Búcsú Máté Lászlótól Ma egy különleges pillanatban gyűltünk össze, hogy megemlékezzünk Máté Lászlóról, aki életével és személyiségével mindannyiunk szívében nyomot hagyott. László nem csupán barát, hanem egy inspiráló példa is volt, akinek derűs mosolya

Szülőfalujában, Szilicén kísérték utolsó útjára Máté László nyugalmazott pedagógust, tanfelügyelőt, írót, közösségi embert, aki egész életét a magyar nyelv, az anyanyelvi oktatás, a szülőföld, a nemzeti kultúra és a közösségi emlékezet szolgálatába állította.

Csendes méltósággal, előre megírt búcsúval távozott közülünk Máté László. Az élet utolsó szakaszának hajrája véget ért, és elérte azt a szilárd lelki alapot, amelyre egész életét felépítette. 83 évnyi tapasztalat és bölcsesség után, július 19-én hagyta el e világot.

Öröksége tovább él tanítványai emlékezetében, írásaiban, s mindazokban, akik valaha találkoztak vele - akár a katedrán, akár az újságok hasábjain, könyveinek lapjain keresztül.

A gyászistentiszteletre 2025. július 23-án került sor a református hagyományok szerint a szilicei ravatalozó falai között. A szertartás után a temetőben, ahol szülei mellett találta meg végső nyughelyét, a búcsúzás mélyen megérintette a résztvevőket. A tárogató és klarinét dallamai színesítették az eseményt, miközben a közönség több népdallal és népi himnusszal tisztelgett az elhunyt emléke előtt. A helyi vadásztársaság tagjai díszlövéssel adóztak a tiszteletadás jegyében. A halotti tor során pedig sokan felidézték az elhunyt példamutató, értékmegőrző és közösségépítő tevékenységét. Szilice közössége ígéretet tett arra, hogy megőrzi emlékét, és továbbviszi örökségét.

"Amióta megszületett a kisunokám, abban bizakodom, hogy a világ mérhetetlen útvesztőiben nem veszít majd irányt. Visszatalál Szilicére, és nem hagyja elveszni az elődök örökségét" - fohászkodott Máté László. Legyünk mindannyian az unokái, vigyük tovább a lelki örökséget!