Hack Péter: A Till Tamás-ügy elévülése egy jogalkotói mulasztás következménye is.

A 2012-ben elfogadott Btk.-módosítás miatt nem lehet felelősségre vonni Till Tamás gyilkosát - mondta az InfoRádióban Hack Péter. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára hangsúlyozta, egy mostani jogszabály-szigorítás már nem lehet hatással a nagy vihart kavaró ügyre, csak a jövőbeni esetekre lehet alkalmazni.

Till Tamás gyilkosa részletes beismerő vallomást tett, ám a rendőrség bejelentése szerint nem vonható felelősségre, mivel a bűncselekmény elkövetésekor, huszonnégy évvel ezelőtt, még fiatalkorú volt. Ennek következtében a büntethetősége tizenöt év elteltével elévült. Az ügy felkavarta a közvéleményt, hiszen a huszonnégy éve történt tragédiának egy akkor csupán 10 éves fiú esett áldozatul, míg az elkövető 16 éves volt az időpontban. A történtek hatására szinte minden parlamenti párt az elévülési időszak szigorítását szorgalmazza, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig már be is terjesztette azt a törvényjavaslatot, amely az elévülés megszüntetését célozza.

Hack Péter, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy az elévülés intézménye nem csupán a büntetőjog területén található meg, hanem egy olyan jogelv, amely a római jogig nyúlik vissza. "Ez az elv arra utal, hogy egy adott idő elteltével az állam lemond a büntetőigényének érvényesítéséről az elkövetővel szemben. Ennek célja részben az, hogy a hatóságokat ösztönözze arra, hogy a megadott időn belül intézkedjenek és az elkövetőt felderítsék, másrészt pedig azért, hogy elkerüljék a túlzott ügyhátralékot" – fejtette ki a büntetőeljárás szakértője. Hozzátette, hogy jogpolitikai szempontból is indokolt, hogy egy bizonyos idő elteltével az elkövető megbüntetése már nem lehet méltányos. Ez különösen fontos, hiszen nem minden bűncselekmény esetében indokolt a szankcionálás, például évtizedek múltán nem lenne igazságos, ha valakit azért büntetnének, mert egy kerékpárt lopott el.

Fontos megemlíteni, hogy léteznek olyan bűncselekmények, amelyek nem évülnek el, és ezek közé tartoznak a háborús és népellenes bűncselekmények, amelyeket a nemzetközi jog keretein belül szabályoznak. Ezen kívül a magyar jogrend szerint a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök sem évülnek el, illetve a súlyosbító körülmények között elkövetett cselekmények, amelyek életfogytiglani szabadságvesztéssel sújthatók, szintén nem évülnek el.

"Az, hogy a Till Tamás-ügy elévült, jogalkotói mulasztásra is utal" - hangsúlyozta a szakértő, majd részletesen kifejtette, hogy 2000-ben, amikor az emberölést elkövették, a hatályos Büntető törvénykönyv alapján a minősített emberölés, például aljas indokból, különös kegyetlenséggel, előre megfontolt szándékkal, vagy hivatalos személy ellen elkövetve nem évült el. Azonban 2012-ben az Országgyűlés új Btk.-t fogadott el, amelynél az elévülés tilalmát a minősített emberölés helyett az életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtható bűncselekményekre terjesztette ki. "A büntetőjognak nincs visszaható hatálya, kivéve ha a változás kedvezőbb az elkövetőre nézve, ezért a Till Tamás sérelmére elkövetett emberölés ügyében a 2012-es szabályozást kell figyelembe venni."

Amennyiben a parlament 2012-ben fenntartotta volna a korábbi jogszabályt, az lehetővé tette volna, hogy az elkövetőt emberölés vádjával vonják felelősségre.

Jelenleg úgy látszik, hogy csak az igazságszolgáltatás megsértésével kapcsolatos cselekmények esetében lehet majd eljárásokat indítani" - fejtette ki Hack Péter.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Kormányinfón kifejtette, hogy szerinte nincs jogi akadálya Till Tamás gyilkosának felelősségre vonásának. Hangsúlyozta, hogy csupán a hatályos jogszabályok helyes értelmezésére van szükség. Ezzel szemben Hack Péter úgy véli, hogy a jogi keretek egyértelműek, és a rendőrség, valamint az ügyészség is ezt az álláspontot képviseli. Mivel az elkövető a bűncselekmény elkövetésekor mindössze 16 éves volt, így az életfogytig tartó büntetés nem alkalmazható. Ennek következtében a maximálisan kiszabható büntetés 15 év szabadságvesztés, ami miatt a bűncselekmény 15 év elteltével elévül.

"A kormány, ha másképp értelmezi a helyzetet, valószínűleg meg kell győznie az ügyészséget és a bíróságot is. Elképzelhető, hogy nem csupán az elkövető büntethetőségére kíváncsiak, hanem arra, hogy az adott cselekmény életfogytig tartó szabadságvesztést vonhat maga után, ami miatt nem évül el. Bár ez a bíróság előtt nem biztos, hogy megállja a helyét, érdemes lehet megpróbálni" - nyilatkozta a jogász. Megjegyezte, hogy ebben a kérdésben ellentmondás tapasztalható a kormány kommunikációjában, mivel a Fidesz frakcióvezetője már benyújtott egy a szigorítást célzó javaslatot is. "Ha a jelenlegi jogszabályok szerint a Till Tamás ellen elkövetett emberölés gyanúsítottja büntethető, akkor miért van szükség a Btk. módosítására?" - tette fel a kérdést Hack Péter.

A politika működése szoros kapcsolatban áll a jogszociológiai aspektusokkal, hiszen sokszor morális pánik kíséri a társadalmi reakciókat. Amikor egy bűncselekmény komoly felháborodást vált ki, az emberekben bizonytalanság érzése alakul ki, ami politikai reakciót generál. A szakértők szerint azonban ez a jelenség nem oldja meg a problémát; csupán azt a látszatot kelti, hogy a politika tett valamit. Ahelyett, hogy valódi változást hozna, sokszor csak annyit ér el, hogy a politikai szereplők elhárítják a felelősséget, és azt állítják, hogy megtették a tőlük telhetőt, miközben a helyzet lényegében változatlan marad.

Szerinte rendkívül nehéz pontos határokat szabni, amikor a Btk. módosításáról van szó, különösen, ha az egyes bűncselekmények elévülésének tilalmáról beszélünk. Felmerül a kérdés, hogy mi minden kerüljön még ebbe a kategóriába. Ráadásul, ha újabb botrányos eset történik, ismét szükség lesz a jogszabályok átgondolására és módosítására.

"A jog egy absztrakt fogalom, ami a jövőbeni konkrét esetekre alkalmazandó, és

Soha nem lehet olyan jogszabályt létrehozni, amely minden egyes esetet kivétel nélkül igazságosan szabályozna. Ez a jogalkotás természetének sajnálatos velejárója, hogy mindig ott rejlik a kockázat, hogy bizonyos helyzetek nem kapnak megfelelő figyelmet vagy megoldást.

Hack Péter kiemelte: „Ha most ezt az indítványt elfogadják, sokak számára talán megnyugvást nyújt, de a konkrét ügyet a jövőbeli jogszabály-módosítás nem tudja befolyásolni, ugyanis a jogalkotás nem bír visszaható hatállyal.”