A zöldség- és gyümölcstermelők nehéz időszakon mennek keresztül: a költségek folyamatosan emelkednek, miközben a munkaerőhiány egyre inkább tartós problémává válik.

A FruitVeB álláspontja az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) "szigorításának" a hatásairól.

A mezőgazdasági idénymunkák napi közterhei február 1-jétől jelentős emelkedésen mennek keresztül: a korábbi 1 300 Ft helyett immár 2 200 Ft-ot kell fizetni. Az alkalmi munkavállalás esetében a terhek ennél is drasztikusabb növekedésen esnek át, hiszen a 2 700 Ft-os díj 4 400 Ft-ra ugrik.

A termelőüzemek, valamint a friss zöldségek és gyümölcsök áruvá alakításával és csomagolásával foglalkozó posztharveszt létesítmények, mint például a csomagolóházak, mezőgazdasági idénymunkásokat alkalmaznak. Ezzel szemben az élelmiszeripar főként alkalmi munkavállalókra támaszkodik - tájékoztat a FruitVeB.

A közterhek ilyen mértékű emelése önmagában 5-8%-kal növeli a mezőgazdasági idénymunka költségeit, míg az alkalmi munkavállalás költségei 10-15%-kal emelkednek.

A cikkben foglaltak szerint a minimálbér és a garantált bérminimum 7-9%-os emelése elengedhetetlenül magával vonja az EFO keretében foglalkoztatottak bérezésének növelését is. Ha ez nem történik meg, komoly munkaerőhiány alakulhat ki. Ennek következtében a munkások nettó bérét is körülbelül 10%-kal kellene emelni. Mindezek a változások pedig rendkívüli módon kihatnak a zöldség-gyümölcs ágazatra és a feldolgozóiparra, hiszen az EFO közterheinek hirtelen és jelentős emelése komoly kihívások elé állítja a termelőket.

Gyakorlati példák, konkrét számokkal

Az almatermésű és csonthéjas gyümölcsültetvények éves munkaerőigénye jelentősen változhat, attól függően, hogy milyen típusú ültetvényről van szó, valamint a termelés céljától is (például frisspiaci vagy ipari felhasználás). A korszerűbb ültetvények esetében ez a munkaóra igény 500-tól akár 2000 óráig terjedhet hektáronként, ami körülbelül 60-250 munkanapot jelent hektáronként. Ezért a hektáronkénti költségek is jelentős mértékben nőhetnek, hiszen csupán az EFO közterheinek emelése miatt 54-225 ezer forintos többletköltségre lehet számítani.

A napi nettó munkabér (napszám) várhatóan 7-9%-kal, tehát 1 000-1 500 Ft-tal nő naponta, ami hektáronként 60-375 ezer Ft közötti költségnövekedést eredményez. Ez azt jelenti, hogy a bérköltségek hektáronként 100-600 ezer Ft között emelkednek. Ez a bérteher-emelkedés különösen figyelemre méltó, hiszen a termelés összköltségei (amelyek gyümölcsfajtától és ültetvénytípustól függően változhatnak) általában 1,5-7,0 millió Ft/hektár között mozognak.

Egy szamócaültetvény esetében az éves munkaigény hektáronként 2-4 ezer óra között mozog, ami körülbelül 250-500 munkanapnak felel meg. Ez a munkaintenzív ágazat jelentős extra költségeket von maga után. A helyzet még drámaibb a hajtatott termesztésnél, ahol fóliás vagy üvegházi körülmények között a munkaórák száma akár 10-20 ezer órára is rúghat hektáronként évente. Ennek következtében a bérköltségek emelkedése is sokkal nagyobb mértékű, ami komoly kihívást jelent a termelők számára.

Egy korszerű, magas színvonalon gazdálkodó vállalkozásban ezt nyilván ki fogják gazdálkodni, mert nincs más lehetőség. Értelemszerűen azonban a profit rovására kell ezeket a plusz terheket viselni, amiből egyébként a fejlesztéseket, beruházásokat lehet(ne) végezni - írja a FruitVeB.

