Sikertelen próbálkozások, elkerülés, és a felelősség teljes hiánya.

Varga Judit igazságügyi miniszter a Sándor-palotában, 2022. május 24-én ünnepélyes keretek között vette át kinevezési okmányát. Az eseményen jelen volt Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is. - Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Pontosan egy évvel ezelőtt robbant ki az elmúlt év legnagyobb politikai botránya, amely a kegyelmi ügy néven vált ismertté. E botrány következtében mindössze nyolc nap alatt megbukott Novák Katalin, akkori államfő, valamint Varga Judit, a korábbi igazságügyminiszter. Az események után hetekig a független média minden erejével azt próbálta kideríteni, mi is történt pontosan: miért döntött Novák Katalin K. Endre, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese mellett, ki volt a tudomására ennek, és milyen következményekkel járt mindez. Eközben a kormánymédia teljes csendben maradt. Először K. Endrét védelmébe vették, az ügyet álhírnek és a baloldal politikai manipulációjának titulálva. Ám ahogy Orbán Viktor hat nappal később megszólalt, és a kormányzati érdekek megváltoztak, hirtelen 180 fokos fordulat következett: a baloldalt pedofilnak bélyegezték, miközben hangsúlyozták, hogy a jobboldal milyen példásan kezelte a helyzetet, mivel a politikai szereplők vállalták a felelősséget.

A kegyelmi döntésből kerekedett botrány nagyon szépen megmutatta, miért óriási veszteség a magyar demokráciának a kormánymédia egyoldalú tájékoztatása. Megmutatta azt is, mekkora ereje van a propagandának, és hogyan tud teljesen máshogy tematizálni egy elsőre egyértelműnek tűnő dolgot, majd mindezt folyamatosan igazítani a kormány aktuális kommunikációjához. Egy év távlatából az látszik: a független média még mindig keresi a válaszokat, miközben a kormánymédiában néhány hét alatt mindent megtettek azért, hogy az embereknek kérdéseik se legyenek.

A kegyelmi botrány tavaly február elején robbant ki, miután nyilvánosságra került, hogy Novák Katalin, akkori köztársasági elnök, egy évvel korábban, 2023 áprilisában kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. K. Endrét azért ítélték el, mert részt vett a pedofil igazgató molesztálási ügyének eltussolásában. V. János, aki 26 éven át vezette a bicskei gyermekotthont, 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiú zaklatásáért felelős. Az elnöki döntést Varga Judit, akkori igazságügyminiszter is ellenjegyezte.

Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk arról, miként reagált a kormánysajtó a Fidesz két kiemelkedő politikai szereplőjének bukását követő botrányra, célszerű időrendi sorrendben végigböngészni az eseményeket.

A botrány február 2-án, pénteken robbant ki, amikor a 444 hírportál felfedte, hogy egyik olvasójuk rábukkant egy elnöki kegyelemről szóló határozatra, amely a Bírósági Határozatok Gyűjteményében Bfv.1191/2022/13 sorszámmal található. Az alaphírről a közmédia, a Magyar Távirati Iroda (MTI) és a kormányzati média órákon át hallgatott, és nem tudósított róla. Végül a Magyar Nemzetben, február 2-án késő délután, megjelent egy cikk azzal a címmel, hogy "Álhír, hogy Novák Katalin egy pedofil bűnözőnek kegyelmezett meg". A cikk lényegében megpróbálta védeni K. Endrét, részletesen kifejtve, miért nem tekinthető pedofilnak. Fontos kiemelni, hogy a vád valójában nem pedofil bűncselekményre vonatkozik, hanem...

K. Endrét bírósági döntés alapján szabadságvesztésre ítélték, továbbá közügyektől és foglalkozástól való eltiltásra. A Magyar Nemzet cikkében kiemelték, hogy a börtönben K. Endre példamutató magatartást tanúsított, és részletesen beszámoltak arról is, hogy családja milyen nehézségekkel küzdött meg ebben az időszakban. "Lapunk forrásai szerint K. Endre a rabtartás alatt nem mutatott kifogásolható viselkedést. Betartotta a fogvatartási program tervét, a házirendet, valamint a kapott utasításokat, és maximális együttműködést tanúsított" - olvasható a cikkben.

