Gyurcsány Ferenc távollétében kérdezte az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt.

Február 24-én, hétfőn kezdetét vette az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, melyet Orbán Viktor nyitóbeszéde indított. Az esemény különösen érdekes volt, mivel az ellenzéki frakciók, köztük a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP, a Jobbik, a Mi Hazánk és a Párbeszéd képviselői is lehetőséget kaptak arra, hogy kérdéseket tegyenek fel a miniszterelnöknek. Az ülés hangulata feszültséggel teli volt, a politikai diskurzus pedig élénk és éles vitákat szült.
Mint írtuk, február 24-én, hétfőn indult az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelynek első napján mandátumigazolás, határozathozatal, interpellációk és azonnali kérdések is elhangzanak. Az esemény Orbán Viktor napirend előtti beszédével vette kezdetét. A miniszterelnök ismertette a kormány korábban már bejelentett intézkedéseit, többek között a béremeléseket, és az adókedvezményeket is, amelyről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A korábbiakhoz képest jelentős változás, hogy hét helyett, hat ellenzéki frakció maradt a magyar parlamentben. Csárdi Antal távozásával négy főre csökkent az LMP frakciója, ami a képviselőcsoport automatikus megszűnését jelentette. Ungár Péter és a zöldpárti képviselőcsoport tagja így már biztosan nem vitázhatnak a miniszterelnökkel. A hétfői eseményen Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke sem volt jelen, miután kiderült, hogy térdsérülés miatt egy orvosi beavatkozáson kell átesnie.
Az önök történelmi mulasztása abban rejlik, hogy az utolsó másfél évtized során, a magyar adófizetők pénzét is felhasználva, eltávolították Magyarországot a NATO és az EU támaszpontjaitól. Történelmi vétkük, hogy támogatták, sőt nem ritkán aktívan részt vettek az orosz érdekek előmozdításában, a magyar nemzeti és a transzatlanti érdekek rovására – hangsúlyozta Vadai Ágnes felszólalásában. A DK politikusa egy "disznótoros dakota közmondással" üzent Orbán Viktornak, amely így hangzik: "Sose bízz abban a disznóban, amelyik a böllér barátjának szegődik." Vadai Ágnes szerint a kormány a magyar emberek érdekei helyett a "bankok, multinacionális cégek, technológiai óriások, akkumulátorgyártók, ingatlanbefektetők és végrehajtók" oldalára állt.
A képviselője úgy látja, hogy Magyarországnak kötelessége lenne az ukrán nép mellé állni, mivel Kárpátalján magyarok is élnek. Vadai Ágnes hangsúlyozta: "Böllérekkel barátkozó disznók helyett felelős kormányt szeretnénk, olyat, amely az emberek oldalán áll a hatalmasokkal szemben".
Orbán Viktor Vadai Ágnes kritikájára reagálva hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormányzat elkötelezettsége a NATO irányában kétszer olyan erős, mint amilyet a Gyurcsány-kormány képviselt, amely szegényellenes politikát folytatott. Kifejtette, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya alatt egy hónapnyi nyugdíjat és fizetést vettek el az emberektől. "Ilyen mértékű szegényellenes politikát még soha nem tapasztalt a magyar történelem" – mondta. A kormányfő emellett megemlítette, hogy a DK vezetője minden nap egy olyan, milliárdokat érő villából érkezik a munkahelyére, amelyet egy zsidó családtól kobzott el.
"Annak is örülök, hogy felhívta a figyelmünket arra, hogy Kárpátalján élnek magyarok, kár, hogy ez 2004. december 5-én nem jutott az önök eszébe. Az, hogy önök készülnek, készüljenek, de egyelőre úgy néz ki, hogy az árnyékkormányt sem tudták egyben tartani, úgyhogy nem világos, hogy mire tetszik készülni. A frakcióvezetőnek felgyógyulást kívánok a térdműtétjéből, hiányzott, üzenem neki" - tette hozzá Kocsis Máté.
