A szakszervezetek véleménye szerint sürgős lépésekre van szükség az adóbeszedési folyamatok fejlesztése érdekében.
A Szakszervezeti Szervek Konföderációja (KOZ) a költségvetési konszolidáció keretein belül több konkrét intézkedést javasol. A szervezet kifejezetten a célzott energiasegélyezés, az adóbeszedés hatékonyságának növelése, valamint az adóelkerülés ellen irányuló szigorúbb fellépés mellett áll. Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a közszférában dolgozók létszámának általános csökkentése helyett az állami intézmények számának mérséklésére lenne szükség. A KOZ állásfoglalásában hangsúlyozza, hogy a jelenleg érvényben lévő konszolidációs intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy a kormányzati gazdálkodás jelenlegi kedvezőtlen helyzetét megváltoztassák, így további lépések szükségesek a fenntartható fejlődés érdekében.
"Tekintettel az eddig elfogadott intézkedések negatív társadalmi hatásaira - különösen a munkavállalókra - a KOZ olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek nem nehezednek tovább a dolgozókra és családjaikra, és nem nehezítik meg a kollektív tárgyalásokat sem. Elutasítjuk a kizárólag a munkavállalók és a társadalom legsebezhetőbb csoportjai kárára történő konszolidációt" - áll a dokumentumban.
A szakszervezetek javaslata szerint az energiasegélyezés rendszerét célzottabbá kell tenni, és azt főként az alacsony jövedelmű háztartásokra kellene irányítani. Emellett bevezethető lenne egy lakhatási támogatás, amely az energia-szegénységgel veszélyeztetett háztartásokat is segítené.
A megtakarítások terén az állam működését érdemes lenne átgondolni és optimalizálni. Erre például rendszeres kiadásfelülvizsgálatok bevezetésével, valamint a közszféra hatékonyságának növelésével lehetne lehetőség, kiemelten az IT-rendszerek üzemeltetési költségeinek csökkentésével. A központosított közbeszerzés szintén jelentős megtakarítást eredményezhetne; a KOZ állítása szerint például az energia központi beszerzésével évi tízmillió euró takarítható meg.
Ahelyett, hogy a közalkalmazotti létszámot csökkentenék, a kormány gondolja át inkább az állami intézmények számának csökkentését, az adóbeszedés hatékonyságának növelését és az adóelkerülés elleni fellépés erősítését.Emellett nagyobb mértékű adóval sújtanák a negatív externáliákat, mint például a szerencsejátékokat, az alkoholt vagy a nem dohányalapú alternatív termékeket.
A KOZ javaslatot tesz további környezetvédelmi adók bevezetésére, mint például a légszennyezési díjak növelése vagy a szelektív hulladékgyűjtés utáni lerakási illetékek emelése.
Az egyik lehetséges megtakarítási alternatíva a vagyoni adó reformja, amely a luxusingatlanok és kereskedelmi ingatlanok esetében magasabb adóterheket vezetne be. Továbbá, javasolják a vállalati adólicenc rendszer felülvizsgálatát, a részvényosztalékok után fizetendő forrásadó minimum 10%-ra emelését, valamint a jogi személyek jövedelemadó-kulcsának átalakítását.
A társasági adókulcs emelése elengedhetetlen lépésnek tűnik számunkra, és ezt több szempontból is indokoltnak tartjuk. Javaslatunk szerint a 100 ezer euró alatti bevétellel rendelkező vállalkozások esetében az adó mértéke legalább 15% legyen. Ez a szint összhangban állna a vállalkozói jövedelmekre vonatkozó személyi jövedelemadóval, így biztosítva a két szektor közötti adózási egyenlőséget. Az adókulcs akár 19%-ra is növekedhet, ahogyan azt a magánszemélyeknél is tapasztalhatjuk. A jelenlegi 21%-os adókulcsot 22%-ra emelhetnénk, míg a legmagasabb társasági adó minimuma 25% lenne, követve a magánszemélyek adózási rendszerét. Ezen kívül, különadókat is bevezethetünk azoknál a cégeknél, amelyek éves bevétele meghaladja a tízmillió eurót – állította a KOZ.
