Éghajlatkutató: sürgős intézkedések szükségesek a Balaton védelmében

A csapadék mennyisége továbbra is stabil marad, ám az évszakok közötti eloszlása meg fog változni. Ennek következtében a télen érkező plusz csapadékot a Balaton vízgyűjtő területére kell irányítani, ahol azt meg kell őrizni – nyilatkozta Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az InfoRádióban.

A Balaton vízszintje mostanra már hetven centiméterrel csökkent, ami a part menti részeken különösen szembetűnő apadást eredményezett. Ez a vízállás bár figyelemre méltó, nem számít teljesen szokatlannak a tó történetében.

"A Balaton vízszintingadozása mindig is hektikus volt. Sőt ha visszanézzük a hiteles feljegyzéseket a 17-18. századig, akkor azt látjuk, hogy már akkor is voltak ilyen alacsony vízállások. A rekord alacsony vízszint pedig 2003 októberében volt, amikor a mostaninál körülbelül 40 centivel alacsonyabb volt a Balaton. Ez

A legkisebb mért rekord 23 centiméterre rúgott.

- Emellett hangsúlyozta Kovács Erik, hogy fontos felkészülni arra, hogy a közeljövőben előfordulhat, hogy a tó vízszintje tartósan magasra emelkedik, majd ezt követően egy-két évig az átlagosnál alacsonyabb szintet mutat. Ráadásul a jelenlegihez hasonló, sőt akár még szélsőségesebb események is bekövetkezhetnek.

A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója rámutatott, hogy a Balaton vízszintjének szélsőséges ingadozása jelentős mértékben az éghajlatváltozás következménye. Különösen a csapadék mennyiségének ingadozása játszik kulcsszerepet ebben a folyamatban, habár hasonló jelenségek már a múltban is megfigyelhetők voltak.

A kérdésre, hogy vajon lehetséges-e előre jelezni a klímaváltozások alakulását, Kovács Erik kiemelte, hogy a becslések egyre nagyobb pontossággal készülnek. Ennek oka, hogy már léteznek olyan előrejelző modellek, amelyek képesek akár hónapokra, sőt egy évre előre látni a várható eseményeket. Az utóbbi időben pedig a matematikai modellekhez mesterséges intelligenciát alkalmaztak, amely lehetővé teszi, hogy a kutatók évtizedekre előrejelzéseket készítsenek. "Ezek a modellek azt jelzik, hogy a jövőben a hőmérséklet emelkedése továbbra is meg fog maradni. Ráadásul a mesterséges intelligencia némileg sötétebb jövőképet fest, mint az eddig használt általános cirkulációs modellek" - tette hozzá a klímakutató.

A csapadék mennyisége összességében nem csökken, csupán az eloszlása változik meg az évszakok során. A következő évtizedekben várhatóan a nyarak egyre forróbbá válnak, míg a tavaszi-nyári és a kora őszi időszakokban kevesebb csapadékra lehet számítani. Ezzel szemben télen jelentősen megnövekszik a csapadék mennyisége, így a Kárpát-medencében nem igaz, hogy csökkent volna a csapadék - hívta fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

"A jövő kihívása abban rejlik, hogy a téli extra csapadékot valamilyen módon a Balatonhoz irányítsuk, és ott megőrizzük" - fogalmazott Kovács Erik.