Baljós felhők gyülekeznek Brüsszel fölött: a Transparency International által célkeresztbe vett politikai szereplők lelepleződhetnek.

A Nézőpont Intézet legújabb elemzése alapján komoly aggodalmak merültek fel a jogállamisági elvek súlyos megsértésének lehetőségével kapcsolatban az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága működésében.

A második alkalommal közzétett Jelentés a jogállamiság helyzetéről az EU intézményeiben, amely kedden került átadásra az MTI-nek, a jogállamiságot érintő aggályos gyakorlatokat tárja fel az Európai Unió intézményein belül. E dokumentum célja, hogy felhívja a figyelmet a Magyarországra vonatkozó jogállamisági jelentés előkészítése előtt fennálló problémákra.

A Velencei Bizottság nem csupán a jogállamiság fogalmát próbálja körvonalazni, hanem arra is vállalkozik, hogy azonosítsa annak alapvető pilléreit. Ezek közé tartozik a törvényesség, a jogbiztonság, a hatalommal való visszaélések megelőzése, a törvény előtti egyenlőség és a diszkriminációmentesség, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása.

Bár a jogállamiság témája az utóbbi időszakban széleskörű figyelmet kapott, kevesebb hangsúlyt kaptak azok a fontos aspektusok, amelyek szerint az Európai Unió intézményrendszerének és működésének is a jogállamiság keretein belül kell zajlania – emelték ki a szakértők.

A feltárt jogállami problémák négy fő területre bonthatók: a következmények nélküli korrupciós ügyek aláássák az Európai Unió intézményeibe vetett bizalmat, míg az összeférhetetlen pozíciók felhalmozása állandó visszaélési kockázatot jelent.

Ezek a kockázatok összefüggnek az uniós intézmények működésében beazonosítható szerződésellenes gyakorlatokkal, az önkényes és lopakodó hatáskörtúllépésekkel, valamint az intézményekben elharapódzó korrupcióval, amelyeket több esetben is az intézmények átláthatatlan működése, elégtelen belső szabályai, valamint a számonkérhetőség hiánya tesz lehetővé - állapították meg.

Az Európai Parlament működése rendkívül összetett és dinamikus folyamat, amelynek középpontjában a tagállamok lakóinak érdekeinek képviselete áll. Az intézmény a legnagyobb demokratikus fórum az Európai Unióban, ahol a képviselők különböző politikai irányzatokat képviselnek, és a közös európai jövő alakításában játszanak kulcsszerepet. A Parlament feladatai közé tartozik a jogszabályok kidolgozása és elfogadása, a költségvetés ellenőrzése, valamint a különböző uniós politikák monitorozása. Az ülések során a képviselők vitákat folytatnak, javaslatokat tesznek, és módosításokat kezdeményeznek, hogy a döntéshozatal minél inkább tükrözze az európai polgárok igényeit és értékeit. A Parlament működése szoros kapcsolatban áll más uniós intézményekkel, mint például az Európai Bizottság és az Európai Tanács, így biztosítva a jogalkotási folyamatok átláthatóságát és demokratikus ellenőrzését. A képviselők rendszeresen részt vesznek helyi eseményeken is, hogy közvetlen kapcsolatba léphessenek választóikkal, ezzel erősítve a polgári részvételt és a demokratikus legitimációt. Összességében az Európai Parlament nem csupán egy jogalkotó testület, hanem egy élő közösségi platform, ahol a különböző nézőpontok és érdekek találkoznak, hozzájárulva ezzel az európai együttműködés fejlődéséhez és a kontinens jövőjének formálásához.

Az Európai Parlament működésének egyik aggasztó aspektusára hívták fel a figyelmet: a köztörvényes bűncselekményekkel vádolt EP-képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló eljárás gyakran elhúzódhat, mivel nincs meghatározott határidő az ilyen ügyek lebonyolítására. Ez a helyzet komoly kérdéseket vet fel a jogi folyamatok hatékonyságával és a politikai felelősségvállalással kapcsolatban.

A Transparency International aránytalan befolyása aggasztó jelenség, amely lehetőséget ad arra, hogy az európai politikai pártok akár a tiszteletlenség vádjával feloszlathatók legyenek, amennyiben nem tartják tiszteletben az unió alapvető értékeit. Az ilyen eljárások során kötelezővé válik, hogy a folyamatba bevonják az Európai Szocialisták Pártjához kapcsolódó alapítvány tudományos tanácsának egyik tagját, ezzel biztosítva, hogy a vélemények csak egy szűk körből érkezzenek. Ráadásul ez a hozzáállás elszigeteli a harmadik legnagyobb politikai erőt, a Patriótákat, ami gátat szab az uniós polgárok szabad véleménynyilvánításának és akarataik kifejezésének.

Az Európai Bizottság a Európai Unió egyik legfontosabb intézménye, amely a tagállamok közötti együttműködés előmozdítására és a közös politikák kidolgozására összpontosít. Fő feladatai közé tartozik a jogszabályok javaslata, a tagállamok kötelezettségeinek ellenőrzése, valamint a közös érdeket szolgáló programok irányítása. A Bizottság tagjai, akiket a tagállamok kormányai jelölnek ki, függetlenül dolgoznak, és elkötelezettek az uniós polgárok érdekeinek képviselete mellett. Az Európai Bizottság tehát kulcsszereplő a kontinens politikai és gazdasági életében, hiszen az uniós integráció elősegítése érdekében folyamatosan új kezdeményezéseket indít és innovatív megoldásokat keres.

Az Európai Bizottság kapcsán megfigyelték, hogy a tömegtájékoztatás szabadságát érintő európai rendelet, amely a sajtószabályozás egységesítését célozza meg az uniós szinten, valójában egy rejtett módon történő hatáskörbővítést takar.

Az Európai Bizottság tevékenysége során gyakran felmerül a kérdés, hogy mennyire átlátható módon finanszírozza azokat az érdekérvényesítő szervezeteket, amelyek lobbitevékenységet folytatnak az uniós intézményekben és a tagállamokban. E folyamatok során a rendszerszintű összeférhetetlenség kockázata is megjelenik, hiszen a bizottság által uniós forrásokat bíráló külső szakértők dönthetnek saját szervezeteik támogatásáról is. Ráadásul, aggasztó, hogy négy távozó biztos olyan gyorsan kapott engedélyt, hogy lobbiszervezeteknél helyezkedjen el, amelyekkel korábban hivatali kapcsolatban álltak, ami még inkább élesíti a gyanút az érdekellentétek és a megfelelő átláthatóság hiányának lehetőségeire.

A Nézőpont Intézet megfigyelése szerint a bizottság következetlenül alkalmazza a 7-es cikkely szerinti eljárásokat, és erre példaként említettek egy konkrét esetet.

Sokan aggályosnak vélik, hogy a Hollandia származású bíró, aki harminc éven át működött az Európai Bizottság kötelékében, most az Európai Unió Bíróságának tagja lett. Ezt a helyzetet korrupciós kockázatként értékelik, mivel a bíróság dán alelnöke mandátuma lejárta után mindössze 24 napon belül egy olyan ügyvédi irodánál kezdett dolgozni, amely részt vesz a bírósági eljárásokban.