Fáradtság gyötör? Levertség sújt? Az ajándékóra, ami kimerít: miért olyan nehéz felébredni az óraátállítás után?
Október végén elérkezik az idő, amikor visszatérünk a téli időszámításra, és elvileg egy órával többet alhatunk. Ennek ellenére sokan tapasztalják, hogy fáradtan és nyűgösen kelnek fel az óraátállítás után. Mi lehet ennek az oka? Hogyan segíthetünk a szervezetünknek, hogy könnyebben alkalmazkodjon a változáshoz? A plusz alvás nem mindig jelent valódi pihenést. Az órák elmozdítása zavarhatja a belső biológiai óránkat, ami fáradtságot okozhat. Az alvás minősége és a cirkadián ritmusunk ugyanolyan fontos, mint az alvás mennyisége. Az átállás miatt sokan nehézségekbe ütköznek az elalvásnál, vagy álmatlan éjszakákat élnek meg. Ahhoz, hogy a szervezetünk könnyebben átvészelje ezt az időszakot, érdemes fokozatosan alkalmazkodni az új időrendhez. Próbáljunk meg az átállás előtt néhány nappal korábban lefeküdni, és reggel is egy kicsit korábban kelni. Ezen kívül figyeljünk a fényviszonyokra: a reggeli fény segíthet a felébredésben, míg az esti mesterséges fény csökkentése segíthet az elalvásban. Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás is hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat az átállás után.
Idén október 26-án hajnalban ismét visszatekerjük az órát. Elsőre csábító gondolat az egy óra plusz pihenés. A valóság azonban más: a testünk ritmusa nem kapcsol át gombnyomásra. Sokaknál az óraátállítás után nehezebbé válik a reggeli ébredés, a figyelem könnyebben lankad, és az első napokban a közérzet mintha kibillent lenne a megszokott ritmusból.
Óraátállítás: egy kis változtatás, óriási következmények!
Eredetileg az energiatakarékosság érdekében vezették be, de ma már a villanyszámla csupán másodlagos szempont. A valódi probléma a biológiai óránkban gyökerezik. Ez a belső óra határozza meg, mikor érezzük magunkat ébernek vagy fáradtnak, és mikor működik a testünk és az agyunk a legoptimálisabban. Még egy órás eltérés is olyan hatásokat idézhet elő, mint a jetlag: alvásproblémák, ingerlékenység, fejfájás és koncentrációs zavarok léphetnek fel.
A Magyar Alvás Szövetség és más szakértők hangsúlyozzák, hogy az időzóna és a biológiai ritmus összhangja rendkívül fontos a jólétünk szempontjából. Az Európai Unió régóta tárgyal az óraátállítás megszüntetéséről, de eddig még nem született végleges döntés. Eközben a társadalom egyre inkább szembesül az időszegénység problémájával: a hosszú munkaidők, a napi ingázás és az esti teendők miatt gyakran nem jut elegendő idő a pihenésre. Ez a helyzet hosszú távon súlyos egészségi kockázatokhoz vezethet.
- A külső óra méri a világ idejét, ami nagyon praktikus - mondta Mátraházi Tibor, kaposvári pszichológus. - De mindannyiunknak van egy belső órája is, amely a lakóhelyünk és környezetünk ritmusához igazodik. Ez a belső ritmus érzékeli az óraátállítás hatását: nem omlunk össze tőle, de hangulatunkat és közérzetünket mindenképp befolyásolja, hiszen ilyenkor némileg eltérünk a természetes ritmustól.
Az óraátállítás jövője nemcsak kérdéses, hanem izgalmas kihívásokkal teli is. Egy dolog azonban biztos: a mesterséges időugrások helyett a belső ritmusunkhoz való alkalmazkodás hosszú távon kedvező hatással lenne mindenki közérzetére. Az idő nem csupán egy egyszerű szám, hanem az életminőségünk kulcsa is, amely alapjaiban határozza meg mindennapjainkat.
