Ezen a téren az Egyesült Államok gyakorlatilag esélytelen Kínával szemben: mégis, milyen stratégiával próbálják ezt kezelni Trumpék? - Pénzcentrum

Az Egyesült Államok és a globális közösség, különösen Kína, között kibontakozott vámháború kapcsán újra fókuszba kerültek a ritkaföldfémek, amelyek kulcsszerepet játszanak számos modern technológia, például járművek és rakéták előállításában. De mik is pontosan ezek az alapvető anyagok, és mely országok rendelkeznek a legnagyobb készletekkel belőlük?

A Donald Trump amerikai elnök által bevezetett vámok következményeként megindult ellenvámok kapcsán gyakran szóba kerülnek a ritkaföldfémek, amelyek kulcsszerepet játszanak számos fejlett technológia, például autók és rakéták gyártásában. Az áprilisban életbe lépett vámok és ellenvámok keretében Kína új exportellenőrzéseket alkalmazott számos létfontosságú ásvány és mágnes esetében.

A New York Times korábbi jelentései alapján az exportőröknek speciális kiviteli engedélyeket kell igényelniük a kínai Kereskedelmi Minisztériumtól. Az eljárás valószínűleg időigényes lesz, ami növelheti az amerikai készletek kifogyásának kockázatát.

Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának (USGS) adatai szerint Kína világelső a ritkaföldfém-tartalékok tekintetében. 2024-ben 44 millió tonna ismert ritkaföldfém-oxid tartalékkal rendelkezett, ami a világ összes ismert készletének (90+ millió tonna) közel felét teszi ki.

Ezzel szemben az Egyesült Államok csupán 1,9 millió tonna ritkaföldfémet birtokol, ami erőteljesen függ a Kínából érkező importtól. Érdekes módon, hasonló méretű készletekkel bír Grönland is, amelyet Donald Trump szeretett volna megvásárolni. Ez a Dániához tartozó, autonóm terület 1,5 millió tonna ritkaföldfém-tartalékkal rendelkezik. (Ezek az adatok a 2024-ben gazdaságosan kitermelhető vagy újrahasznosítható készleteket tükrözik.)

Talán érdemes megjegyezni, hogy az amerikai készletek Grönland esetleges elfoglalása esetén is csak 3,4 millió tonnára rúgnának, ami a kínai készleteknek még mindig csak a 7,7%-át, míg a világ teljes, ismert készletének a ~3,8%-át tenné ki.

Kína után Brazília a második legnagyobb ritkaföldfém-készlettel rendelkezik, amely körülbelül 21 millió tonnát tesz ki. Ez a mennyiség a világ összes ritkaföldfém-készletének 23,3%-át, míg a kínai készlet 47,7%-át képviseli. Ilyen jelentős erőforrással a háta mögött meglepő, hogy Donald Trump eddig még nem vetette fel Brazília megvásárlásának ötletét.

A globális ritkaföldfém-oxid termelés 2023-ban 376 000 tonnáról 2024-re 390 000 tonnára emelkedett, ami a kínai, nigériai és thaiföldi bányászati és feldolgozási tevékenységek bővülésének tudható be. Érdemes megjegyezni, hogy ezek az adatok a lantanidák és az ittrium mennyiségét is magukban foglalják, ugyanakkor a szkandium többsége nincs benne a számításokban.

A ritkaföldfémek gazdasági jelentősége kiemelkedő, amit az magyaráz, hogy számos csúcstechnológiás ipari termék alapanyagául szolgálnak. Ezek az anyagok elengedhetetlenek a rádióelektronikai eszközök, a műszerek, a nukleáris technológiák, a gépészet, a vegyipar és a kohászat területén. Ráadásul a megújuló energiaforrásokra való áttérés, amely egyre nagyobb hangsúlyt kap, tovább fokozza ezen anyagok szerepét a gazdaságban, hiszen nélkülözhetetlenek az elektromos autók és szélturbinák gyártásához is.

A ritkaföldfémek rendkívül fontos szerepet játszanak a nagy teljesítményű mágnesek előállításában, amelyek nélkülözhetetlenek például a pilóta nélküli repülőgépek (UAV-k) elektromos motorjainak gyártásához. Ezen kívül, a ritkaföldfémek különböző típusait széles körben alkalmazzák a repülőgépiparban, valamint lézerek, atomerőművek, napelemek és röntgentükrök létrehozásánál is.

Egy szó, mint száz: azokban az iparágakban van a legnagyobb szükség ezekre az alapanyagokra, amelyeket egyetlen nagyhatalom vagy a nagyhatalmi ambíciókkal rendelkező ország sem engedhet meg magának, hogy figyelmen kívül hagyjon. Ezért különösen figyelemre méltó az Egyesült Államok jelenlegi helyzete. Miközben Donald Trump a folyamatban lévő vámháborúval próbálja megállítani és visszafordítani az amerikai gazdaság pozícióvesztését, éppen az általa bevezetett intézkedések következtében az amerikai vállalatok egyre nehezebben jutnak majd hozzá a létfontosságú ritkaföldfémekhez.