K. Endrét hosszú sorokon keresztül úgy ábrázolták, mint egy sajnálatra méltó, megbecsült embert, aki a koncepciós per csapdájába esett. Megtudhattuk, hogy K. Endre nem csupán síoktató, hanem egy erdélyi család büszke szülötte is. "Minden munkahelyén tisztelet övezte, szaktudását elismerték, tanítványai pedig nagyra értékelték." Ráadásul szabadidejét is a házban élő gyermekekkel töltötte, ami csak tovább emelte a róla alkotott képet. Az elsőfokú ítélet után azonban már csak az építőiparban tudott segédmunkásként elhelyezkedni, ám a koronavírus-járvány következtében ott is elvesztette a munkáját. A cikk K. Endre családjának nehéz helyzetéről is említést tett: az akkor 64 éves felesége magára maradt, míg 85 éves, özvegy, nyugdíjas édesanyja Erdélyben él, így a család támogatása is megnehezedett.

A lap egyes forrásokra támaszkodva a bírósági eljárást koncepciós jellegűnek minősítette.

Egyes vélemények szerint az elítélt ellen lefolytatott eljárás egyértelműen koncepciós jelleggel bírt, és számos eljárási szabályt megsértettek. Az ítélet megalapozatlansága mellett a történtek szinte rémálomszerűen alakultak, ami jelentős hatással volt az érintett személy életére, családjára, munkájára és egészségi állapotára is.

A lap arra hívta fel a figyelmet, hogy a volt igazgatóhelyettes szabadulása nem csupán Novák Katalin jóindulatának köszönhető. Valójában már 2023. március 31-től reintegrációs őrizet alatt állt, ami azt jelenti, hogy saját otthonában tartózkodott, miközben nyomkövetős lábbilinccsel volt ellátva.

A cikk alapján világossá vált, hogy a kormányzati kommunikáció kezdetben a védekezés taktikáját alkalmazta. Az információk közlésénél igyekeztek a lehető legobjektívebben és tényszerűen eljárni, miközben a pedofíliát és K. Endrét igyekeztek minél inkább szétválasztani egymástól.

Ez a helyzet talán nem véletlen, különösen figyelembe véve, hogy később belsős források a Direkt36-nak azt nyilatkozták: Orbán Viktort és a Fideszt váratlanul érte a 444 által megjelent cikk. Valóban nem voltak tudatában a kegyelmi döntésnek, ami miatt időre volt szükségük a reakciójuk kidolgozásához. Ezt követően a kormányzati médiában szinte pontosan ugyanazok a megfogalmazások jelentek meg, amelyekben a "álhír" és a "politikai támadás" kifejezések domináltak.

A kormánymédiában ennek megfelelően a botrány kirobbanása után nem jelent meg egyetlen olyan cikk sem, amelyből részletesen kiderült volna, mi ez az ügy, mi a jelentősége. Sőt, a helyzetet annyira próbálták komolytalannak beállítani, hogy február 3-án, tehát egy nappal a kegyelmi ügy kirobbanása után a Magyar Nemzetben megjelent egy "Novák Katalin bemutatja, hogyan kezdődött a mozzarellagyártás Magyarországon + videó" című cikk. A cikkben, mintha mi sem történt volna egy nappal korábban, az akkori köztársasági elnök január 25-i Facebook-bejegyzését szemlézték.

Miközben a kormányhoz közeli médiumok reagáltak, hamarosan megérkezett az elmaradhatatlan válaszlépés is: a dollárbaloldal.

Az Origo nem foglalkozott az alaphírrel, és a botrány utáni napokban a következő címmel látták el a témához kapcsolódó írásaikat: "Kocsis Máté: A baloldal mély csendben maradjon", valamint "Újabb hazugság a dollárbaloldaltól és a dollármédiától: ezúttal a köztársasági elnök a célkeresztben".

A Ripost is idézte Kocsis Máté Facebook-oldalán közzétett bejegyzését, amiben a Fidesz frakcióvezetője azt írta: "Az a baloldal nagyon mélyen hallgasson, amelyik nem szavazta meg a pedofilellenes törvényt 2021-ben, amelyik nem támogatta, hogy a legsúlyosabb büntetést kapják a pedofil bűnözők, amelyik ellenezte a kereshető pedofilnyilvántartást és amelyik érvénytelenné akarta tenni a gyermekvédelmi népszavazást."

