Egyetlen képre sűrített végtelen: a csendes könyv varázslata. Az oldalakon nem csupán szavak, hanem érzések, gondolatok és álmok bontakoznak ki. Minden egyes illusztráció egy új világ kapuját nyitja meg, ahol a képzelet szárnyalhat, és a csend beszélni ke

Itt az ideje, hogy megtanuljunk képeket olvasni a silent bookokból

Magyarországon a könyvszakma berkeiben is eltérő nézetek övezik ennek a műfajnak a megnevezését. Vannak, akik "csendeskönyvként" hivatkoznak rá, míg mások inkább a "képkönyv" kifejezést használják. Talán a legegyszerűbb, ha a nemzetközi gyakorlatot követjük, és csak annyit mondunk róla: silent book.

Oké, belátom, egyelőre nagyon furcsa ragozni: "silent bookok, silent bookká, silent booknak"... de majd megszokjuk ezt is, mint oly sok más jövevényszót.

Természetesen lehetne arról diskurálni, hogy miért ne találnánk neki egy sajátos magyar elnevezést, de valójában ez teljesen felesleges, hiszen ez az általánosan elfogadott terminológia. A sci-fi nálunk is sci-fi marad, ahogyan a fantasy is megőrzi a saját jellegét...

Ne felejtsük el, hogy manapság már az egyik legnagyobb online könyvkereskedés is teljes joggal viseli a "magyar" jelzőt, és a neve is tartalmazza a "book" szót. Remélem, hogy előbb-utóbb mindenki tisztában lesz azzal, hogy...

a silent book olyan könyvet jelent, amiben EGYÁLTALÁN nincs szöveg. Képekkel meséli el a történetet.

Magyarországon eddig inkább arra szoktunk rá, hogy csak azokat a könyveket tekintjük (mese)könyvnek, amelyekben bőségesen található szöveg. Kivételt képeznek a böngészők, amelyek körülbelül ugyanakkor kezdtek nemzetközi szinten népszerűvé válni, mint a silent bookok. Nálunk azonban a silent bookok csak most kezdik felfedezni a maguk helyét, míg a böngészők már jóval nagyobb népszerűségnek örvendenek – szerintem a piac már eléggé telített ezzel a műfajjal.

Rejtélyes, hogy miért az egyik esetben működik, míg a másikban nem. Talán az a magyarázat, hogy a böngészőkhöz kapcsolódó módszertani útmutatók viszonylag korán megjelentek, és világosan kiderült, milyen sokféle készséget fejleszt a közös böngészés. A szülők pedig hajlandóak anyagi áldozatot hozni, ha arról van szó, hogy gyermekeik fejlődését támogassák.

Nos, a silent book nem csupán egy könyv, hanem egy különleges élmény minden családtag számára. Miért is olyan különleges? Mert lehetőséget ad arra, hogy a csend nyelvén beszélgessünk, és közösen fedezzük fel a fantázia határait. Minden lap egy új kalandot rejt, amelyben a gyerekek és felnőttek egyaránt szereplővé válhatnak, és saját történeteiket szőhetik a képek mentén. Az interaktív felfedezés és a közös alkotás öröme erősíti a családi kötelékeket, miközben a kreativitás szárnyalását is támogatja.

Induljunk el onnan, hogy az internet elterjedése óriási átalakulást hozott a kultúránkban. A vizuális elemek szerepe felértékelődött, és a képek értelmezésére való képességünk, vagyis a képolvasói intelligenciánk, jelentős fejlődésen mehet keresztül a silent bookok segítségével.

Ez a műfaj igényli a türelmet és a mélyfokú elgondolkodást, hiszen a vizuális történetmesélés nem olyan azonnali élményt nyújt, mint a szavak olvasása.

Végtelenül izgalmas szellemi kaland egy ismeretlen történet felfedezése. Tulajdonképpen alkotótársa lehet a néző/olvasó az illusztrátornak, hiszen kettejük közös története elevenedik meg a lapokon. Mindenki azt olvassa ki belőle, amit ő lát, így rengeteg narratívája lehet egy-egy silent booknak.

Talán a legszebb az egészben, hogy aktuális állapotunk tükrében a történet folyamatosan újraértelmeződhet, és mindig más irányt vehet.

Sok művész saját ízlésére formálja át a klasszikus meséket silent bookokká. Bár az alapvető történetet már ismerjük, a képek révén felfedezhetjük, hogyan értelmezi és láttatja a mese világát az alkotó. Minden egyes illusztráció lehetőséget ad arra, hogy a néző saját érzéseit és gondolatait is belefűzze a narratívába, így a vizuális élmény egyedi és személyes értelmezéseket szül.

A vizuális nyelv ugyanolyan fontos szerepet játszik, mint az írott szöveg, és a képek értelmezése is olyan tanulási folyamatot igényel, mint a betűk elsajátítása. A silent book, vagyis a néma könyv esetében a képek válnak a narráció főszereplőivé, s ha megtanuljuk a képolvasás művészetét, mi magunk is részeseivé válhatunk ennek a különleges világképnek. Természetesen ez a folyamat nem mentes a gyakorlástól. A látottak sosem egyértelműek; egyetlen kép többféle jelentést hordozhat, ezért is hívom bátran a legszabadabb könyvformátumnak. Itt nincs "rossz" értelmezés, csupán különböző nézőpontok és érzések találkozása.

