A kíméletlen forróság nem csupán az időseket és a szívproblémákkal küzdőket fenyegeti, hanem az allergiás emberek számára is fokozott kockázatot jelent.

A déli járásokban másodfokú hőségriasztás van érvényben, csütörtökön a hőmérséklet 37 fokig emelkedhet. A júniushoz képest rendkívüli hőség amellett, hogy tovább súlyosbítja az aszályt, igen megterhelő a szervezetre nézve is. Mutatjuk, hogy miben különbözik a száraz forróság a magas páratartalmú hőségtől, és mire kell ilyenkor fokozottan figyelnünk.

Azt, hogy a hőséget mennyire vagyunk képesek elviselni, nem csupán a hőmérséklet befolyásolja, ez sokkal inkább függ az ún. hőérzettől. Ez utóbbit a hőmérő által mutatott érték mellett egyéb meteorológiai és emberi tényezők is meghatározzák.

Miről van szó? Elsősorban a szélről és a páratartalomról, illetve arról, hogyan reagál ezekre a szervezetünk. Előbbiről könnyebb kikövetkeztetni, hogyan módosítja a hőérzetet: ha a levegő hőmérséklete 35-40°C, de közben kellemes szél fúj, azt lényegesen enyhébbnek érzékeljük.

A hőérzetünket nemcsak a hőmérséklet, hanem a páratartalom is jelentősen befolyásolja. Az ideális páratartalom 40-60% között mozog, ami kényelmes közérzetet biztosít. Ha a levegő páratartalma ennél alacsonyabb, a nyálkahártyáink kiszáradnak, ami irritációt és köhögőrohamokat idézhet elő. Ezzel szemben a nyári forróságban a túlságosan magas páratartalom még komolyabb problémákat okozhat: ilyenkor a testünk nem tudja hatékonyan leadni a hőt, ami megnehezíti a hűtésünket. Ennek következtében a meleg fullasztóvá és nyomasztóvá válik, és a testünk hőszabályozása romlik, ami növeli a hőguta és a rosszullét kockázatát.

A párás hőség tehát szubjektíven nehezebben viselhető, ugyanakkor a száraz melegnek is megvannak a hátulütői.

Alacsony páratartalom - a régiónkat most már rendszeresen sújtó, szélsőségesen aszályos időszakban inkább ez a jellemző - esetén az izzadság könnyebben elpárolog, így a test hatékonyabban hűti magát - tehát szubjektíven valóban "elviselhetőbbnek" tűnhet a forróság.

A pára hiánya ugyanakkor gyorsítja a kiszáradást, mivel a test folyamatosan veszít vizet a párologtatás során. Az aszályos időszakokban gyakran magas az UV-sugárzás is, ami szintén fokozza a hőterhelést.

A forróság szárazsága nem éppen ideális a légúti problémákkal küzdők, allergiások és asztmások számára. Amikor eső és magas páratartalom érkezik, a levegőben lévő pollenek megduzzadnak és nehezebbé válnak, ami végül arra vezet, hogy leülepednek a talajra.

Száraz, szeles időben a pollenek és porszemcsék szabadon szállnak a levegőben, hosszú időn keresztül lebegve, és könnyen a tüdőnkbe jutnak. Az eső és nedvesség hiányában pedig nincs semmi, ami "kitisztítaná" a légteret, így az allergének tartósan megmaradnak a levegőben, fokozva a kellemetlenségeket.

Ezért allergiások számára különösen ajánlott a pollenfilteres maszk viselése szeles időszakokban. Fontos megjegyezni, hogy a pollenkoncentráció a reggeli órákban, főként 5 és 10 óra között éri el a csúcspontját. Ezért a szénanáthás tünetekkel küzdőknek érdemes a kültéri programokat a nap későbbi részére ütemezniük, hogy minimalizálják a kellemetlen tüneteket.

Természetesen! A légúti megbetegedésekkel küzdő emberek mellett másoknak is fokozottan ügyelniük kell az évről évre egyre korábban érkező és egyre hosszabb ideig tartó hőhullámok idején. E témában nemrégiben a ZaMED Mentőszolgálat is közzétett egy figyelmeztető közleményt, melyben hangsúlyozza, hogy a magas hőmérséklet kockázatait senki ne vegye félvállról.

A veszélyeztetett csoportoknak, különösen az időseknek, a krónikus betegeknek és a gyermekeknek óvatosnak kell lenniük. Évről évre nő a hőség miatti rosszullétek száma, és egyre több esetben kell kivonulnunk szívinfarktusos vagy agyvérzést szenvedett betegekhez

- állapította meg Diana Mikešová, a mentőszolgálat vezető tisztje.

Hozzátette: az extrém hőségnek való tartós kitettség hőgutát okoz, amelynek leggyakoribb tünetei a fejfájás, hányinger, zavartság.

Hőguta gyanúja esetén langyos vízzel hűthetjük az érintettet, de soha ne használjunk jeges vizet, mert az túl nagy sokkot okozhat a szervezetnek. Mivel a hőguta akár életveszélyes is lehet, eszméletvesztés esetén haladéktalanul szakemberhez kell fordulni

- magyarázta Patrik Brna, a ZaMED munkatársa.

A mentősök szerint a hőguta elkerülése érdekében ajánlott a fokozott, rendszeres folyadékbevitel, lehetőleg tiszta víz vagy ásványvíz formájában, kerülni kell az édesített üdítőket és az alkoholt. Emellett könnyű ételek fogyasztását javasolják, a zsíros vagy nehéz fogásokat hagyjuk meg hűvösebb időkre.

"A megelőzés érdekében elengedhetetlen, hogy kerüljük a hosszan tartó tartózkodást a tűző napon" - hívja fel a figyelmet a mentőszolgálat.