A Pesti Srácokban Jeszenszky Zsolt egy figyelemfelkeltő publicisztikát írt "A Budaházy-üggyel nem sikerült, most a pedo-sztorival próbálkoznak?" címmel. A cikk középpontjában az a meggyőződés áll, hogy az egész botrány valójában egy politikai offenzíva része, amelynek elsődleges célkeresztjében Novák Katalin áll, de nem elhanyagolható Varga Judit szerepe sem, aki a Fidesz EP-listavezetői posztjára aspirál. Jeszenszky hangsúlyozta, hogy Novák Katalin nem egy pedofilnak nyújtott kegyelmet, hanem egy elhivatott, a gyerekek körében népszerű tanárt segített, aki számos programot szervezett a fiataloknak. Az ellenzék tevékenységét pedig a legrosszabb fajú politikai prostitúcióként jellemezte, amely a sérült gyerekek fájdalmára építve, hazugságokkal próbálja aláásni Novák Katalin hitelességét.

A Mandiner az alapinformációt nem tette közzé, csupán az arra adott ellenzéki reakciókat tette a középpontba. Ezt követően két publicisztikát is publikáltak, amelyek az alábbi érvelésekre épülnek:

Az Indexhez az alaphír nem került be, viszont utána követték a témát, igaz, a legtöbb cikkben igyekeztek fenntartani a látszatot, mintha igazából csak az ellenzéknek lenne itt érdemi problémája. A köztévéből február 2. és 6. között, a 19:30-as Híradókban először a botrány kitörése utáni kedden fért adásba bármi a volt bicskei igazgatóhelyettesről.

Február 6-án a Magyar Nemzet és az Origo is hírt adott Novák Katalin ATV-nek tett nyilatkozatáról, amelyben az államfő a pedofíliát a legundorítóbb és legsúlyosabb bűncselekmények között említette. A Magyar Nemzet cikkében nem csupán utalt erre, hanem egyértelműen álhírnek minősítette a felmerült állításokat. “Az államfő így reagált az elmúlt napokban az ellenzéki médiában terjedő álhírekre, amelyek szerint a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt egykori igazgatóhelyettesének kegyelmet adott.”

A köztévé aznap esti Híradójában még mindig nagyon homályosan írták körül az ügyet. Rögzítették, hogy Novák Katalin "undorodik a pedofíliától", beolvasták, hogy az ellenzék lemondatná az elnököt, és Varga Judit volt igazságügyi minisztert is felelősségre vonná.

A kormánysajtó mellett február 7-én libasorban jöttek megafonos videók is arról, hogy a baloldal a pedofil. Deák Dániel szerdán délután 5-kor, Bohár Dániel és Szarvas Szilveszter egy órával később, Apáti Bence Bohár után fél órával, Trombitás Kristóf 10 perccel később rakott ki erről videót.

A kormánymédia reakciója drámai módon megváltozott február 8-a után, amikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy Novák Katalin kegyelmi döntését követően a kormány alkotmánymódosítást kezdeményez. Ez a módosítás célja, hogy megakadályozza, hogy kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elkövetők kegyelmet kapjanak. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint "pedofil elkövetők számára nincs kegyelem", és hangsúlyozta, hogy ebben az ügyben nem lehet jogi csűrés-csavarás, hanem világos és egyértelmű helyzetet kell teremteni.

Szerinte erre azért van szükség, mert a köztársasági elnök kegyelmi döntése körül vita alakult ki, és "ezt a vitát minden magyar ember számára megnyugtatóan le kell zárni. Magyarországon a gyermek a legfontosabb! A gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények tetteseit a törvény teljes szigorával kell büntetni".

Innentől kezdve nem lehetett folytatni a korábban elkezdett nincs itt semmi látnivaló tematikát, tehát sejthető volt, hogy a kormánymédia is lépni fog.