Simicskó István a KDNP frakcióvezetője sem hagyta szó nélkül Vadai Ágnes megállapítását. Mint mondta, "bizonyára Vadai Ágnesnek valami közelmúltbeli disznóvágásról jut eszébe ilyen népi bölcsesség, nagyon hasznos volt az ország építése szempontjából."
Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője szerint "az őszinte szembenézésre még mindig várni kell, mert ez a nyitóbeszéd is üres ígérgetés volt, ellenségképek gyártása, és magyar magyar ellen uszítása". A politikus történelmi bűnnek nevezte, amit a kormány az elmúlt 15 évben tett. Az ukrajnai háború harmadik évfordulója kapcsán Bedő Dávid kifejtette, hogy Magyarország álláspontja és viselkedése nem csupán bűn, hanem árulás is. Hozzátette, hogy Orbán Viktor nemcsak Magyarországot árulta el, hanem egész Európát is, emellett még" önmaga fiatalkori énjét is szembeköpi". Bedő Dávid hangsúlyozta, hogy Ukrajnának minden segítséget meg kell adni, mivel Kijev egész Európát védi. A Momentum politikusa kiemelte, hogy egy dolog már egyértelmű: "Ukrajna megdicsőült, Magyarország pedig megszégyenült."
Orbán Viktor Bedő Dávid megjegyzéseire reagálva kiemelte, hogy Magyarország mindig is a béke mellett állt. A kormányfő elmondása szerint kezdetben csak a Vatikán és Magyarország képviselte ezt a nézőpontot, de mára már az Egyesült Államok is csatlakozott ehhez a hozzáálláshoz. "Amikor oroszbarátsággal vádolnak minket, ne felejtsék el, hogy az Egyesült Államokat is hasonló vádakkal illetik. Itt sokan ezt az álláspontot osztják, és szeretnék gratulálni a véleményükhöz" - jelentette ki a miniszterelnök. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője pedig úgy véli, hogy Bedő Dávid "oroszfóbiáját lassan érdemes lenne kezelni".
"Rengeteg témát érintettünk már, de egy csoport még mindig háttérben maradt: azok, akik valóban életben tartják ezt az országot. Beszélnünk kell a dolgozókról, a szociális szektorban tevékenykedőkről és a nyugdíjasokról is" – hangsúlyozta felszólalásában Komjáthi Imre.
Az MSZP elnöke úgy folytatta, hogy "Nagy Márton repülőrajtja irgalmatlan pofára esés lett", mivel a nemzetgazdasági miniszter "teljes rüszttel lyukat rúgott, és előtte még lesre is futott". Mint mondta, az MSZP támogatja az ársapkát, de inkább azt javasolják, hogy a kormány vezesse ki a kereskedelmi különadót, csökkentse 5 százalékra az alapvető élelmiszerek áfát, és utána vezessék be az ársapkát. Komjáthi Imre szerint a kormánynak be kellene vezetnie, hogy 24 éves korig a nappali tagozatos egyetemisták után is járjon családi pótlék.
A Jobbik frakcióvezetője, Lukács László György, úgy véli, hogy Orbán Viktor elkerülte a közbiztonság problémáit érintő beszélgetéseket. Szerinte "drogjárvány" fenyegeti az országot, amely különösen a vidéki közösségeket sújtja. Lukács hangsúlyozta, hogy a rendőrség többéves lemaradásban van, és a drogproblémák komoly károkat okoznak a vidéki lakosság egészségében. A politikus javasolja a rendőrség létszámának növelését, hogy javuljon a közbiztonság helyzete. Ezen kívül a Jobbik nem támogatja az árstop bevezetését, mivel véleménye szerint az "kommunista jellegű intézkedés", amely kárt okoz a magyar piacgazdaság működésében.
A politikai színtéren Lukács László György kijelentette, hogy aggasztónak tartja a kormány döntéseit az akkugyárak támogatásával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy ez a lépés potenciálisan "migránsmunkások" érkezéséhez vezethet, akik a magyar munkavállalók elől vehetik el a megélhetést. "Hagyjuk magunk mögött a Nyugat szolgalelkű másolását, és fókuszáljunk a valóságra" - tette hozzá. Emellett javasolta, hogy a férfiak negyven évnyi aktív munkaviszony után jogosultak legyenek a nyugdíjra.