Fedezd fel cikkünket az ajánló alatt, ahol bemutatunk négy megbízható és biztonságosan termeszthető kukoricahibridet! Ezek a hibridek kiváló megoldást nyújtanak, garantálva a stabil termést még a legnagyobb kihívások közepette is! Ne hagyd ki a VIDEÓt sem, amely még többet elárul róluk!

Fedezd fel az AGROmashEXPO 2025 kiállítás legizgalmasabb ajánlatait az Agrogazda.hu-tól! Ne hagyd ki az egyedülálló akcióinkat, amelyek segítenek neked a legjobb mezőgazdasági megoldásokhoz jutni. Csatlakozz hozzánk, és tapasztald meg a jövő mezőgazdaságát!

Egy jó napraforgó-hibriddel biztos a bevétel Hirdetés

Fedezd fel a korai kukoricák világát, ahol a gazdag termésátlagok mindenki számára elérhetővé válnak! Heti Körkérdés – hirdetésünkben most bemutatjuk a legújabb lehetőségeket, hogy tarsolyodban mindig a legjobbat tartsd! Ne hagyd ki!

Hogyan profitálhatunk a biogázból? Hirdetés

Öntözésfejlesztési projektek - megvalósítás szűkös időkeretek között Hirdetés

Fókuszban a szója: 2025-ös trendek és lehetőségek A szója jövője 2025-re izgalmas perspektívákat ígér! A globális mezőgazdaságban betöltött szerepe folyamatosan növekszik, hiszen nemcsak tápláló élelmiszerről van szó, hanem fenntartható megoldásokról is. A jövő évben a szója nem csupán egy alapanyag lesz, hanem kulcsszereplője a fenntartható fejlődésnek és az élelmiszerbiztonságnak. Az innováció és a technológia előretörésével a szója termesztése egyre hatékonyabbá válik, így a gazdák számára is kedvezőbb körülményeket teremt. A 2025-ös évben érdemes figyelemmel kísérni a szójatermesztés új módszereit és a piaci trendeket, amelyek formálják ezt az ágazatot. Kövesd figyelemmel a szójával kapcsolatos fejlesztéseket, és fedezd fel a benne rejlő lehetőségeket!

Fedezd fel, hogyan alakította át a turai gazdaság tejtermelését nyolc innovatív fejőrobot! Ezek a modern csodák nemcsak a munkaerő igényeket csökkentették, hanem a termelési hatékonyságot is drámaian növelték. A tejtermelés automatizálása révén a gazdaság nemcsak időt és energiát takarít meg, hanem a tej minőségét is jelentősen javította. Ismerd meg a jövő tejtermelését, ahol a technológia és a hagyományos gazdálkodás találkozik! Ne maradj le erről a forradalmi újításról – csatlakozz te is a modern mezőgazdaság világához!

A zöldség-gyümölcs szektorban a kereslet sokkal pontosabban előre jelezhető.

Felmerülhet a kérdés, hogy a megnövekedett termelési költségeket az iparág képes-e áthárítani a vásárlóira, különösen a lánc végén álló fogyasztóra. Ennek kapcsán azonban nem adható egyértelmű válasz, mivel a piac szereplőit – tehát a vevőket és a fogyasztókat – egyáltalán nem foglalkoztatják a termelési költségeink.

A piaci árak kialakulása nem az önköltséghez kötődik, hanem a kereslet és a "rövid távú" kínálat dinamikáján alapul. Amikor a kereslethez viszonyítva bőséges a kínálat, az árak csökkennek; viszont ha a kínálat szűkös, akkor az árak emelkedni kezdenek.

A zöldség-gyümölcs szektorban a kereslet sokkal pontosabban előre jelezhető., rövid távon hellyel-közel stabil, míg a kínálatot egy szezonban vagy a szezonon belül, illetve európai és hazai szinten is az időjárási tényezők mozgatják a leginkább. Így a termelőtől nagyobbrészt függetlenül kialakuló "valamilyen árakból" kell majd finanszíroznunk a többletköltségeket.