Erre az eseményre nem kellett sokáig várni: február 10-én hajnalban megjelent Bayer Zsolt véleménycikke a Magyar Nemzetben. A cikkben a szerző határozottan kijelentette: "Ne tegyünk úgy, mintha nem lenne ügy! Ügy van. Ráadásul ez az ügy nem csupán jogi, hanem morális természetű. S mint ilyen, a mi közösségünk szíve közepébe talált." A Fidesz prominens képviselője nem vonta kétségbe, hogy minden lépés a törvény keretein belül zajlott, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a baloldalnak nincs jogalapja a felháborodásra. Mivel azonban az ő oldaluk morális ügyéről van szó, arra figyelmeztetett, hogy "A köztársasági elnök nem hallgathat tovább. Meg kell szólalnia és el kell mondania, mit miért tett. Meg kell indokolnia döntését, el kell mondania, ki és milyen indokkal kért kegyelmet, s ő milyen megfontolások alapján döntött úgy, ahogy."

"Tisztelt köztársasági elnök asszony! Várjuk a válaszokat" - zárta a cikkét.

A válaszokat azóta sem kapta meg senki, és többé Bayer Zsolt sem kérte. A propagandasajtó azonban már sejthette, hogy mi fog következni aznap este. Innentől egyértelmű volt, hogy nem védik tovább Novák Katalint, sőt, a jobboldali politikai közösséggel szemben helyezték el a volt köztársasági elnököt, akinek látszólag el kellett számolnia a tettével.

Novák Katalin aznap este bejelentette, hogy lemond posztjáról. Döntését nem részletezte, csupán annyit mondott: "Hibáztam. A kegyelmi döntés és az indoklás hiánya kétségeket ébresztett." A Magyar Nemzet röviden számolt be a lemondásról, bemutatva a volt köztársasági elnök videóját, de nem tért ki sem a baloldalra, sem arra, hogy a kegyelmi botrány alapja álhír lenne. Alig néhány perccel Novák bejelentése után Varga Judit, aki a kegyelmi kérelmet felterjesztette és aláírta, szintén bejelentette visszavonulását, lemondva országgyűlési képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről is. A Magyar Nemzet erről is csupán szűkszavúan számolt be.

Február 10-én késő délután Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője reagált a lemondásokra. "Novák Katalin és Varga Judit felelősségteljes döntést hozott, amit tiszteletben tartunk" - írta Facebookon. Kocsis Máté szerint a köztársasági elnök és a volt igazságügyi miniszter lemondása "annak bizonyítéka, hogy a jobboldalon a hibáknak is van következménye, a baloldalon a bűnöknek sincs".

Körülbelül egy héttel később, egészen pontosan február 18-án, a miniszterelnök megtartotta évértékelő beszédét. Orbán Viktor folytatta a korábbi gondolatmenetet, hangsúlyozva, hogy a jobboldal számára a pedofil bűncselekmények ügyében határozott álláspontot kell képviselni: "Nincs kegyelem" – fogalmazott. A miniszterelnök kifejtette, hogy a kormány feladata az erkölcsi rend helyreállítása és a jogi keretek megerősítése. "A gyermek sérthetetlen, és a bántalmazás a legsúlyosabb büntetést vonja maga után. Kegyelemnek nincs helye!" - szögezte le. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a beszéd során elhangzottakat már nem minősítették álhírnek, amikor az elnöki kegyelem kapcsán pedofil bűncselekményekről esett szó.

Még aznap este a Magyar Nemzet hasábjain megjelent egy elemzés, amely a Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel Kossuth-rádióban adott interjújára alapozott. A cikk címe már önmagában is figyelemfelkeltő volt: "Orbán Viktor beszédének kulcsüzenete: a kegyelmi ügyben a lemondás helyes döntés volt." A szerző szerint a kormány válságkezelése az elmúlt napokban mérföldkőként szolgálhat a magyar demokrácia jövője szempontjából. Mráz Ágoston Sámuel emelte ki, hogy amikor a gyermekvédelmi szigorítások kerülnek terítékre, a baloldal várhatóan már nem mutat majd olyan mértékű támogatást, mint amit az elmúlt időszakban tapasztalhattunk.

