EU DECODED: Miért és hogyan történik a farkasok védettségi státuszának csökkentése az Európai Unióban?

Ebben az epizódban arra keressük a választ, miért folytat az EU lépéseket a farkasok védettségének csökkentésére. Ez a faj, amely alig egy évszázaddal ezelőtt a kihalás szélére került a kontinens ezen szegletében, most újra a középpontba kerül.

A farkasok mára szinte minden uniós ország területén fellelhetők, és számuk a 2012-es 11 000-ről tavalyra több mint 20 000-re emelkedett. Olaszországban, Bulgáriában, Romániában és Spanyolországban a farkasok populációja már meghaladja a 2000 egyedet, ami a faj sikeres visszatérését jelzi a kontinensre.

A 20. század közepére közel jutott a kihaláshoz egy olyan faj, amely azonban újra felbukkant, miután 1982-ben az Európa Tanács által életre hívott Berni Egyezmény, majd 1992-ben az EU élőhelyvédelmi irányelvei komoly védelmet nyújtottak számára.

Több uniós tagállam gazdálkodói arra kértek, hogy vizsgálják felül a farkasok természetvédelmi státuszát. 2022 végén az Európai Parlament is támogatásáról biztosította a farkasok "szigorúan védett" kategóriából "védett" státuszra való visszaminősítését.

Az Európai Bizottság ezt követően előterjesztette a javasolt módosítást, amelyet az európai kormányok a hónap során végül jóváhagytak. Ez a lépés lehetőséget teremtett az EU élőhelyvédelmi irányelvének átdolgozására.

Robert Hodgson, aki az Euronews tudósítójaként követi a jogalkotási folyamatot, így fogalmaz: „Egy szigorúan védett faj esetében tilos a vadászat, azonban a védett fajok esetén ez másképp festhet, főként ha a mezőgazdasági lobbik és a vadászok ezt szükségesnek tartják. A környezetvédelmi szervezetek viszont komoly aggodalmakkal tekintenek a jövőbe, mivel attól félnek, hogy a vadászat mértéke túlzottan megnő, és ez a Berni Egyezmény életbelépése óta tapasztalt állománynövekedést visszafordíthatja, így a farkaspopulációk száma Európa-szerte csökkenésnek indulhat.”

Az Európai Unió statisztikái alapján évente körülbelül 65 500 haszonállat esik áldozatul a farkasoknak. Ezen áldozatok túlnyomó többsége, körülbelül 73%-a, juhokból és kecskékből tevődik össze. Figyelembe véve, hogy az EU területén mintegy 60 millió juhot tartanak, ez a szám csupán a nyáj 0,065%-ának elvesztését jelenti.

"Valójában ez a lépés politikai motivációkból fakadt, hiszen 2022-ben Svájc javaslatot terjesztett elő a Berni Egyezmény Állandó Bizottsága felé a farkasok védettségének csökkentésére. Ekkor az Európai Unió világosan kijelentette, hogy ez a döntés nem támaszkodik tudományos bizonyítékokra vagy természetvédelmi megfontolásokra" - nyilatkozta Sabien Leemans, a WWF biodiverzitásért felelős igazgatója.

Az Európai Unió rendszeres időközönként, hatévente, részletes adatokat gyűjt a farkasok populációjáról. A következő adatgyűjtés 2026-ban várható, amely még alaposabb információkat ígér. Ugyanakkor az Európai Parlament jobbközép frakciója, az Európai Néppárt (EPP), amely a legnagyobb képviselettel bír, határozottan úgy véli, hogy már most is elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a farkasok helyzetének értékeléséhez, különösen a mezőgazdasági szektor érdekeinek védelme érdekében.

Herbert Dorfmann, az olasz néppárt képviselője és a Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának frakciókoordinátora, úgy véli, hogy a döntés mögött valós tudományos adatok állnak. Rámutatott, hogy a farkasok globális populációja Európában jelentős mértékben helyreállt. Ezt a folyamatot az (élőhelyvédelmi) irányelv sikerének is tekinthetjük, hiszen a 1992-es bevezetése óta a korábban gyakorlatilag kihalt farkasállomány mára több mint 25 ezer egyedet számlál.

Javaslatát megelőzően a Bizottság adatokat gyűjtött és felmérte a közvéleményt, és megállapította, hogy a válaszadók 70%-a ellenzi a farkasok védett státuszának csökkentését.

A spanyol kormány az egyik olyan kormány volt, amely a legnagyobb vonakodással közelítette meg a jogszabályi módosításokat. Az Euronews munkatársai pedig arra voltak kíváncsiak, mit gondolnak erről a madridi lakosok.

"A farkasok populációja nem nőhet túlzottan, ezt fontos kordában tartani, akár az állatvédőknek tetszik, akár nem" - nyilatkozta egy interjúalany. "Úgy vélem, hogy helytelen döntés volt csökkenteni a farkasok védelmét, hiszen a farkas Spanyolország kulturális öröksége, és az ökoszisztémában betöltött szerepe elengedhetetlen" - mondta egy másik válaszadó.

Az utolsó ötven évben nem érkezett hír arról, hogy farkasok megtámadták volna az embereket Európa területén. Ennek ellenére a természetvédelmi területeken kívüli békés együttélés továbbra is komoly kihívások elé állít minket. Hogy a bevezetett intézkedések valóban hozzájárulnak-e az ember és az állat közötti harmónia megteremtéséhez, azt csak az idő fogja megmutatni.