Az energiapiac kiszámíthatatlansága: egyetlen negyedóra elegendő lehet ahhoz, hogy megváltoztassa a vállalatok jövőjét.

Az európai villamosenergia-piacot ma már nem csak a nagykereskedelmi árak, hanem a pillanatok alatt megugró vagy éppen mínuszba zuhanó extrém kiegyenlítő igények is formálják. A negyedórás egyensúlytalanságok miatt, amit sokszor a megújulók gyorsan változó termelése okoz, akár néhány perc alatt több ezer eurós ártüskék keletkezhetnek, amelyek egy kisebb energiapiaci szereplőt könnyedén térdre kényszeríthetnek. A jelenség miatt Finnországban már több kiskereskedelmi cég szűnt meg, Svédországban pedig közösségi szélerőműparkok veszítették el profitjuk jelentős részét egy szempillantás alatt. Magyarország sem kivétel: a hazai kiegyenlítőpiacon is egyre gyakoribbak a szélsőséges árkilengések, amelyek rövid idő alatt többszörösére emelhetik a költségeket. Többek között erről is szó lesz az immár hagyományos októberi energetikai csúcsrendezvényünkön, a Portfolio Energy Investment Forum 2025 Konferencián - érdemes minél hamarabb biztosítani a részvételt!

A villamosenergia-rendszer kiegyenlítő piaca kulcsszerepet játszik abban, hogy a termelés és a fogyasztás folyamatosan, valós időben egyensúlyban maradjon. A megújuló energiaforrások, különösen a nap- és szélerőművek térnyerésével a hálózat stabilitásának fenntartása egyre bonyolultabb feladattá válik. Ezek a technológiák jellemzően nehezen előrejelezhetők, ami miatt a kiegyenlítő piacon tapasztalható ármozgások rendkívül hektikussá váltak. Előfordulhat, hogy a váratlan időjárási körülmények következtében a kínálat hirtelen megugrik vagy éppen ellenkezőleg, drámaian csökken, ami komoly hatással van a piaci árakra és a fogyasztókra egyaránt.

Pillanatok alatt drámai módon emelkednek vagy süllyednek az árak.

- amelynek komoly következményei adódhatnak.

A finnországi kiskereskedelmi árampiac átalakulását a kiegyenlítő piac volatilitása is jelentősen befolyásolta, amelynek egyik legszembetűnőbb példája az Oomi és a Lumme Energia egyesülése. A közelmúltban bejelentették, hogy az Oomi, amely már most is meghatározó szereplő a finn árampiacon, felvásárolja versenytársát, a Lumme Energia kiskereskedelmi üzletágát. Ezzel az Oomi nem csupán megerősíti pozícióját, hanem Finnország legnagyobb áramszolgáltatójává is válik, megelőzve az eddigi piacvezetőket. A tranzakció véglegesítésére 2026-ban kerül sor, amennyiben a versenyhatóságok jóváhagyják az üzletet.

A felvásárlás mögött álló motivációk között a szakértők véleménye szerint kiemelkedő szerepet játszik a piaci árkockázatok fokozódása, valamint az ebből eredő méretgazdaságosság iránti igény. Mikael Venäläinen, a Lumme anyacégének vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy

az utóbbi években jelentősen felgyorsult a kiskereskedelmi piac koncentrációja, ami már-már trendszerű.

Venäläinen véleménye szerint a fennmaradás kulcsa a megfelelő ügyfélkör és a megfelelő tőke meglétében rejlik.

A Lumme Energia 2024-ben több mint 5 millió euró veszteséget szenvedett el, 2025 első negyedévében pedig további 12 millió eurós mínuszt könyvelt el. Ezek a súlyos veszteségek nagyrészt a 2021-2022 folyamán megugró nagykereskedelmi árakra vezethetők vissza. Konkrétan, 2021 végén a Lumme olyan helyzetbe került, hogy rendkívül magas áron kellett energiát vásárolnia a tőzsdén, miközben sok ügyfelének alacsonyabb fix tarifát garantált. Az így keletkező különbség a cég számára óriási veszteséget eredményezett: pár hónap alatt 46 millió eurós veszteség halmozódott fel.

Bár a vállalat korábbi veszteségei főként a nagykereskedelmi árrobbanás következményei voltak, a mögöttes logika továbbra is érvényes: míg 2021-ben a tőzsdei áramárak tartós emelkedése okozta a cégek mínuszait, ma a kiegyenlítő piacon akár néhány negyedóra alatt bekövetkező extrém árváltozások is hasonló következményekkel járhatnak. Ez az eset kiválóan bemutatja, milyen jelentős kockázatot jelent a kiszámíthatatlan ármozgás egy kisebb szolgáltató számára, ha nem rendelkezik megfelelő fedezettel a pozícióihoz, vagy képtelen áthárítani a költségeit.

