"Fekete Korfut" felfedezése kötelező - egy különleges korcsulai kaland naplója.

Színek és fények varázslatos tánca, ahogy a tenger és az ég kékje egybeolvad, csillogó napsugarak ölelik körbe a látványt. Egy eszpresszós pohár mögött kibontakozik a tengeri panoráma, míg a roston sülő halak és tengeri herkentyűk illata csábítja az érzékeket. A kabócák szüntelen zsongása szinte zenei aláfestése a pillanatnak, a boros poháron gyöngyöző pára pedig izgalmas titkokat rejt. A helyi fehérbor enyhén karcos-gyantás aromája minden kortyban új élményt kínál. Ez mind-mind a tengerparti nyaralás édes kísérője. És hol is történt mindez? Dél-Dalmáciában, Korčula szigetén éltük át ezt a felejthetetlen élményt, mely egyszerre hat minden érzékre. Ha valaki a tenger hívogató ölelésére vágyik, szívből ajánljuk ezt a kissé távoli, de annál vonzóbb célpontot.

Bátraké a szerencse! Szinte egy teljes napos kaland vár ránk, ha Korčula, azaz Korcsula felé vesszük az irányt. Mi Pécsről indultunk útnak, de Budapestről is körülbelül 7 órás autózásra számíthatunk, mire elérjük Split városát. Az utazás során belefér két hosszabb, vagy három rövidebb kávészünet is, majd az autó kerekei ismét az autópálya sima felületére tapadnak. A bölcsek mondják, hogy nem csupán a cél, hanem maga az út is fontos. Így hát mi is úgy tekintünk a több száz kilométeres száguldásra, mint egy izgalmas felfedezésre.

Érdemes volt megfogadni a tanácsot, és beszerezni az ENC-et, amivel a horvát autocesta kapuin egy pittyenéssel átszáguldhatunk, nem kell beállni a fizetős kapuknál kígyózó sorokba. Ez a pénzzel feltöltött kis készülék jó szolgálatot tesz. Aztán az út vége felé, az utolsó, leghosszabb alagútból kiérve szinte mellbe vág a forróság, de végre megpillantjuk a tengert.

Épp időben érkezünk, hogy beálljunk a kompra várakozó sorba, de ha valaki jóval korábban landol, akkor lehetősége nyílik besétálni a kikötő szomszédságában található óvárosba, és megnézheti a világörökség részeként számon tartott Diocletianus palotát. Szolgálati közlemény: egyszerűbb és gördülékenyebb lesz a vízi út, ha előre megvesszük a jegyet (persze ez sem óvhat meg attól, hogy a hazaúton két órás késésbe kerüljünk, mivel a minket szállító komp két órás csúszással indult egy motorhiba miatt).

A háromórás kompolás alatt elhaladunk a mesés Brač, Hvar, Vis és sok más apró sziget mellett. A tenger hullámainak ringatása, a szellő lágy érintése és a motor zúgása mind-mind arra hív, hogy megörökítsük ezt a varázslatos kalandot. Ahogy a nap fénye fokozatosan halványul, a kikötőben végre horgonyt vetünk. Még csaknem negyven percnyi autózás vár ránk, hogy elérjük szállásunkat. Ezt az időt kihasználva mélyebben elmerülünk vendéglátó szigetünk és a számunkra fontos települések gazdag történetébe.

A szigetre a görögök is felfigyeltek,

Az ókori időkben a Korfu szigetéről érkező telepesek játszották a főszerepet, mivel a helyi feketefenyő és tölgyfák rendkívül jó minőségű alapanyagot nyújtottak a hajóépítéshez.

Éppen e fák miatt kapta akkor a Fekete Korfu nevet (Korkyra Melaina). Korcsula városát a legenda szerint az az Anténór nevű trójai hős alapította, akinek a nevéhez Padova városának létrehozása is fűződik. A későbbi századokban egymást váltották a gyarmatosítók: időnként genovai, máskor velencei vagy magyar fennhatóság alatt állt a sziget.

A sziget magáénak vallja a híres velencei kereskedő, utazó, író Marco Polot, aki állítólag itt született, bár Velence is ragaszkodik hozzá. Egy biztos,

A gazdag velencei família ezen a szigeten hozta létre kereskedőtelepét, és maga Marco Polo is megemlíti Korcsulát mint szülővárosát, ahol jelentős időt töltött el.

Az óvárosban található egyik ház különleges jelentőséggel bír, szülőházként emlegetik. A gyarmatosítók folyamatos jelenléte mellett a sziget sorsa sokáig ingadozott: az Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország és Jugoszlávia uralma alatt állt, míg végül 1991 óta Horvátország részeként találta meg a helyét. Ahogy felfedezünk a sziget 47 kilométeres hosszúságán, elérkezünk a szállásunkra, ahol a barátságos vendéglátás jegyében egy teljesen felszerelt apartman vár ránk, nyitott ajtókkal és hívogató atmoszférával. Bár az óra már jócskán 10 után jár, a nap nem érhet véget tengerparti vacsora nélkül. Így hát egy ínycsiklandó roston sült tintahalat és halat rendelünk, mellé egy pohár friss fehérbor társaságában. A nap végén csak annyit mondhatunk, hogy hamarosan bezuhanhatunk az ágyba – holnap pedig tárt karokkal várnak minket a felfedezések!

A nyaralás első reggelén fantasztikus látvány fogad. Valamennyi ablak és a terasz a tengerre néz, amely mindössze 30-40 méterre lehet tőlünk. Szoba kilátással. Mit is mondhatnék? Ezért is érdemes világgá menni. Szállásunk a Korcsula várostól mindössze néhány kilométerre található Lumbardán található. Az apró település a sziget keleti csücskében fekszik és három impozáns tengerpartján a sziklás, kavicsos és a homokos partok kedvelői is megtalálják a kedvükre valót. Az odavezető utat olajfák, hatalmas szőlő- és termőterületek szegélyezik.

A reggelünket egy hangulatos kis kávézóban kezdjük, ahol a pincérlány mosolya már az ajtóban üdvözöl minket. Néhány kedves szót váltunk, majd amikor koffeinmentes kávét kérek, olyan természetes eleganciával szolgálja fel, mintha ez lenne a legnormálisabb dolog a világon. Ezt követően a kisbolt és a piac felé vesszük az irányt; sajnos még nem érik a fügék, de így is felfedezünk sok ízletes zöldséget és helyi kézműves sajtokat. Ezek remekül jönnek, amikor a szieszta idején a teraszon élvezzük a falatozást. Csak egy tízperces sétára vagyunk attól, hogy a sziget kabócarecsegős, tengerbámulós nyugalmába érkezzünk. A part mentén huszonkét apró szigetecske terül el, némelyik annyira közel van, hogy akár át is lehet úszni közéjük.

Lumbarda történetéről dióhéjban annyit érdemes tudni, hogy a négyezer éve itt élt illírek épített erődítményeinek maradványai több helyen is láthatók. A későbbi görög kolóniák után a rómaiak telepedtek le, villagazdaságaikban gabonát, olívaolajat, bort, sózott halat állítottak elő, amivel kereskedtek is. A középkorban a kalóztámadás veszélye miatt szinte teljesen lakatlan volt a keleti partvidék, aztán

a kalózveszély elmúltával a korcsulai nemesek és egyházi személyek nyaralókat, kastélyokat építettek Lumbardán, hogy elvonulhassanak a világ zajától.

A település ma is különösen csábító lehet azok számára, akik a nyugalmat és a csendet keresik pihenésükhöz.

Nyaralásunk egyik fénypontjaként felfedeztük a sziget nevét viselő varázslatos városkát, Korcsulát.

Az apró félszigeten megbúvó óváros kapuján átlépve úgy érezhetjük, mintha az idő fogságából szabadultunk volna.

