A román miniszter felfedte, mi állhat a parajdi sóbánya tragédiájának hátterében.

Bogdan Ivan, Románia gazdasági minisztere, a környezetvédő szervezeteket tette felelőssé a megelőző intézkedések elmaradásáért. Eközben szakértők rámutattak, hogy a román jogszabályok már régóta nem engedélyezik a környezetvédők aktív részvételét a helyi döntéshozatalban – számolt be róla a Transtelex.

Bogdan Ivan gazdasági miniszter a környezetvédelmi civilszervezeteket tette felelőssé a parajdi sóbánya jelenlegi kritikus állapotáért. A miniszter állítása szerint ezek a szervezetek az elmúlt három évben megakadályozták a Korond-patak elterelését, a területen élő hódpopuláció jólétére hivatkozva.

A május 6-án ideiglenesen bezárt sóbánya helyzete az utóbbi időszakban egyre kritikusabbá vált. A kezdeti vízszivárgás már beömlő vízzé alakult, és a felszínen több ponton süllyedések jelentkeztek. Ennek következtében a közeli házakat evakuálni kellett, hogy megóvják a lakókat a potenciális veszélyektől. A legrosszabb forgatókönyv alapján a bánya mennyezete bármikor összeomolhat, ami hatalmas árhullámot generálhat a felszín irányába. A kockázatok minimalizálása érdekében a helyszínen védőgátat építenek, hogy megakadályozzák a súlyosbító eseményeket.

A vízügy közleménye szerint a problémát a Korond-patak vízhozamának hirtelen megnövekedése, valamint a 2012-ben elkezdett, de félbehagyott munkálatok okozták. Már 2016-ban is voltak figyelmeztető jelek, amikor a bánya elárasztódott, miután hódok gátat építettek a patak medrében, részben elterelve azt.

A felelősség megítélése terén a két érintett állami szerv, a vízügyi hatóság és a sótársaság, folyamatosan egymásra hárítja a felelősséget. Eközben a helyi lakosság nemcsak őket, hanem az RMDSZ vezetőségét és a parlamenti képviselőket is éles kritikával illeti, amiért a szükséges intézkedések bevezetése hosszú ideje várat magára.

Bogdan Ivan gazdasági miniszter kijelentette, hogy a problémák megoldásához körülbelül 130 millió lejra van szükség, amelyet a patak medrének teljes elterelésére, nagy teljesítményű szivattyúk telepítésére és a bánya járatainak megerősítésére fordítanának.

A miniszter véleménye szerint a jövőben számos izgalmas lehetőség vár ránk.

Nem a hódok otthona, hanem az emberek biztonsága és a sóbánya védelme kell, hogy a középpontban álljon.

Marton Attila biológus azonban cáfolta a miniszter állításait. Egy Facebook-bejegyzésben rámutatott, hogy a környezetvédelmi civilszervezetek 2018 óta nem vesznek részt a természetvédelmi területek kezelésében, és nincsenek eszközeik arra, hogy bármit is megtiltsanak. A sóbánya környékén lévő rezervátumok a Nemzeti Természetvédelmi Területek Ügynökség fennhatósága alá tartoznak.

Bár divatos kifogás a környezetvédelmi civil szervezeteket hibáztatni, nagyon nehéz elhinni, hogy ez elég ahhoz, hogy fedezze a hatóságok mulasztását

- nyilatkozta a szakértő.