A kiegyenlítőenergia-piaci árvolatilitás a termelők, termelési szövetkezetek (energiaközösségek, bár ennek itthon még nincs nagy jelentősége) és az aggregátorok számára is komoly pénzügyi kockázatot jelent. Ezt jól példázza egy svéd szélerőmű-társulás története. 2025 márciusában egy szokatlanul szélsőséges piaci esemény során a Solivind - amely néhány közösségi tulajdonú szélturbina termelését értékesíti -

alig pár perc leforgása alatt a havi nyeresége felét elveszítette a kiegyenlítő-piacon.

Mi vezethetett ilyen drámai veszteséghez? A beszámolók szerint az egyik hétvégén váratlanul nagy eltérés alakult ki a rendszerben a tervezett és a valós termelés között, ami miatt a svéd rendszerirányítónak gyorsan kellett beavatkoznia. Mivel nem állt rendelkezésre elegendő rugalmas kapacitás a rendszerben, a kiegyenlítő árak az egekbe szöktek egy adott 15 perces intervallumban, ami a vállalat számára egy igen vaskos mínuszt jelentett.

Az utóbbi években a rendszerszintű átalakulások jelentősen hozzájárultak a kiegyenlítő piac volatilitásának fokozódásához. Az Európai Unió előírásai értelmében a tagállamoknak kötelező volt áttérniük a 15 perces elszámolási időszakra, felváltva a korábban megszokott, hosszabb (általában 60 perces) időkereteket. A már említett északi országok, amelyek eddig órás elszámolást alkalmaztak, 2023-ban léptek át a negyedórás rendszerre. Ezt követően, 2025 márciusában elindult a Nord Pool, amely egy új, automatizált kiegyenlítő rendszert hozott létre a régióban. Az új rendszerben a tartalék kapacitások aktiválása már nem emberi beavatkozás révén történik, hanem egy számítógépes algoritmus által, ami jelentős változást jelent a korábbi manuális megoldásokhoz képest. Ezek a fejlesztések azt a célt szolgálják, hogy a rendszer rugalmasabban és pontosabban reagálhasson a gyorsan változó termelési és fogyasztási helyzetekre.

A 15 perces automatizált elszámolás bevezetésének következményei vegyes képet mutattak. Pozitívumként emelhető ki, hogy a frekvencia eltérések jelentősen csökkentek, ami a rendszer stabilitásának javulásához vezetett. Ugyanakkor a finomabb időbeli felbontás és az új algoritmusok bevezetése számos éles árkilengést generált az ezt követő időszakban. Mivel mostantól minden negyedórás intervallum külön-külön kerül kiegyenlítésre,

Egy rövid időszakra megjelenő kínálati és keresleti diszkrepancia azonnali drámai árváltozásokat idézhet elő, legyen szó akár árrobbanásról, akár jelentős áresésről.

Formáld meg a szöveget egyedien: ahelyett, hogy egy órás időkereten belül kiegyenlítődne. Például 2025. március 23-án Svédország különböző árazási zónáiban a lefelé irányuló szabályozási piacon egy negyedórás időszakban az elszámoló ár a technikai minimumra, azaz -10 000 EUR/MWh-ra süllyedt. Az árképzés helyességét később a piaci szereplők vitatták meg.

Nem szükséges messzire utazni az időben, hogy emlékezzünk egy jelentős eseményre: csupán a múlt hétre, egészen pontosan augusztus 14-ére kell visszatekintenünk, ahol a lenti grafikonon egy kiemelkedő kiegyenlítői ártüskét figyelhetünk meg. Ezen a napon, a reggel 8:45 és 9:00 közötti 15 perces időszakban a kiegyenlítő ár 2439 euró/MW-ra emelkedett.

A 15 perces elszámolási rendszer bevezetése óta számos szélsőséges ármozgást észleltek. Az első hónapok tapasztalatai alapján világossá vált, hogy a határon átnyúló kiegyenlítő kapacitások korlátozott hozzáférhetősége miatt gyakoribbá váltak a lokális, csupán egy-egy országot vagy zónát érintő extrém árak. Jelenleg a rendszer nem képes eredményesen kihasználni a szomszédos régiók tartalékait, hogy mérsékelje a helyi ingadozásokat. Ez a helyzet pedig hátrányosan érinti a kisebb szereplőket: aki éppen rossz helyen és időben találkozik egyensúlyhiánnyal, nagyobb valószínűséggel szembesül kiugró elszámoló árakkal.

