Megdöbbentő párhuzamok fedezhetők fel Gyurcsány Ferenc és a Tisza Párt őszödi beszéde között. Mindkét szöveg mélyreható politikai tartalommal bír, és jelentős hatással volt a közéleti diskurzusra. A beszédek mögött rejlő üzenetek és a politikai kontextus

"Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde óta nem történt hasonló a magyar politikai életben" - jelentette ki Orbán Viktor a közösségi médiában, ezzel párhuzamot vonva Kollár Kinga megjegyzésével, amely szerint a hazánk ellen folyó jogállamisági eljárás "pozitív aspektusa" a magyarok életminőségének romlása, ami megnöveli Magyar Péter győzelmi esélyeit. Vajon valóban párhuzamba állítható a két beszéd? Az Origó négy fő pontban vizsgálta a kérdést.

Ahogyan az őszödi beszéd esetében, úgy Kollár Kinga megosztó felszólalásának élét is azzal igyekeztek tompítani, hogy a vitatott részeket kiemelték a szövegkörnyezetükből - számolt be az Origó. A portál szerint mindkét beszéd után utólagos értelmezési kísérletek indultak az elhangzottak körül. Ugyanazzal a módszerrel próbálták a botrányos tartalomról elterelni a figyelmet, hangoztatva, hogy nem is a mondanivaló az igazi probléma, hanem csupán a forma. Ismert közéleti személyiségek tettek kísérletet arra, hogy „tiszta vizet öntsenek a pohárba” a beszédek körüli felháborodás kapcsán - írta meg a Magyar Nemzet.

A kontextusból kiragadott információk gyakran félreérthetők, mivel elveszítik eredeti jelentésüket és összefüggéseiket. Amikor egy kijelentést vagy adatot elszigetelten vizsgálunk, könnyen torzíthatjuk a valóságot, és olyan következtetésekre juthatunk, amelyek nem tükrözik a teljes képet. Éppen ezért fontos, hogy mindig figyelembe vegyük a körülményeket és a hátteret, amikor információkat elemezünk vagy kommunikálunk.

Elsőként a Magyar Rádió közölt részleteket az őszödi beszédből. A bejátszott néhány töredék a beszéd egész hosszához viszonyítva nyilvánvalóan elenyésző volt, ugyanakkor nem is lett volna elvárható a szöveg azonnali, teljes közlése. Egyfelől alapvető szerkesztési elv ugyanis, hogy a legmeghatározóbb, leginkább figyelemfelkeltő részeket emelik ki a szövegtest egészéből. Másfelől pedig az őszödi beszéd teljes hossza több mint 25 perc, ami bármiféle kommentár nélkül, önmagában kitöltött volna egy híradást.

Mindezek ellenére baloldali körökben terjedni kezdett az a narratíva, hogy a beszéd valójában nem is olyan megbotránkoztató, csak azért tűnhet annak, mert a kivágott és bejátszott részleteket kiszakították a szövegkörnyezetükből. Ez az érvelés azonban erősen kikezdhető. A leginkább elterjedt, emlékezetes részletek ugyanis sem tartalmukban, sem pedig hangulatukban nem térnek el a beszéd egészétől. Sőt éppen ellenkezőleg: pontosan összefoglalják az őszödi beszéd uralkodó állításait.

A baloldali média pedig az őszödi beszéddel bejáratott trükköt - miszerint a kivágott részletek lényegileg szemben állnak a beszéd egészével, mintegy meghamisítva azt - megpróbálta eljátszani Kollár Kinga esetében is.

"Kollár Kinga felszólalását lefordítottuk, hogy elkerüld a kormánymédia által kivágott részlet torzította megítélést" - harsogta a 444.hu. Már a címében is arra utalt, hogy a megismert részlet mellett Kollár szövegében valami olyan lényeges és eddig ismeretlen információ rejlik, amely gyökeresen megváltoztatja az eddig kialakult nézeteket. Azonban a cikkből nem derül ki, hogy a teljes, kétperces videóban mi az az új elem, ami képes lenne árnyalni – vagy akár megdönteni – a jobboldali sajtó által közvetített, egyperces részlet lényegi üzenetét.

Aztán befutott a Telex cikke is, amit szintén arra a gondolatra fűztek fel, hogy lényegében csak egyetlen, kiragadott mondat alapozta meg a Kollárra zúduló kritikát. Annak ellenére, hogy már a felütés is jókora csúsztatáson alapul, hiszen a kétperces beszéd fele jelent meg a jobbos sajtóban, nem pedig egyetlen mondat, a Telex - szemben a 444.hu-val - legalább kísérletet tett annak megmagyarázására, miért is nem annyira problematikus Kollár felszólalása. Például azt állítva, a részletet közlő médiumok sehol nem tettek említést a kontextusról, azaz arról, hogy a téma a jogállamisági mechanizmus volt. Ezzel szemben mutatjuk a felszólalást lehozó Magyar Nemzet első anyagát: