A pécsi önkormányzati cég korábbi vezetője felfüggesztett börtönbüntetést kapott, miután kiderült, hogy hamis szerződéseket kötött a fideszes városvezetés idején.
Az önkormányzati tulajdonú Zsolnay Örökségkezelő volt gazdasági igazgatóját és a másodrendű vádlottat is elítélték - Fotó: Gűth Ervin / Telex
A Pécsi Járásbíróság döntése szerint 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték Magyar Attilát, a pécsi Zsolnay Örökségkezelő egykori gazdasági igazgatóját, mivel folytatólagosan elkövetett csalást bizonyítottak ellene. Az ítélet végrehajtását azonban 3 évre felfüggesztették. A másodrendű vádlott 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott, és mindkét vádlottat eltiltották a gazdasági és közügyek gyakorlásától az első fokú, nem jogerős ítélet alapján.
A 2019-es önkormányzati választások után Pécs politikai tája jelentős változásokon ment keresztül, hiszen az ellenzéki oldal került hatalomra. A Fidesz, tíz évnyi irányítás után, számos botrány árnyékában és csődközeli helyzetben vesztette el a várost. Az új polgármester, Péterffy Attila, már a választási kampány során hangsúlyozta az önkormányzati cégek és intézmények alapos átvilágításának fontosságát, amelyet hivatalba lépése után azonnal meg is kezdett. Az átvilágítás eredményeként a polgármester szerint a cégek gazdálkodása hatékonyabbá vált, sikerült visszaszerezniük önkormányzati vagyont, és több tucat feljelentés is született. A feltárt ügyek nyomon követésére külön weboldalt is létrehoztak. Bár a kettő tucatnyi feljelentésből csak néhány jutott el az ügyészséghez vádemelés szakaszába, a polgármester többször is kifejezte elégedetlenségét ezzel kapcsolatban. Számos esetben pótmagánvádas eljárások indultak, ahol a károsult cégek vagy intézmények jogászai léptek fel a vádló szerepében. Azonban a Zsolnay Shop ügyében az ügyészség is úgy ítélte meg, hogy szükséges a vádemelés.
A vád szerint a Zsolnay Örökségkezelő (ZSÖK) korábbi gazdasági igazgatója hamis tartalmú számlákat hagyott jóvá egy olyan szolgáltatásért, amelyet a másodrendű vádlott valójában nem teljesített. Ezzel cselekedetével összesen 13,7 millió forint kárt okozott az önkormányzati vállalatnak.
Az első tárgyalási napon, amely 2023 tavaszán zajlott, a volt gazdasági igazgató több mint három órányi vallomása alatt részletesen kifejtette, hogy a Zsolnay-bolt ügye szoros kapcsolatban állt az önkormányzati Zsolnay Örökségkezelő és a Zsolnay Porcelángyártó Manufaktúra közötti vitákkal, valamint a fideszes városvezetés elvárásaival. Az egykori cégvezető szerint a bolt üzemeltetéséhez külső vállalkozó bevonására volt szükség, mivel a gyár profitgaranciát követelt a termékeik bizományosi értékesítéséhez, amelyet a ZSÖK egy harmadik félre szeretett volna áthárítani. A másodrendű vádlott következetesen tagadta bűnösségét, hangsúlyozva, hogy őt keresték meg, és jelentős mértékben hozzájárult a Zsolnay-negyed és a Zsolnay-bolt sikeréhez.
A vád megfogalmazása világos: a felek 2018-ban olyan együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretein belül már a kezdetektől fogva tudták, hogy a cég tényleges tevékenységet nem fog folytatni. Az ügyészség véleménye szerint a felelős vezetőnek kötelessége lett volna figyelmeztetni a tulajdonos önkormányzatot arról, hogy ne kössenek egyértelműen hátrányos szerződést, és ezt írásban kellett volna rögzíteni. A szakmai felügyeleti díj lényegében fiktív tevékenységnek bizonyult, és bár a másodrendű vádlott szervezett programokat, ezek nem estek a bérlői kompetenciájába. E feladatra kifejezetten a ZSÖK-nek van megbízása. Érdekes, hogy minden tanú, akinek a másodrendű vádlott szakmai felügyeletét kellett volna ellátnia, egyöntetűen azt állította, hogy nem volt szó semmiféle szakmai felügyeletről, és nem is voltak erről tudomásuk. Ugyanakkor akadt olyan, aki konfliktusokról számolt be. Ezt a felügyeletet pedig már csak azért is nehéz lenne elképzelni egy külsős személy részéről, mert a bolt alkalmazottai folyamatosan a ZSÖK kötelékébe tartoztak.
A védelem érvelése azzal a céllal próbálta megmenteni a vádlottakat, hogy egyértelműen bizonyítsák, sem a szándékos cselekedet, sem a rosszhiszeműség nem állt fenn. Különösen Magyar Attila hangsúlyozta, hogy a ZSÖK számára kedvező szerződés megkötésére törekedett. A programokkal kapcsolatban pedig kifejtették, hogy a Zsolnay Shopban működő ékszerbolt vezetője például azért rendezett kiállítást a koronázási ékszerek másolataival, hogy ezzel vonzóbbá tegye a boltot a vásárlók számára. Igaz, hogy a várt forgalom elmaradt, de a védelem szerint a következő alkalommal már hozhatott volna eredményt - állt az érvelésben.
A bíróság legújabb döntése megállapította, hogy a szakmai felügyeleti díjról kiállított számlák nem feleltek meg a szerződésben foglaltaknak. A helyi önkormányzat jóváhagyása is hiányzott, és a többi felelős vezető is arról számolt be, hogy nem voltak tisztában a vitatott szerződés részleteivel. A meghallgatott tanúk többsége szerint a várható forgalom és nyereség jelentősen túl lett becsülve, noha akadtak olyan tanúk is, akik ezzel ellentétes véleményt fogalmaztak meg. A bíróság megállapította, hogy a dokumentumban több hiba, pontatlanság és téves hivatkozás található, ráadásul a szöveg és a szerződés szándéka nem volt összhangban a profitszámítás képletével. Ezt a felkért igazságügyi szakértő is megerősítette, hangsúlyozva, hogy számos anomália volt a szerződésben. A másodrendű vádlott a szakmai felügyeleti díjról szóló számlákat folyamatosan szabálytalanul állította ki, amelyeket a cég mindaddig kifizetett, amíg Magyar Attila volt a felelős vezető. Az új ügyvezető a cégvezetés váltását és az önkormányzati átvilágításokat követően végül felmondta a szerződést. A bíróság megállapítása szerint Magyar Attila a valótlan tartalmú számlák befogadásával összesen 10 millió forint vagyoni hátrányt okozott a Zsolnay Örökségkezelőnek. Az ítélet végén az elsőrendű vádlott számára egyértelmű volt, hogy a végzettsége és pozíciója alapján tisztában kellett lennie a szerződés tartalmával. A tárgyalás zárásaként mindkét vádlott fellebbezést jelentett be, míg az ügyészség három nap gondolkodási időt kért.
