómű kiengedését. Egy forrás szerint az áramkimaradás következtében az automatikus leeresztési funkció nem működött, ami hozzájárult ahhoz, hogy a repülőgép hason csúszva érkezett a földre. Bár manuálisan is lehetséges lett volna a futóművek kiengedése, elképzelhető, hogy a pilóták nem rendelkeztek elegendő idővel a művelet végrehajtására.

A katasztrófa egyik kulcsfontosságú tényezője az a betonépítmény, amely a kifutópálya végén helyezkedett el, és a reptér lokátorának részeként funkcionált. A Jeju Air repülőgépe éppen ennek a struktúrának ütközött neki. A szakértők kritikával illették a döntést, hogy a leszorító lokátort a futópálya végétől mindössze 250 méterre elhelyezett betonszerkezet mögé rejtették. A balesetet követően a gép a futópályán túlcsúszva éppen ennek a betonobjektumnak csapódott. A tragédia hatására a dél-koreai közlekedési minisztérium januárban bejelentette, hogy hét különböző repülőtéren eltávolítják az ilyen betonakadályokat, hogy megelőzzék a hasonló eseményeket a jövőben.

Az utóbbi fél év során az áldozatok hozzátartozói mély csalódottságukat fejezték ki a vizsgálatok eredményeivel kapcsolatban. Májusban 72 gyászoló családtag indított büntetőfeljelentést 15 személy ellen, köztük a dél-koreai közlekedési miniszter és a légitársaság vezérigazgatója ellen, hivatali mulasztás miatt. A családok követelései között szerepelt, hogy alaposabb és átfogóbb kivizsgálás történjen, mivel meggyőződésük, hogy a katasztrófa nem csupán egy véletlen baleset, hanem olyan gondatlanság következménye, amelyet megfelelő intézkedésekkel el lehetett volna kerülni.

A panaszban felsorolt személyek között szerepeltek kormánytisztviselők, légitársaságok vezetői, valamint a repülőtéri személyzet olyan tagjai, akik a létesítmény építési, felügyeleti, üzemeltetési és madárirtási feladataiért voltak felelősek. A gyászolók célja, hogy a beadványukkal kiderítsék, a betonépítmény megfelelt-e a jogszabályoknak. A rendőrség már korábban büntetőeljárás keretében indított nyomozást az ügyben, és a Jeju Air vezérigazgatójának kiutazását is megtiltották. Jelenleg azonban még senkivel szemben nem emeltek vádat.

A családtagok a legfrissebb előzetes vizsgálati eredmények után sem érezték magukat megnyugtatva. Nem fogadták el azt a véleményt, miszerint csupán a pilóták hajtóművel kapcsolatos hibás döntése okozta volna a tragédiát. Néhány hozzátartozó zavart keltett a sajtótájékoztatón, amelyen a nyilvánosságot szerették volna tájékoztatni a fejleményekről. A gyászoló családokat képviselő szervezet nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a tervezett sajtóközleményben szereplő kifejezések úgy tűnnek, mintha végleges következtetéseket vonnának le a baleset okáról, miközben az eseménnyel kapcsolatos minden részletet alaposan ki kell még deríteni. Éppen ezért tiltakoztak a jelentés nyilvánosságra hozatala ellen a jelenlegi formájában.

A Jeju Air pilótáinak szakszervezete vasárnapi közleményében éles kritikát fogalmazott meg a legutóbbi jelentés megállapításaival kapcsolatban. Álláspontjuk szerint rendkívül valószínűtlen, hogy a bal hajtómű hibátlanul üzemelt volna, mivel abban is felfedeztek madármaradványokat. A szakszervezet véleménye szerint a Dél-koreai Légiközlekedési és Vasúti Baleseteket Vizsgáló Bizottság (ARAIB) szándékosan félrevezeti a közvéleményt, amikor azt sugallja, hogy ha a pilóták a gyengébben teljesítő hajtóművet kapcsolták volna ki, akkor elkerülhető lett volna a baleset.

Egy, a vizsgálat részleteit jól ismerő forrás a Reutersnek nyilatkozva kijelentette, hogy a nyomozók nem tervezik a megállapításaik módosítását, mivel "világos bizonyítékokkal és azokat megerősítő adatokkal" bírnak.

Az utóbbi hónapok során egy brutális online gyűlöletáradat zúdult az áldozatok hozzátartozóira. A közösségi média felhasználói olyan vádakkal illették a gyászoló családokat, hogy örömmel fogadták a kártérítéseket, sőt, voltak, akik "kamu áldozatoknak" nevezték őket. Idén márciusig nyolc embert vettek őrizetbe, akik ilyen megvető és rágalmazó online kommentárokat tettek közzé.

Dél-Koreában a jelenség már sajnos egyáltalán nem számít szokatlannak. Az internetes zaklatás mértéke itt szinte megdöbbentő, és gyakran előfordul, hogy egy-egy közismert személy a gyűlöletes kommentáradat és a társadalmi kirekesztés miatt tragikus lépésre szánja el magát. Emellett a gyászoló családokat sem kímélik: 2022-ben a szöuli bulinegyedben történt szörnyű tragédia során 150 ember vesztette életét a tömegben, és a rokonaik is online zaklatás célpontjává váltak, akárcsak a legújabb áldozatok hozzátartozói.