Alaszkában talán eldőlhet Ukrajna sorsa, de lehet, hogy Ukrajna nélkül.

Pénteken Alaszkában találkozik Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő, hogy megvitatják Ukrajna jövőjét. Ezzel a találkozóval az Európai Unió, valamint Ukrajna is izgatottan figyeli a fejleményeket. Közben Magyarország és Szlovákia a kommunikációjukban a béke fontosságára helyezik a hangsúlyt, reflektálva a feszültségekre, amelyek a régióban tapasztalhatók.

A találkozóval kapcsolatban ellentmondásosak az elvárások: egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy valóban jelentős lépés történik a tartós béke megteremtése felé, de azt sem lehet kizárni, hogy még jobban elmérgesedik a viszony a két nagyhatalom között.

A bizonytalanság nagyban köszönhető Donald Trump személyének, akinek az álláspontja változékony és ellentmondásos. Az amerikai elnök megválasztása előtt többek között a gyors ukrán béketeremtés ígéretével kampányolt, de ebből háromnegyed évvel később sem lett semmi. Trump a fegyverszállítás korlátozásával igyekezett nyomást gyakorolni Kijevre az egyezkedés mellett, gazdasági szankciókkal, újabban pedig atomtengeralattjárók kirendelésével próbál hatni Putyinra, az ukrajnai orosz invázió azonban továbbra is zavartalan ütemben zajlik.

Putyin határozottan képviseli álláspontját, miszerint nem szándékozik hátrálni, míg Moszkva már évek óta sürgeti a keleti NATO-bővítési folyamat leállítását. Ezen kívül követelik a megszállt területek, beleértve a teljes Donbaszt, végleges átadását, valamint a nyugati szankciók eltörlését is.

Az, hogy az Egyesült Államok miként reagál ezekre a feltételekre – legyen szó rábólintásról, azonnali elutasításról vagy tárgyalásokról – továbbra is homályos, még akkor is, hogy Putyin a múlt héten már egyeztetett Steve Witkoff amerikai különmegbízottal a kérdésről. Egyes információk szerint az amerikai oldal nem teljesen értette meg az orosz fél kompromisszumra való hajlandóságát.

Nem világos, hogy Ukrajna milyen szerepet játszik az ország jövőjéről zajló tárgyalásokban, és hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök milyen engedményeket lenne hajlandó tenni a béke érdekében. Különösen aggasztó ez az ukrán alkotmány szellemében, amely kifejezetten tiltja a területi engedmények megtételét. A politikai vezető legutóbb szombaton hangsúlyozta, hogy nem lehet szó az ország területi integritásának sérüléséről.

Bár a tiltakozások ellenére, a diplomáciai gyakorlatban nem ritka, hogy egy ország területi integritásáról harmadik felek közvetítésével, az egyik érintett fél érdekeinek figyelmen kívül hagyásával születnek döntések. A közelmúlt eseményei, mint a koszovói és boszniai helyzet rendezésének folyamata, valamint a magyar történelemben a trianoni békeszerződés, szintén olyan körülmények között alakították át a határokat, amelyek hasonló jellegűek.

Míg az Egyesült Államok és Oroszország biztosan, Ukrajna pedig valamilyen formában talán ott lesz az alaszkai találkozón, az Európai Unió (és tagállamai) csak kívülről követik a fejleményeket. Az USA prioritásainak átrendeződésével az EU maradt Ukrajna leghangosabb támogatója, még ha a konfliktus megoldásának pontos módja kapcsán véleménykülönbség is van az egyes tagországok között.

Az Európai Unió miniszterelnökei hétfőn együttes nyilatkozatot fogadtak el a konfliktus rendezésére vonatkozóan, ám Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem csatlakozott a közös állásfoglaláshoz. A dokumentumban hangsúlyozzák az azonnali tűzszünet szükségességét, a harcok csillapításának fontosságát, valamint Ukrajna érdekeinek támogatását és az ország területi integritásának megőrzését.

Az Európai Unió stratégiája a gyakorlatban a körülmények által megszabott keretek között fog megvalósulni. A tagállamok és az unió továbbra is fegyveres támogatást nyújt Kijevnek (vagy fedezi az amerikai fegyverszállítmányok költségeit), miközben fenntartja az Oroszország ellen bevezetett szankciókat. Azonban ez a támogatás önállóan nem lesz elegendő az ukrán hosszú távú ellenállás biztosításához.

Magyarország továbbra is különutas stratégiát választva követi a fejleményeket. Orbán Viktor kormányfő három okkal indokolta, miért nem volt hajlandó aláírni a közös miniszterelnöki nyilatkozatot: véleménye szerint értelmetlen feltételeket szabni egy tárgyaláshoz, amin az Európai Unió nem is vesz részt, a partvonalon túlról utasításokat sem adhat, továbbá egy önálló orosz-uniós egyeztetés megszervezése lenne a legcélszerűbb a jelenlegi helyzetben.

A magyar kormány véleménye szerint az alaszkai egyeztetés fontos lépést jelenthet a béke elérése felé. Érdemes megemlíteni, hogy Orbán Viktor, aki számos kritikát kapott, már a konfliktus kezdetén hangoztatta, hogy Ukrajna jövőjéről az ország felett, orosz-amerikai tárgyalások keretein belül születnek majd döntések.

Robert Fico szlovák miniszterelnök bár aláírta a közös uniós dokumentumot, szintén különutas véleményt fogalmazott meg az ukrán helyzet rendezése kapcsán - és vitába is keveredett Kijevvel.

A szlovák miniszterelnök véleménye szerint a legújabb események azt mutatják, hogy a nyugati hatalmak csupán Ukrajnát használták fel Moszkva gyengítésére, ami hosszú távon komoly következményekkel járhat az ország számára. Az ukrán külügyminisztérium vasárnap határozottan visszautasította Fico szavait, de a szlovák kormányfő ezzel csak tovább fokozta a feszültséget. A hét elején már a véleményszabadság fontosságáról beszélt, valamint arról, hogyan torzította el a háború a szabad véleményalkotást az Európai Unió keretein belül.

Fico kifejtette, hogy Ukrajnának "azonnali és igazságos békét" szeretne, ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy bármilyen megállapodás, ami az amerikai és orosz vezetők között létrejön, végső soron Kijevet fogja sújtani. Szerinte a következő hetek eseményei "nem lesznek kedvezőek," és komoly következményekkel járhatnak az ukrán fél számára.