Az egri Bródy Sándor Könyvtár egykori munkatársa, Pauer Erika 2017 óta tudatosan alakította a könyvtár gyűjteményét silent bookokkal. Kollégáival együtt konferenciákat és kiállításokat szervezett, módszertani ajánlásokat készítettek, szakértőket és kutatókat vontak be a munkájukba, foglalkozásokat tartottak, és recenziókat írtak. Érdemes felfedezni ITT, milyen lenyűgöző és sokszínű ez a gyűjtemény, valamint hogy a silent bookok mennyire sokféleképpen használhatóak a családi és iskolai környezetben egyaránt.

A külföldi tapasztalatok szerint a silent bookok gyűjtői főként felnőttek, de természetesen léteznek olyan mesék is, amelyek a fiatalabb korosztályhoz is eljutnak. Ezt remekül szemlélteti az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) által kiadott, „Szöveg nélküli képkönyvek – Elmélet és gyakorlat” című publikáció, amely gazdagítja a képkönyvek világát, és lehetőséget teremt a gyerekek számára is, hogy a képek által meséljék el saját történeteiket.

A szöveg egyedivé téve: Az anyagban szerepel egy életkori ajánlásokat tartalmazó bibliográfia, hiszen kulcsfontosságú, hogy egy adott téma milyen traumatikus élményeket mutat be a csendes könyvek világában. Van, amelyik kifejezetten nem alkalmas gyermekek számára.

Bakó Kata, az OPKM korábbi munkatársa és a kötet egyik szerzője, azóta az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) könyvtárosaként tevékenykedik. Munkatársaival közösen kidolgozta és sikeresen akkreditáltatta a könyvtárostanároknak szóló silent book-módszertant, amely új megközelítést kínál a könyvtári nevelés terén.

Egy teljes tanévet átfogó tanmenetet készített az érdeklődő diákok számára, akik szeretnék alaposabban felfedezni a gyerekkönyvek sokszínű világát. Ez a projekt számos szerzőtárs közreműködésével valósult meg, ám a silent book, vagyis a szöveg nélküli képeskönyvek terén ő vállalta a felelősséget.

Nálunk is megnyílik lassan a silent book számára tér

Az idei Aranyvackor meseíró és illusztrációs pályázat, amelyet a Pagony hirdetett meg, különleges újdonsággal bővült: először került sor a silent book, vagyis a szöveg nélküli könyvek kategóriájának díjazására.

A Csimota Kiadó a papírszínházak bevezetése mellett már a múlt évtizedben is kísérletezett a szöveg nélküli könyvek műfajában, de szintén idén először adott ki több nagyobb formátumú kötetet is, például Rácz Eszter Anna: Kőrizs kapitány és Kisjeges, Babarczy Myriam: Juharfa utca vagy Máray Mariann: Az a sok magányos ember és az Elérhetetlen című könyveit.

A Weeskinders kizárólag a mesék világában kívánja megjelentetni könyveit. A kiadó élén álló Blaschke Zsuzsanna, a #fairytailproject ügyvezetője, életének jelentős részét külföldön töltötte. Jelenleg egy nemzetközi könyvkiadó megálmodásán fáradozik, amelyben neves magyar illusztrátorok mellett világszerte elismert művészek is közreműködnek.

A #fairytailproject a Budapest Könyvfőváros programsorozat záróeseményén mutatkozik be ezen a szombaton egy különleges silent book-tárlattal, amit Göbölyös Luca nyit majd meg 15.30-kor, és amelynek kurátora Blaschke Zsuzsanna.

Izgalmas hírrel szolgálhatok: Gabriel Pacheco, a világszerte elismert illusztrátor is csatlakozik hozzánk szombaton, 13.30-kor, egy pódiumbeszélgetés keretében az "Az irodalom életre kel(l)" című egésznapos rendezvényen. Ha egy cseppnyi érdeklődést is érzel a művészet e varázslatos formája iránt, ne hagyd ki ezt a lehetőséget! Szívből ajánlom, hogy gyere el, és merülj el a beszélgetés világában.

Tudom, talán túlzónak tűnik, de az a tény, hogy megfigyelőként részt vehettem az egyik egynapos workshopján, teljesen megváltoztatta a világról alkotott elképzelésemet.

Azok számára, akik a gyakorlat után is szeretnének elmélyülni a kreatív világban, a #fairytailproject csapatának tehetséges magyar tagjai különféle izgalmas illusztrációs workshopokat kínálnak. Mindez a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központjában várja az érdeklődőket, ahol a fantázia és a művészet találkozik!

Az ünnep számomra gyakran azt a különleges pillanatot hozza el, amikor végre van időm önmagamra. Lehetőséget kapok, hogy mélyebben elmerüljek a gondolataim tengerében, és felfedezzem a világ csodáit. Amikor egy silent book kerül a kezembe, mintha megállna az idő, és a folyamatos rohanás helyett egy békés csendesség ölelne körül.

Kilépek a tér és idő kereteiből. Ezért javaslom, hogy fedezzétek fel a silent bookok lenyűgöző univerzummát!