A 21. században vagyunk, mobiltelefonnal fotózunk, s mégis ugyanazokon a fehér, milliónyi láb koptatta köveken lépdelünk, amelyeken több száz évvel ezelőtt elődeink jártak. Mint a múlt egy kis zárványa a jövőben.

Az egykor fallal körülvett félszigeten épült erődítmények a támadásoktól védték a várost. Az óvárosba a városkapun keresztül jutunk be, amelyhez egy impozáns lépcsősor vezet. S máris elénk tárulnak a tenger felé vezető szűk sikátorok, a kiboltosodó terek.

A szűk, macskaköves utcák mentén bájos kis üzletek várják a felfedezőket. A Marco Polo legendáját idézve, számtalan emléktárgy, művészeti alkotás és természetesen a turisták által kedvelt képeslapok sorakoznak a polcokon. Itt megtalálhatók a helyi ízeket megtestesítő olívaolajok, ínycsiklandó lekvárok és szörpök, valamint a kiváló minőségű dalmát borok, melyek mind-mind hozzájárulnak a hely varázsához.

Az óváros varázslatos sétánya mentén számtalan vendéglő hívogatóan várja a fáradt, éhes utazókat, így a séta végén a dalmát konyha ínycsiklandó fogásainak adtuk át magunkat. Az élményhez elengedhetetlen volt a jól behűtött helyi fehérbor, a grk, amely egyedülálló, itt őshonos szőlőfajtából készül, és ízvilágában kellemes emlékeztetőt ad a görög retzinára.

Amikor vacsorázni készülünk, érdemes megemlíteni a dalmát tengerpart ízletes fogásait! Nálunk különösen vonzó az az egyszerű, mégis ízletes megközelítés, ahol a frissen fogott halakat, tintahalat, polipot vagy akár bárányt egyszerűen a grillre dobják. A fogások mellé egy kis cukkini, padlizsán és egy mángoldos krumpli (krumpir i blitva) társul, mindez pedig friss salátával egészül ki. Ilyen letisztult étkezésre nincs is szükség több, hiszen a természetes ízek önmagukért beszélnek.

A kisvendéglőkben kínált roston sült tintahal, avagy a bárányhús ínycsiklandó variációi egyszerűen lenyűgöznek. Ezek az ételek, a helyi ízekkel és hagyományokkal átszőve, bármikor felülmúlják a legfényűzőbb éttermek különleges menüjét. Az ízek harmóniája és a friss alapanyagok varázsa garantáltan felejthetetlen élményt nyújt!

Annyit még feltétlenül hozzá kell tenni, hogy tapasztalatunk szerint a horvát vendéglátók nagyon szívélyes vendéglátók.

Néhány napos nyaralásunk varázslatos ritmusban telt el: a tengerparti napozás, a frissítő úszások, a pihenés, valamint a gasztronómiai kalandok folyamatos váltakozása igazi felfrissülést nyújtott. A tengerpart és az óváros macskaköves utcáin tett sétáink pedig különleges emlékeket hagytak maguk után. Sajnos, ez a felejthetetlen élmény viszonylag gyorsan elrepült. A hazaútra szánt napunkat már csak a kompút, az autópályák monotonná váló betoncsíkjai és az alagutak szürkesége színezte, melyek visszarepítettek a hétköznapok világába.

Kétségtelen, hogy megéri-e olyan hosszú utat tenni Dél-Dalmáciába, Korcsulára? Határozottan igen! A táj lenyűgöző természeti kincsekben bővelkedik; a mesés mikroklíma, a part mentén magasodó fehér sziklák és a buja zöld növényzet varázslatos kontrasztja igazi élményt nyújt. Az ínycsiklandó helyi ételek és borok mellett a történelmi óvárosok felfedezése is felejthetetlen kaland. A mediterrán növényzet, a szőlő, olaj- és gránátalmafák, valamint a gyönyörű leander virágzásának látványa mind-mind megérdemli a figyelmünket!