Ez a gondolat pedig kijelölte az utat a kormánysajtónak is: ezután azt kellett hangsúlyozni, hogy a jobboldal helyesen járt el, sőt, még keményebben kell fellépni a gyerekek védelme érdekében. Átkereteződött Novák Katalin és Varga Judit lemondása, és a Fidesz politikusai az erkölcsösség mintaképeiként jelentek meg. "Aki hajlandó felelősséget vállalni, a közösségért személyes áldozatot tud hozni, erkölcsileg megerősödik" - írta a Magyar Nemzet. Mráz Ágoston Sámuel elemzése alapján a baloldal már mint a gyerekvédelem ellen dolgozó politikai erő jelent meg. "Amikor a gyermekvédelmi szigorításról lesz szó, a baloldal már nem lesz annyira támogató, mint ahogy az elmúlt napokban látható volt".

Rávilágított arra, hogy a gyermekvédelmi törvény már évek óta a politikai diskurzus középpontjában helyezkedik el, és a magyar baloldal képviselői Brüsszelben "többek között a gyermekvédelmi törvény miatt mindent megtesznek azért, hogy a Magyarországnak járó uniós támogatások ne valósuljanak meg".

Ehhez csatlakozott február 23-án Deák Dániel, a kormánypárti XXI. Század Intézet vezető elemzője is, aki egy videót töltött fel a közösségi oldalára, amiben arról beszélt, hogy nincs itt már semmi látnivaló, a jobboldal jól kezelte a krízishelyzetet, és sikeresen lezárta a kirobbant botrányt. Azt mondta: rendkívül gyorsan, két hét alatt lezárta a kegyelmi ügyből fakadó belpolitikai helyzetet a jobboldal, a héten már csak pár százan vettek részt az ügyben tartott baloldali tiltakozáson. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, tervezik a második gyerekvédelmi csomag elfogadását, ebben húsz törvénymódosítás várható.

Innét kezdve a kormányzati kommunikáció teljesen megváltozott: a hírek már nem az államfő lemondásáról vagy a kegyelmi intézkedésekről szóltak, hanem a gyermekvédelmi intézkedések szigorításáról. A baloldalnak pedig azt a üzenetet közvetítették, hogy ha ellenzi ezeket a lépéseket, akkor valójában nem áll ki a gyerekek védelme mellett.

Deák Dániel már előre jelezte, hogy érdemes figyelemmel kísérni a balliberális oldal reakcióját a tervezett gyermekvédelmi szigorításokkal kapcsolatban. Megkérdőjelezte, hogy valóban elkötelezettek-e a gyermekvédelem iránt, vagy csupán politikai kampányeszközként használták az utóbbi időszakban. Véleménye szerint a második lehetőség valószínűbb, hiszen korábban sem támogatták a gyermekvédelmi intézkedéseket az Országgyűlésben.

A propagandasajtó ezt követően beszámolt arról, hogy február 26-án Kocsis Máté a parlamenti ülésen kijelentette: a hírhedt bicskei pedofil igazgató, akit V. János néven ismernek, valójában a Demszky Gábor irányítása alatt álló főváros keretein belül 1990-től egészen 2010-ig, tehát húsz éven át vezette a gyermekotthont. Ebben az időszakban a főváros volt a fenntartója az intézménynek. A Magyar Nemzetben megjelent cikk címe: "Húsz évig élvezte a baloldal támogatását a gyermekotthon pedofil igazgatója".

A végső simítást Gajdics Ottó publicista végezte el, aki pontosan egy hónappal a kegyelmi ügy kirobbanását követően, március 2-án közzétette "Ez se jött be" című véleménycikkét a Magyar Nemzetben. Ebben a cikkben alaposan elemezte az ügy társadalmi következményeit, és megállapította, hogy a kegyelmi ügy hatására az elmúlt hónapban nem tapasztalhattunk baloldali pártok megerősödését. "Feriék ezt ismét túltolták" – fogalmazott, utalva a baloldali politikai stratégiákra. Ugyanakkor kiemelte, hogy a kialakult társadalmi diskurzus szakmai szempontból nem volt hiábavaló, mivel ennek nyomán szigorítások léptek életbe a jogszabályokban.

Szakmai körökben elterjedt vélemény, hogy a kormány a szigorításokkal próbálja orvosolni a gyermekvédelem terén felmerülő problémákat. Azonban sokan úgy vélik, hogy ez a megközelítés téves útra tereli az ágazatot; a szigor nem hoz magával sem több szakembert, sem pedig nagyobb anyagi forrást. Ráadásul, a civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy a fokozott ellenőrzés inkább a büntetés logikáját erősíti, mintsem hogy valódi támogatást nyújtana a gyermekvédelmi rendszernek.

