Ellehetetlenítési törvény: A Fidesz belső feszültségeinek újabb megnyilvánulása?
A belső elemzések, valamint a gazdasági szereplők és a Fidesz befolyásos tagjainak véleménye egyaránt hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Fidesz végül visszalépett az átláthatósági törvényként ismert, sokak által ellehetetlenítési törvénynek tartott jogszabály elfogadásától. Ez a törvény lehetőséget biztosított volna a kormánynak arra, hogy önkényesen megvonja a támogatásokat különféle szervezetektől, akár hazai, akár külföldi források révén.
Somogyi Zoltán politikai elemző és szociológus véleménye szerint a miniszterelnök „kétszeresen megalázta” a Fidesz-frakciót az átláthatósági törvényként ismert „ellehetetlenítési” jogszabály ügyében. Először is, a miniszterelnök azt próbálta elérni, hogy minden képviselő kényszeredetten támogassa a törvényjavaslatot, ami Somogyi szerint arra szolgált, hogy később ne lehessen ellenérveket felhozni a javaslat ellen. Másodszor, annak ellenére, hogy a képviselők aláírását megpróbálta kikényszeríteni, végül a törvény elfogadását mégis elhalasztották, ezzel tovább fokozva a frakció megalázottságát.
- Az egész parlament kezelését is ez jellemzi a kormány részéről: ott van egy kétharmados többség, de mégis azzal szembesülnek már régóta a képviselők, hogy a rendeleti kormányzás miatt a kormánynak kell átadniuk a kontrollt - mondta az elemző, aki szerint azonban a valódi ellenállást nem a frakció részéről tapasztalhatta Orbán Viktor, hiszen a frakció "nincs, nem működik", hanem a Fidesz erős emberei részéről. Ennek az elemző szerint ahhoz is lehet köze, hogy lehettek gazdasági szereplők, akik feltették azt a kérdést, hogy "ki fog befektetni olyan országban, ahol ilyesmi történik?", és ezek az erős szereplők Somogyi Zoltán szerint "egyszerre mondhatták azt, hogy elég".
Ember Zoltán véleménye szerint a Fideszen belül biztosan zajlottak viták a törvény kapcsán. A politikai elemző úgy látja, hogy vannak olyan magyarázatok, mint Török Gábor politológusé, amelyek szerint a Fidesz a törvényjavaslatot egyfajta "Damoklész kardjaként" használhatja, azaz az őszi ülésszak alatt, ha szükségük van rá, újra napirendre tűzhetik. Továbbá, Ember Zoltán arra is utal, hogy a Fidesz visszalépésének lehet egy európai uniós vonatkozása is, hiszen elképzelhető, hogy "megrémültek" a hetes cikkely szerinti eljárás következményeitől.
A kormánypárton belüli konfliktusok mögött azonban véleménye szerint más okok húzódhattak meg, különösen a Somogyi Zoltán által is felvetett gazdasági körülmények.
Amennyiben egy jogász szemügyre veszi ezt a törvénytervezetet, azonnal észre fogja venni, hogy szinte bármilyen gazdasági entitás érintett lehet a törvény hatálya alatt. Ez a helyzet komoly zűrzavart idézhet elő a piacon, és kihatással lehet a befektetési döntésekre, valamint a hitelminősítésekre is - nyilatkozta az elemző. Ember Zoltán véleménye szerint elképzelhető, hogy a Fidesz soraiban voltak olyanok, akik ezeket a gazdasági aspektusokat hangsúlyozták, és nem kizárt, hogy némely fideszes politikusnak etikai aggályai is akadtak a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Végül felhívta a figyelmet: a Fideszben talán azt is figyelembe vették, hogy egy következő kormány is használhatja ezt a fegyvert. -- Lehetséges, hogy a Fidesz politikusaitól vagy a háttérből érkeztek olyan jelzések, miszerint ha a Fidesz ezt a fegyvert az asztalra teszi, és esetleg megbukik a rendszer, akkor azt mások is alkalmazhatják, és új listákat állíthatnak össze. Ha a rendszer túl messzire jut, az a résztvevők számára egyéni szempontból is fokozott kockázatot jelent, ami bizonyára nem mindenkinek lesz kedvező - fejtette ki Ember Zoltán.
Nagy Attila Tibor, politikai elemző, az Indexnek nyilatkozva megosztotta, hogy rendelkezésére állnak információk egy nem publikus közvélemény-kutatásról, amely a törvény megítélésével foglalkozik. Véleménye szerint valószínű, hogy a kutatás eredményei nem a Fidesz-KDNP politikai érdekeit tükrözik.
Az elemző rámutatott, hogy az utolsó másfél évtized során a belső felmérések folyamatosan meghatározó szerepet játszottak az Orbán-kormány politikai döntéshozatalában.
Kitért arra is, hogy a törvénytervezet hatására folytatódott az eredetileg a Pride esetleges betiltása és a tüntetéseken bevezetni tervezett arcfelismeréssel történő azonosítás ellen meghirdetett Hadházy-féle tüntetéssorozat is, amely alkalmas lehet arra, hogy a közvélemény figyelmét a kormány több, vitatott törvényjavaslatára irányítsa. Nagy Attila Tibor úgy véli, hogy a rendszerellenes tiltakozások újabb lendületet kaphatnak Puzsér Róbert publicista június 10-re meghirdetett demonstrációjával.
