Lehetséges, hogy a termékelőfizetés az e-kereskedelem jövőjét formálja?
A Reacty Digital 2025. januári kutatása szerint a magyar lakosság 18-79 éves korosztályának csupán fele ismeri a termékelőfizetéses e-kereskedelem fogalmát, és mindössze 8 százalékuk próbálta ki valamilyen formában ezt a vásárlási lehetőséget.
Hazánkban a megoldás még gyerekcipőben jár, de a folyamatosan bővülő szolgáltatások és termékkategóriák hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyre többen kipróbálják ezeket az új lehetőségeket. Különösen a 30 év alatti fiatalok körében egyre népszerűbbek az előfizetéses modellek, ami kedvező kilátásokat nyújt a jövőbeni elterjedésük szempontjából.
Az online termékelőfizetés fogalma alatt azt értjük, amikor a vásárló rendszeres időközönként, például negyedévente, egy csomagot kap, amely tartalmazhat olyan termékeket, amelyeket ő maga választott ki (például eledelt háziállatai számára), vagy olyan készletet, amelyet a webáruház állított össze (mint például egy tematikus könyvcsomag). A kérdőív szempontjából ide sorolják azt is, amikor az előfizetés egy fix díj ellenében állandó kedvezményeket nyújt, például ingyenes szállítást minden megrendelésre vagy kedvezményes árakat bizonyos termékek esetében.
A januári kutatás eredményei alapján a 18-79 éves magyar lakosság kevesebb mint fele (45%) van tisztában azzal, hogy termékekre online előfizetés is lehetséges. Ez arra utal, hogy ez a koncepció még nem igazán terjedt el Magyarországon. Érdekes, hogy a fiatalabb generációk körében sokkal nagyobb a tudatosság e téren: míg a 60 év felettiek között csupán tízből hárman (29%) hallottak erről, addig a 30 év alattiak körében ez a szám tízből hét (73%). A fiatalok egyébként általában nyitottabbak az előfizetési modellek iránt, legyen szó akár streaming szolgáltatásokról, akár újságok előfizetéséről. Az ő tudatosságuk és érdeklődésük a jövőben valószínűleg hozzájárulhat a termékelőfizetéses üzleti modell szélesebb körű elterjedéséhez, hiszen a jelenlegi fiatalok idősebbé válásával és a következő generációk belépésével egy sokkal érettebb piacon találkozhatunk majd.
A modell terjedését természetesen nem csak a lakossági érdeklődés befolyásolja, kínálati oldalról is szükség van a lehetőség biztosítására, de a kereskedők nyitottnak mutatkoznak a modell irányába.
A felnőtt magyarok bő fele (55%) nem szívesen vállalna hosszú távú (pl. egy éves) elköteleződést termékelőfizetések esetén, ami egy kifejezetten nagy visszatartó erő lehet a modell terjedésével szemben. Ugyanakkor ellensúlyozható azzal, ha például havi vagy negyedéves fizetési konstrukciót biztosít a webáruház, ezáltal lehetőséget adva arra, hogy a fogyasztó egyszerre kisebb összeget fektessen csak az előfizetésbe, illetve könnyebben lemondhassa azt, amennyiben mégsem felel meg az igényeinek.
A felmérések szerint a magyar felnőttek körében mindössze tízből hárman gondolják úgy, hogy az előfizetéses vásárlási modell kényelmesebb és időtakarékosabb alternatívát kínál az egyedi rendelésekkel szemben. Ráadásul csak a felnőttek negyede (24%) jelezte, hogy szívesen előfizetne olyan termékekre, amelyeket amúgy is rendszeresen megvásárol. A 18-79 éves korosztály közel fele (45%) viszont úgy véli, hogy a termékelőfizetés inkább egy marketingfogás, mintsem valódi előny a fogyasztók számára, míg 38% kifejezetten lehúzásként értékeli ezt a megoldást. Tízből négy felnőtt (43%) pedig azt állítja, hogy az ilyen előfizetési lehetőségek felesleges vásárlásra ösztönzik az embereket. Érdekes módon a fiatalabb generációk sokkal pozitívabb hozzáállással viszonyulnak a termékelőfizetésekhez: minél fiatalabb valaki, annál inkább nyitott arra, hogy kipróbálja ezeket a csomagokat. Ők gyakrabban tapasztalnak előnyöket, mint például a kényelem és az időmegtakarítás, és sokkal kevésbé szkeptikusak az előfizetések tényleges értékét illetően, mint a "csupán marketingfogás" gondolat.
A 18-29 éves korosztály háromnegyedének, vagyis 74%-ának van vagy volt valamilyen előfizetése, míg a 60-79 évesek esetében ez az arány csupán 23%. A legkeresettebb szolgáltatások között egyértelműen a streaming platformok dominálnak, mint például a Netflix vagy a Spotify, hiszen a fiatal felnőttek körében tízből hatan (61%) rendelkeznek vagy rendelkeztek ilyen előfizetéssel. Ezen kívül minden negyedik (25%) válaszadó prémium előfizetéssel támogatott valamilyen közösségi média platformot.
Bár a felnőtt lakosság kifejezetten kis hányada (8%) rendelkezik jelenleg termékelőfizetéssel, akiknek van ilyesmijük, azok többnyire elégedettek vele, aminek oka elsősorban az időmegtakarítás, valamint a kényelmes használat és a kedvező ár-érték arány. Bár a többség inkább a mérleg pozitív oldalára helyezi az ár-érték arányt, az elégedetlenkedők elsődleges indoka a túl drága előfizetési csomag, ami a lakosság árérzékenységét tükrözi.
A jövőbeni terveket illetően a legtöbben az egészséggel kapcsolatos termékekre, valamint élelmiszerekre vagy állateledelre költenének. Ezek a döntések teljesen érthetőek, hiszen ezek a termékek alapvetően fontos szerepet játszanak a mindennapi életünkben. A vásárlásuk nem csupán opcionális, hanem sok esetben elengedhetetlen, és általában rendszeres időközönként ismétlődik, így jól tervezhető.
A termékelőfizetésre nyitottak közül tízből hatan (61%) csak akkor fizetnének elő a jövőben, ha ez anyagi kedvezménnyel (is) jár számukra, tízből hárman (28%) fizetnének ugyanannyit a termékért, mint egyedi vásárlás során és csupán tízből egy fő (11%) érzi úgy, hogy az előfizetés kényelme érdekében akár 5-10 százalékkal többet is fizetne az adott termékért.