Márciusra úgy tűnt, a Fidesz médiájában a kegyelmi ügy már nem kapott több figyelmet. Ezt a furcsa helyzetet még inkább megerősítette, hogy Hajdú Péter, aki a kormánypárthoz közel álló népszerű személyiség, a Frizbi című műsorában, nem sokkal a kegyelmi ügy kirobbanása után, egy hosszú interjút készített Varga Judittal, de meglepő módon a kegyelmi ügyet egyáltalán nem érintette. A középpontba inkább az időközben feltűnő Magyar Péter és házasságuk került. Így az ügy látszólag végleg lekerült a napirendről.

Hajdú azóta ma már máshogy állna a helyzethez. Januárban adott interjút lapunknak, ebben már úgy fogalmazott: akkoriban még nem volt ennyire átpolitizált a világ, teljesen bulvárba próbálta elvinni a beszélgetést. Utólag azt gondolja, tanult belőle, ma már úgy látja, jobb lett volna feltenni politikai kérdéseket is.

Az ügy látszólag tavaly márciusban véget ért, de a dolgok mögött sokkal több rejlik. A kegyelmi eljárás részletei továbbra is homályban maradnak: miért és hogyan jutott K. Endre kegyelemhez? Sem Bayer Zsolt, sem a társadalom nem kapott választ a felmerülő kérdéseikre. Miközben a kormánypárti sajtónak bőven lett volna lehetősége információkat szerezni, nem interjúztatták meg sem Novák Katalint, sem Varga Juditot. Ráadásul nem is próbálták meg őket megállítani az utcán vagy más nyilvános helyeken, ahogyan azt számos alkalommal láthattuk, amikor ellenzéki politikusokkal szemben léptek fel.

Júniusban a stuttgarti német-magyar Eb-meccs után a Telex tudta megkérdezni Novák Katalint erről, de ő ezt a lehetőséget sem használta ki arra, hogy elmondja, mit miért tett. Hasonlóval próbálkozott szeptemberben a 444 egy parkolóban, ahol Novák csak annyit mondott: a magyar médiának nem szeretne interjút adni, mert az szerinte inkorrektül viselkedett. Ezt az ügyet azóta is napirenden tartjuk: számos esetben kérdeztük meg a kormányinfón, próbálkoztunk a miniszterelnöknél Prágában, legutóbb a Hol van Orbán Viktor című felhívásunkban is első helyen szerepelt ez a kérdés. A válasz a kormány részéről rendre az: kérdezzük meg erről Novák Katalint. A kör ezzel bezárult. A kegyelmi ügy pedig talán minden eddiginél egyértelműbben megmutatta, hogy a kormányközeli sajtó a sajtó két alapvető feladatát, a tájékoztatást és a hatalom számon kérését csak akkor tekinti a feladatának, ha az beilleszkedik kormány narratívájába.

Novák lemondása után a Telex és a Direkt36 derítette ki Balog Zoltán református püspök központi szerepét a kegyelmi ügyben. Ez nemcsak az egyházon, de a magyar politikán belül is komoly felháborodást váltott ki. Mivel Balog nem akart azonnal lemondani, az akkor éppen "a jobboldalon bezzeg vannak következményei a dolgoknak" szlogennel operáló kormánypárti sajtó itt már kevésbé lehetett elnéző. Elég hamar kiadták a kilövési engedélyt Balogra, a püspököt támadta véleménycikkben először Huth Gergely, majd Bayer Zsolt, végül pedig a Hír TV-ben is kritizálták őt azért, amiért nem mondott le. Egy idő után azonban a külső nyomás hatására összezárt az egyházi vezetés, és megszűntek a nyílt támadások is a kormányzati körök részéről, így a személyes felelősségvállalás felemásra sikerült: Balog úgy távozott, hogy maradt - csak a zsinat lelkészi elnöki posztjáról mondott le, a püspöki hivatalt megtartotta. Azzal, hogy mindez mit okozott az egyházon belül, hamarosan külön cikkben foglalkozunk.