Exit Pollok: ismétlődhet a legutóbbi forgatókönyv az írországi előrehozott választások során

Akárcsak négy évvel ezelőtt, az exit pollok szerint most is rendkívül szoros a verseny a három nagy párt között. Most is a Sinn Fein áll az élen, de ha nem történik csoda, most sincs esélye a kormányzásra.

Írországban valószínűleg ismét koalíciós kormány alakul, legalábbis ezt mutatják az exit pollok a pénteki előrehozott választások után.

A három nagy párt, a liberális-konzervatív Fine Gael, a centrista Fianna Fáil és a republikánus Sinn Fein feltételezett eredménye rendkívül közel áll egymáshoz az Ipsos B&A közvélemény-kutató intézet szavazóhelyiségeknél végzett felmérése szerint.

Meglepetés, hogy az előzetes kutatásokban harmadikra helyre várt Sinn Fein áll az élen a voksok 21,1 százalékával. Az előző kormánykoalíció vezető ereje, a Fine Gael mindössze 1 tized százalékkal lemaradva a második, és a Fianna Fáil a harmadik 19,5 százalékkal a kutatóintézetek várakozása szerint.

Ha a Sinn Féin valóban a 174 fős ír alsóház legnagyobb pártjává válik, és ezt a jelenlegi erőviszonyokhoz képest nem túlságosan megnövekedett arányban éri el, az jelentős bonyodalmakat okozhat. A párt múltbéli kapcsolatai a már leszerelt IRA terrorszervezettel miatt a Fine Gael és a Fianna Fáil sem hajlandó a Sinn Féinnel közös kormányra lépni, ami tovább bonyolítja a politikai helyzetet.

A szavazatok összeszámlálása szombat reggel vette kezdetét, és mivel Írországban az arányos képviselet összetett rendszere működik, a hivatalos végeredményre akár hetekig is késlekedhetünk.

Furcsa és izgalmas kérdés, hogy vajon az írek is csatlakoznak-e a változásokhoz, és ők is elmozdítják-e a kormányzatukat, ahogy azt Európa számos pontján tapasztaljuk a világjárvány, a globális instabilitás és a megélhetési nehézségek hatására.

A Sinn Féin felhívta a közvéleményt, hogy támogassák a változást. Matt Carthy, a párt választási kampányát vezető politikusa az exit pollok eredményei után kifejtette, hogy komoly lehetőségük van arra, hogy a legnagyobb politikai erővé lépjenek elő, ami kedvező hatással lenne Írország jövőjére.

A leköszönő kormány két jelentős politikai ereje között mindössze pár szavazatnyi eltérés figyelhető meg a második és harmadik helyezett pozíciókban. Ezek a pártok, a Fine Gael és a Fianna Fáil, hosszú évtizedek óta dominálják az ír politikai színteret, gyakran felváltva irányítva az országot. Bár mindketten hasonló, jobbközép politikai irányvonalat képviselnek, régóta rivalizálnak egymással, hiszen gyökereik a múlt század eleji polgárháború ellentétes oldalairól származnak.

Miután a 2020-as parlamenti választásokon a mostanihoz hasonló holtverseny alakult ki, végül koalícióra léptek azzal a megkötéssel, hogy megosztják a miniszteri posztokat, és felváltva adják a Taoiseachot, vagyis a miniszterelnököt. Az akkor is első helyen végzett Sinn Feinnel akkor sem voltak hajlandóak együttműködni.

A Fianna Fáil élén álló Micheál Martin töltötte be a miniszterelnöki posztot a ciklus első felében, azonban 2022 decemberében a Fine Gael vezetője, Leo Varadkar lépett a helyére. Varadkar márciusban meglepő módon lemondott, így a feladatokat Simon Harris vette át, aki azóta jelentős mértékben növelte a párt népszerűségét az utóbbi hónapok során.

Írországban komoly kihívást jelent a lakáshiány, amely a gazdasági fellendülés időszakában tapasztalt alacsony építkezési ütemből fakad. A 2008-as pénzügyi világválság következtében pedig a helyzet még tovább súlyosbodott, hiszen akkor szinte teljesen megálltak az új ingatlanok kivitelezései. Azóta a kereslet jelentősen megnövekedett, miközben a kínálat továbbra is elmarad a szükséges mértéktől.

A lakások iránti kereslet rendkívül magasra rúg, legyen szó vásárlásról vagy bérlésről, ami különösen megterhelő a fiatalok számára. A statisztikák világosan rámutatnak arra, hogy Írországban a hajléktalanság egyre inkább elterjedt társadalmi kihívássá válik.

Eközben az ország határait egyre inkább elárasztják a bevándorlók és menedékkérők, ami tovább növeli a már meglévő lakhatási problémák miatt kialakult feszültségeket. A legutóbbi időszakban több mint 100 ezer ukrán érkezett, és a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és Afrika irányából is folyamatosan érkeznek újabb emberek.

A mindössze 5,4 milliós Írországnak nehézséget jelent a befogadás, sok a sátortábor és ideiglenes szállás, ami ellen egyre nagyobb a lakossági tiltakozás országszerte.

Sok európai országgal ellentétben az ír politikai palettán nincs számottevő képviselete a szélsőjobbnak, de a közösségi médiában jelen van a bevándorlásellenes uszítás, és több választási körzetben is indultak független jelöltek ilyen programmal.