A kiegyenlítőenergia-piaci árak ingadozása jelentős nyomást gyakorol a kisebb piaci szereplőkre, mivel:

A fenti tényezők miatt a volatilis piaci környezetben egyre több kisebb cég dönthet úgy, hogy

Lépjen ki a versenyből, vagy egyesüljön egy nagyobb szereplővel, mielőtt komolyabb nehézségek adódnának.

A piaci koncentráció növekedése tehát részben a kockázatok átrendeződésének eredménye: a nagyobb, tőkeereje révén stabilabb szereplők vállalják a kockázatokat, míg a kisebb vállalkozások kiszorulnak, vagy visszahúzódnak a niche területekre. Ilyen például a kizárólag szigetüzemben működő energiaközösségek vagy a saját fogyasztásra termelők, akik alternatív megoldásokat keresnek a túlélés érdekében.

A MAVIR legújabb jelentése, amely a 2025-ös év első negyedévére vonatkozik, arra mutat rá, hogy Magyarországon a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartása egyre komolyabb kihívások elé állítja a szakembereket. Az idei első negyedév során a kiegyenlítőszabályozási energia iránti kereslet 6 százalékkal nőtt az előző negyedévhez viszonyítva. Érdekes módon, a rendszerirányítás eredményei 68 százalékos pozitív arányt mutattak, ami biztató jel a jövőbeni stabilitás szempontjából.

vagyis jellemzően többlet termelés keletkezett a hálózatban,

amit döntően lefelé szabályozással kellett korrigálni. Az átlagos negatív irányú szabályozási igény 90,1 MW volt, de ahogy arra a MAVIR is felhívta a figyelmet, továbbra is magas a 400 MW feletti kiegyenlítetlenségek előfordulása, darabszáma, mindkét irányra vonatkozóan - ilyenkor, a nagy szabályozási igény miatt a költségek hirtelen megugorhatnak.

A felfelé irányuló szabályozás átlagos költsége 139,41 Ft/kWh-ra csökkent, ami a jelenlegi árfolyam alapján körülbelül 352 eurónak megfelelő MWh-ként. Ezzel szemben a termelés csökkentésére vonatkozó (negatív irányú) szabályozási energia ára 14,28 Ft/kWh-ra emelkedett, ami hozzávetőlegesen 36 eurónak felel meg MWh-ként. Különös figyelmet érdemel, hogy augusztus 9-én este 18:45 és 19:00 között a magyar kiegyenlítő piacon az elszámolóár 820 535 HUF/MW-ra ugrott, ami a jelenlegi árfolyamot figyelembe véve körülbelül 2 072 eurónak felel meg MW-ként.

Fontos megemlíteni, hogy a 820 ezer forintos kiegyenlítő piaci ár nem csupán egyetlen ajánlatot tükröz, hanem a MAVIR által az adott időszakban ténylegesen aktivált erőművek ajánlatainak mennyiséggel súlyozott átlagát (VWAP). A rendszerirányító a szabályozási ajánlatokat egy úgynevezett merit order listában rangsorolja, és a legkedvezőbb áraktól kezdve hívja be őket a szükséges mennyiség eléréséig. Emiatt előfordulhat, hogy bár az adott negyedórában a publikált elszámolóár 820 ezer Ft/MW volt, egyes erőművek magasabb áron is behívásra kerültek, így a ténylegesen kifizetett vagy realizált bevétel egyes szereplők számára ennél is magasabbra rúghatott.

Ez jól mutatja, hogy bár az átlagárak szintjén nem látunk kiugró értékeket az első negyedévben,

A valós piaci kockázatot nem csupán az átlagos értékek, hanem a szélsőséges ingadozások formálják.

Egy-egy negyedórás időszakban - mint például augusztus 9-én - az árak akár több mint hússzoros növekedést is mutathatnak az átlaghoz képest, ami jelentős terheket ró a kisebb piaci szereplőkre is. Ez a volatilitás arra hívja fel a figyelmet, hogy a megújuló energiaforrásokra épülő energiarendszerek egyre inkább rugalmas kiegyenlítő megoldásokra támaszkodnak - mint például akkumulátoros tárolók, szabályozható fogyasztók vagy azonnal üzembe helyezhető erőművi kapacitások -, valamint precízebb előrejelzésekre van szükség.