A "120 napos szabály" módosítása valószínűleg még nagyobb problémákat okoz, mint az EFO közteher drasztikus emelése. Eddig egy munkavállaló munkáltatónként 120 napot dolgozhatott az EFO keretein belül. Mostantól azonban a munkavállalók összesen maximum 120 napot tölthetnek el a munkában, függetlenül attól, hány munkáltatónál alkalmazzák őket. Ez a változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy munkavállaló 120 napja valószínűleg nem az év első felében fog elfogyni, így a problémák leginkább a második félévben fognak fokozódni. A kertészeti szektorban ez különösen kritikus, hiszen ekkor zajlik a zöldségek, de főként a gyümölcsök intenzív betakarítása. Emellett a feldolgozóipar számára is ez a kulcsfontosságú időszak a termelés és működés szempontjából.

Felmerül a kérdés: vajon képes-e az ágazat a megnövekedett termelési költségeket áthárítani a vásárlókra, vagy végső soron a fogyasztókra? - fotó: pixabay.com

A fentiek tükrében, finoman szólva, kérdéses, hogy miként tudjuk majd hatékonyan megoldani a betakarítás kérdését, illetve az élelmiszeripar munkaerőpiaci helyzetének stabilizálását.

A zöldségek és gyümölcsök betakarításának időszaka általában 1-3 hónap között mozog, ami komoly kihívást jelent a munkaerő-gazdálkodás szempontjából. Ilyen rövid időtartamra állandó munkavállalót alkalmazni nemcsak időigényes adminisztrációs feladatokkal jár, hanem jelentős költségeket is ró a gazdálkodókra.

Továbbá, a zöldség- és gyümölcstermelés, valamint a feldolgozóipar területén jellemzően olyan munkaerő dolgozik, amelyik körében rendkívül magas a fluktuáció és az elvándorlás. Ez azt jelenti, hogy sokan kezdenek el dolgozni, de amint adódik egy kedvezőbb lehetőség, vagy egyszerűen csak megunják a munka monotonitását, gyakran egyik napról a másikra távoznak.

Ilyen körülmények között a munkaerő állandó foglalkoztatása komoly kockázatokkal jár, ráadásul jelentős költségeket és adminisztratív terheket is ró a vállalatokra - áll a cikkben.

Az állandó munkaviszony kérdése egyre bonyolultabbá válik, és sokak számára úgy tűnik, hogy a megoldás keresése szinte lehetetlen feladat.

Ezért az EFO keretei eddig kiemelkedően alkalmasak voltak az ágazat számára, mivel a zöldség-gyümölcs szektorban jelentkező, erősen szezonális munkák kezelésére szinte kizárólag ezen a módon volt lehetőségünk, hiszen az állandó munkavállalás keretei nem tudták megfelelően lefedni ezeket az igényeket.

A zöldség-gyümölcs ágazatban végzett munka és dolgozó munkaerő döntő része esetében ugyanis egyszerűen eleve megoldhatatlan, hogy állandó foglalkoztatás keretében alkalmazzuk.

A bérteher emelkedése másodlagos kérdés, amikor arról van szó, hogy egy adott dolgozót EFO helyett állandó munkaerőként foglalkoztatunk. Ha azonban mégis erre a helyzetre fókuszálunk, érdemes egy egyszerű példát nézni: az idénymunka vagy alkalmi munka napi nettó bére, amely a különböző országrészek, munkakörök és ágazatok eltérései miatt 12-20 ezer forint között mozog.

Tegyük fel, hogy napi nettó bérünk 16 ezer forint. Ezen összeg után most 2 200 vagy 4 400 forint közterhet kell fizetnünk, ami a nettó bérhez viszonyítva 14-28%-os járulékterhet jelent. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy állandó munkaviszony esetén a nettó bérre eső adó- és járulékteher körülbelül 70%-ot tesz ki. Talán nem szükséges különösebben hangsúlyozni, hogy az EFO (Egyszerűsített Foglalkoztatás) mellett az állandó foglalkoztatás jelentős költségnövekedést eredményez.

A FruitVeB kezdeményezéseket indít az egyeztetések és jogszabály-módosítások terén, hogy megakadályozza a zöldség-gyümölcs ágazat, amely amúgy is kihívásokkal küzd, munkaerő-ellátásának lehetetlenné válását - olvasható a FruitVeB közleményében.

Indexkép: pixabay.com