Áder János a vízgazdálkodás terén kifejtette, hogy számos kihívás vár ránk, ugyanakkor van alapunk a büszkeségre. A jövő vízügyi feladatai sürgetőek, de az eddigi eredmények is figyelemre méltóak.

2050-re, azaz 26 év múlva a világ népessége várhatóan eléri a 10 milliárdot, és ennek a számnak a fele, körülbelül 5 milliárd ember vízhiányos területeken fog élni. Ennek a helyzetnek a társadalmi, politikai, gazdasági és környezeti következményei gyakorlatilag beláthatatlanok - figyelmeztetett Áder János Tatán, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség 2024-es konferenciáján.

A "Mérlegen az EU-tagság 20 éve. Számvetés, felkészülés a jövőre a települési vízgazdálkodásban" elnevezésű konferencián a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a vízgazdálkodás magyarországi helyzetéről szólva kiemelte, nem dicsekedhetünk, van még bőven feladat, de van okunk a büszkeségre. Ugyanis nálunk a csapvíz iható, a magyarországi folyók tisztábban hagyják el az ország területét, mint ahogy hozzánk érkeztek, és működik a vízügyi infrastruktúra.

Beszélt arról, hogy a vízügyi hatóságnak 4240 kilométernyi töltést, 95 ezer kilométer ivóvíz- és 70 ezer kilométer szennyvízvezetéket kell folyamatosan karbantartania. Emellett hangsúlyozta a hálózat rekonstrukciójának gyorsításának fontosságát is.

A korábbi köztársasági elnök kifejtette: elindult az Alföldön, a Homokhátság területén az elsivatagosodás megállítása, a víz visszatartása, a vízpótlás. Elkészült hét tiszai víztározó, de háromra még szükség lesz. Jó minőségű vízzel kell ellátni a lakosságot, a mezőgazdaságot és az ipart.

Áder János véleménye szerint elengedhetetlen a vízügyi szakemberek bérfejlesztése és a megfelelő képzési programok bevezetése, valamint fontos, hogy a vízügyi szektor vonzó karrierlehetőségeket kínáljon a fiatalok számára. Ezen kívül hangsúlyozta a nemzetközi pozícióink megerősítésének szükségességét a tudomány, a gazdaság és a vízdiplomácia területén.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 2013, 2016 és 2019 évében sikeresen megrendezte a víz világtalálkozót, amely fontos lépése volt a globális vízválságra való figyelemfelkeltésnek. A Planet Budapest 2021 és 2023 események pedig Magyarország és Közép-Európa egyik legjelentősebb fenntarthatósági rendezvényévé váltak, ahol a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés aktuális kérdéseit vitatták meg. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként örömmel jelentem be, hogy 2026-ban újabb hasonló jeles eseményre készülünk, amely remélhetőleg még szélesebb körű párbeszédet indít el a fenntarthatóság terén.

Globális perspektívából nézve hangsúlyozta, hogy amennyiben az emberiség a jelenlegi ütemben folytatja, a 2015-ben az ENSZ által megfogalmazott fenntarthatósági célok elérése nem 2030-ra, hanem 15 helyett csupán 63 év múlva válik realitássá.

Áder János kiemelte, hogy a vízhiány és a túlzott víz jelenléte közötti ellentmondás rendkívül jól illusztrálható Spanyolország esetével. Ezen a vidéken, ahogy dél felé haladunk, egyre csökken a víztározók telítettsége, ami jól példázza a víz drámai helyzetét.

A spanyolok számára egyre kevesebb víz áll rendelkezésre, ami súlyosan veszélyezteti a mezőgazdasági termelést. Ugyanakkor az ország egyes részein, például néhány településen, hihetetlen módon mindössze néhány óra alatt fél méternyi csapadék hullott – tette hozzá.

Az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, V. Németh Zsolt köszöntőjében hangsúlyozta, az elmúlt évtizedeket "aranykornak" tekinthetjük, mert mintegy 1000 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések.

Az ország 95,6 százalékán vezetékes ivóvízhez juthatnak a fogyasztók, 83,5 százalékán pedig szennyvízelvezetéssel és tisztítással rendelkeznek a háztartások - tette hozzá.

A jövő feladatai között említette a vízhálózat rekonstrukciós programját, a szennyvíztisztítással el nem látott települések számának csökkentését, valamint a szennyvízben található mikroszennyeződések eltávolításána bevezetését.