Müller Attila otthonába betörtek, ráadásul még a kerítésüket is átvágták.

Ambrus Attila felfedte, hogyan használta fel azt a 200 millió forintot, amelyet összegyűjtött.

Lassan 13 év telt el azóta, hogy Ambrus Attila, a közismert Viszkis, végre elhagyhatta a börtön falait. Mint tudjuk, harminc alkalommal rabolt különféle intézményeket, köztük bankokat, takarékszövetkezeteket, utazási irodákat és postákat, amiért összesen 13 évet töltött rács mögött. Szabadulása után azonban úgy döntött, hogy új fejezetet kezd az életében, és a bűnözés helyett tisztes, polgári életet választott. Jelenleg keramikusvállalkozást irányít, és két gyermek boldog édesapjának mondhatja magát, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt számára, hiszen nem hitte, hogy valaha is talál olyan nőt, aki gyermeket szül neki. Ugyanakkor bűnözői múltjával kapcsolatos történeteit gyermekeinek is el kell mesélnie. Erről beszélt a Best Podcast legutóbbi epizódjában, ahol azt is felfedte, hogy mit tett a 200 millió forinttal, amit a rablásaival összegyűjtött.

A pénz olyan, mint egy forgó ajtó: az egyik kezeddel bejön, a másikkal meg már távozik is. Képzeld el, 200 millióért a Rózsadombon még két vécéhelyet sem tudsz venni – ez a világ állapotát tükrözi. Egyrészt voltam szenvedélybeteg, kaszinók világában éltem. Másrészt a nőket is imádtam, harmadrészt pedig úgy éreztem, bármelyik pillanatban véget érhet minden, akár egy golyóval, akár a rács mögött. Az volt a filozófiám, hogy amíg tart a mulatság, addig pörgessük, aztán majd csak lesz valahogy. Tisztában voltam vele, hogy ebből nem jöhetek ki jól. De ha már megnyertem, akkor nem hagyom veszni, inkább elköltöm.

- mondta el Ambrus, majd arról is mesélt, miből él most. Mint ismert, évek óta keramikusként keresi kenyerét. Feleségével több lábon állnak, vannak vállalkozásaik. Ezek mellett bűnügyi sétákat tart a budai Várban, csapatépítőt multicégeknél.

Csak egy dologra összpontosítok: hogyan találok megoldást a felmerülő helyzetekre és kihívásokra. Nem hagyom, hogy a harag vagy a negatív érzések eluralkodjanak rajtam, és egyáltalán nem izgat, mit mondanak mások rólam. Ez számomra a legfontosabb. [...] Sírhatnék a nehézségeken, de inkább nem pazarolom az időmet erre. Tovább haladok, végzem a dolgom, és dolgozom a céljaimért.

Maradok az agyagnál, mert abban ott rejlik a maga függetlensége: ha reggel felébredek, van mit ennem, ha viszont nem kelek fel, akkor az a dolgom. Senki nem mondja meg, hogyan éljem az életem. [...] Próbálom kihasználni a lehetőségeket, amikben egy kis pénz is van, és ami tiszta lelkiismerettel végezhető. [...] Persze, a Sztárboxért fizetnek, és remélem, hogy nem vernek ki a ringből. Ha továbbjutok, talán még egy kis extra jövedelem is összejön, de az elsődleges motivációm nem a pénz.

Azt gondolom, hogy 58 évesen még ne keressük a sírhelyet, másrészt szemléletváltás is kellett az életembe, mert az utóbbi időben egy-két felessel többet ittam a kelleténél. Azzal, hogy sportolok, a kettő együtt nem megy, a piát háttérbe kellett szorítanom. Jó az ember lelkének, ha fizikálisan elfárad, és van egy pluszfeladat" - vallotta be Ambrus, hozzátéve, edzője egy volt börtönőr.

"Bizony, eléggé sötét ez a történet, de néha szükségem van arra, hogy kitomboljam magam, és most végre tudom, mit kezdenék a börtönőrökkel! Elnézést a merészségemért!" - nevetett a Viszkis.