Halasi gyökerek a történelem mélyén rejtőznek, hiszen a Szent Koronát védő utolsó parancsnok itt, ebben a városban is teljesítette szolgálatát.

A Kossuth Rádió Felfedező című ünnepi műsorában Kádár Dóra szerkesztő-riporter, Roxin István őrnaggyal, a Koronaőrség alegység jelenlegi parancsnokával és Végső István kiskunhalasi történésszel, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársával beszélgetett. A műsorból a Szent Korona történetéről és őrzéséről sok érdekesség mellett kiderül az is, miként kötődik Kiskunhalashoz az utolsó volt koronaőr parancsnok.

A Szent Korona a magyar történelem egyik legnagyobb kincse, amely az ezeréves államiság szimbólumaként él a köztudatban. Birtoklásáért számos trónviszály robbant ki, és nem egyszer történt, hogy ellopták, vagy titokban rejtették el. Története során többször is elhurcolták, sőt, szó szerint menekíteni kellett az országból. Pincék mélyén és a föld alatti rejtekhelyeken bújtatták, hogy megóvják a veszélyektől.

A Szent Korona, melyet Szent István koronájaként ismerünk, valójában két eltérő eredetű korona – egy görög és egy latin – egyesítésének gyümölcse. A mai formáját III. Béla király uralkodása alatt nyerte el, és egyedülálló szakrális tárgyként áll a világ színpadán, hiszen a magyar király legitimációjának kulcsfontosságú eleme volt, így a magyar államiság szimbólumává vált. Míg sokan tisztában vannak a nevével, az eredetével és izgalmas történetével kapcsolatban már jóval kevesebb információval rendelkezünk. A Szent Korona Magyarország egyik legősibb jelképe, amely közvetlen kapcsolatban áll államalapítónkkal, Szent Istvánnal, és a nemzet identitásának elválaszthatatlan részét képezi.

A Szent Korona mellett mindig állnak őrök

A Kossuth Rádió műsorából megtudhatjuk, mióta beszélhetünk ismét honvédségi Koronaőrségről, és hogyan kapta vissza a Magyar Honvédség 66 év elteltével ezt a megtisztelő feladatot. 2011. május 30-án vette át - akkori nevén - a Honvéd Koronaőrség a Szent Korona őrzését és védelmét. 2023. február 1-jétől az alegység hivatalos megnevezése: a 32-es Testőr Ezred Koronaőrség.

A Koronaőrség alegysége felelős a Korona folyamatos megőrzéséért és védelméért, a Magyar Honvédség büszke Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárának keretein belül.

A Koronaőrség legfőbb feladata a Szent Korona védelme, amely a protokoll és a reprezentáció szerves részét képezi. Ezen kívül a Koronaőrök aktívan részt vesznek a Szent Jobb kíséretében is, valamint állami ünnepségeken a Csapatzászlóval együtt vonulnak fel. Minden olyan feladatot teljesítenek, amelyet elöljáróik rájuk bíznak. A műsor emellett felfedi, hogy kik lehetnek koronaőrök, és milyen időtartamra vállalhatják el a szolgálatot.

Az utolsó koronaőr parancsnok Kiskunhalason szolgált

Végső István, a kiskunhalasi történész és levéltáros, alapos munkával tárta fel több koronaőr életét és tevékenységét. Kiemelkedő figura közülük Pajtás Ernő, aki 1943. január 1. és 1945. május között a koronaőrök parancsnoka volt. Érdekes, hogy Pajtás Ernő nemcsak a koronaőrség vezetője volt, hanem Kiskunhalas városában is szolgált a kerékpáros zászlóaljnál, ahol 1928 és 1935 között a 2. kiképző zászlóalj 1. századának parancsnokaként tevékenykedett. Ő volt az, aki hősiességgel megóvta a Szent Koronát a náci és szovjet fenyegetésektől. Végső István szerint a Szent Korona kalandos története Kiskunhalason is nyomot hagyott, hiszen a középkorban valószínűleg itt is átvitték. Különösen érdekes esemény történt 1938. június 26-án, amikor az aranyvonat, amely Szent István ereklyéit szállította, megérkezett a város vasútállomására. Erről a fontos eseményről korábban a kiskunhalasi könyvtárban Pálffy Géza, a "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport vezetője is tartott előadást.