Az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója számára az AI kulcsszerepet játszott a JFK-akták titkosításának kérdésében. A mesterséges intelligencia támogatásával olyan adatokat és elemzéseket tudtak feldolgozni, amelyek segítették a tájékozott döntés meghoz
Tulsi Gabbard véleménye szerint az mesterséges intelligencia jelentős mértékben felgyorsította a dokumentumok átvizsgálási folyamatát.
Az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzésének vezetője, Tulsi Gabbard, nemrégiben felfedte, hogy mesterséges intelligencia alkalmazásával döntöttek a John F. Kennedy merényletével kapcsolatos kormányzati dokumentumok titkosításáról. Az AI-t Donald Trump második elnöki ciklusa alatt kinevezett hírszerzési igazgató használta fel arra, hogy elemezze a közel 80 ezer oldalas anyagot, amelyet márciusban tettek közzé, és amelyről azt állítják, hogy nem tartalmaz különösebben meglepő információkat.
Tulsi Gabbard, aki korábban a demokraták színeiben tevékenykedett, mostanra Trump egyik legközelebbi szövetségessé vált. Egy washingtoni Amazon Web Services konferencián fejtette ki, hogy az mesterséges intelligencia alkalmazása drámaian felgyorsította az anyagok feldolgozását. Míg korábban embereknek kellett órákon át böngészniük a dokumentumok tengerét, most az AI mindössze néhány hét alatt elvégzi a szkennelést, elemzést és minősítést. Trump is világosan megfogalmazta: semmiféle információt nem kívánt visszatartani.
"Azt állítottam, hogy 'ne titkosítsatok semmit, mert az egyszerűen lehetetlen.' Ezt a kötelezettséget vállaltam a kampány során, és hű maradok ehhez az ígérethez."
- jelentette ki az akták nyilvánosságra hozatalakor.
A New York Times jelentése szerint a nyilvánosságra került dokumentumok sok esetben kézzel írott formában állnak rendelkezésre, ami megnehezíti az olvasásukat, hiszen gyakran hiányzik belőlük a számozás vagy a megfelelő intézményi hivatkozás. Emiatt az emberi elemzés szempontjából ezek a dokumentumok alig voltak hasznosíthatók. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia képes ezeket az információkat kontextusba helyezni, strukturálni, és azonosítani, ha esetleg még mindig nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Gabbard nyilatkozata szerint az amerikai hírszerzési közösség már bevezette a belső chatbot rendszert, és az AI-alapú alkalmazásokat titkosított környezetben is alkalmazzák. Céljuk, hogy az elemzők és hírszerzők a valóban szakértelmet igénylő feladatokra összpontosíthassanak, miközben a gépek elvégzik az előfeldolgozást.
Az új technológiák kormányzati alkalmazása azonban nem mentes a kihívásoktól: Gabbard egyik munkatársa, a posztját betöltő Robert F. Kennedy Jr., az egészségügyi miniszter, nemrégiben kényelmetlen helyzetbe került, miután egy mesterséges intelligencia által készített jelentés tele volt pontatlanságokkal. Ennek ellenére a Trump-adminisztráció egyre inkább a magánszektor innovációira támaszkodik, különösen a hírszerzés terén. Gabbard, aki 2021-ig Hawaii kongresszusi képviselője volt, reformpárti arculatával tűnt fel az új politikai ciklusban: hírek szerint márciusban például átírta egy hírszerzési jelentést, hogy megakadályozza, hogy azt Trump ellen használják fel. Továbbá kezdeményezte a sajtóosztály átszervezését is, és Fox News-stílusú napi közvetítések bevezetését tervezi, mivel állítólag Trump "nem olvas".
Az AI tehát nemcsak új eszköz a hírszerzés kezében, hanem egy új hatalmi paradigma eszköze is, amely felülírhatja a régi működési normákat - ha nem figyelünk eléggé.