Orbán Viktor miniszterelnök kifejezte aggályait a vidéki drogkereskedelem "pestisszerű" terjedésével kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a kormány határozott lépéseket tervez a kábítószerkereskedők ellen. Az embercsempészek ügyében megjegyezte, hogy Magyarországon jelenleg nincs olyan embercsempész, akit kitoloncoltak volna, és aki visszatért volna. Továbbá, leszögezte, hogy a kormány nem fogja megengedni, hogy az embercsempészeket itt tartsák. Az akkugyárakkal összefüggésben Orbán Viktor kijelentette, hogy "az akkuipar a jövő kulcsa", és biztos benne, hogy az nyeri meg a jövőt, aki ebbe az iparágba fektet be. A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Jobbik támadást intézett a munkáshitel ellen.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, Lukács László Györgyhöz intézett üzenetében kifejtette, hogy a Jobbik azt javasolja, hogy a férfiak negyven év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak, miközben a nők esetében a 40 éves munkaviszonyra vonatkozó javaslat még nem kapott támogatást.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke kifejtette, hogy pártja álláspontja szerint a családpolitikai intézkedések támogatandók, azonban kritikát fogalmazott meg amiatt, hogy a miniszterelnök nem említette a meddő párokat. Az inflációval kapcsolatban a politikus hangsúlyozta, hogy "a támogatások folyamatosan elértéktelenednek, elinflálódnak ebben az országban". Toroczkai véleménye szerint a kormány gazdaságpolitikája felelős az élelmiszeripar jelenlegi nehézségeiért, és hangsúlyozta, hogy Magyarországon olyan módon kellene megtermelni az élelmiszereket, hogy azok megfizethető áron elérhetőek legyenek a lakosság számára.
Toroczkai László a végrehajtói ügyekben érintett károsultak helyzetéről is kifejtette véleményét. Kiemelte, hogy fontosnak tartják a kormány határozott fellépését a külföldi pénzekkel szemben, továbbá azt javasolják, hogy hozzanak létre egy hazai korrupcióellenes ügyészséget.
A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László, üdvözölte Orbán Viktor évértékelő beszédében tett megnyilatkozását, amelyben a Pride rendezvények jövőjéről szólt. Kijelentette, hogy a Pride szervezőinek idén ne lenne érdemes folytatniuk a rendezvény előkészületeit, és arra kérte a miniszterelnököt, hogy zárja le a Pride felvonulások kérdését Magyarországon. "Jobb későn, mint soha; meg kell óvnunk gyermekeinket a szexuális devianciák propagálásától" – fogalmazott. Ezen kívül Toroczkai érdeklődött Orbán Viktornál, hogy amikor Donald Trump-pel vagy Vlagyimir Putyinnal tárgyal, vajon egyetlen alkalommal is szóba került-e Kárpátalja és annak önrendelkezési joga.
Orbán Viktor Toroczkai László felvetésére reagálva azt válaszolta: mióta államosították a meddőségi klinikákat, közel kétszeresére nőtt a gyerekszületések száma.
Az ellenzéki frakcióból elsőként Jámbor András szólalt fel. A Párbeszéd képviselője a végrehajtási rendszer problémájáról beszélt, amely szerinte már 630 ezer embert, így minden 15. embert érinti Magyarországon. Mint mondta, már tizenötször adott be törvénymódosító javaslatot, ám egyik sem jutott a parlament elé.
Jámbor András kifejtette, hogy a végrehajtásról nem esett szó, viszont az ellenzék vezetője már tett ígéretet arra, hogy a végrehajtási rendszert államosítják. Reményét fejezte ki, hogy őt megelőzve 2026-ra sikerül végrehajtani az államosítást, ahol nem a profit lesz a meghatározó, hanem az adósságok rendezése és a rászorulók támogatása. A Párbeszéd képviselője a Völner-Schadl-ügy vádiratával kapcsolatban is megnyilatkozott, hangsúlyozva, hogy az 1500 oldalas nyomozati anyagból fontos lenne további részleteket nyilvánosságra hozni.