Hamarosan minden munkatársa felfedezheti, hogy mennyit keres!

Érdekli, miként hatnak a globális politikai feszültségek az Ön anyagi helyzetére?
Csatlakozzon mindazokhoz, akik nem csupán szemmel tartják, hanem aktívan részt is vesznek!
hanem meg is értik, mi zajlik a világban és a tőkepiacokon!
2026. június 7-től az Európai Unió valamennyi tagállamában kötelezővé válik a fizetési átláthatóságról szóló EU-s irányelv követelményeinek jogszabályi szintre emelése. E jogszabály előírásai a munkáltatók számára kötelező érvényűek, és célja a bérdiszkrimináció megszüntetése, különös figyelmet fordítva a nemek közötti bérkülönbségek mérséklésére.
Bár az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elve már az 1957-es Római Szerződésben is szerepelt, annak teljes körű megvalósítása máig várat magára. Magyarországon a nemek közötti bérszakadék 2022-ben 17,5 százalék volt, ami jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Bartha Anikó HR szakértő, a FirmUP! társalapítója szerint a transzparencia megvalósítása erősítheti a bizalmat, de bérfeszültséget is okozhat, főleg ott, ahol nincs lehetőség azonnali bérrendezésre . Ilyen helyzetben a munkavállalók gyakran "csendes felmondással" reagálnak. Vittinger László értékesítési tanácsadó szerint a bérfeszültségek hosszú távú sikeres kezelésének elengedhetetlen feltétele a céges bevételek illetve fedezet növelési lehetőségeinek újragondolása, az árazás felülvizsgálata, vagy akár az üzleti modell újradefiniálása. A teljesítményalapú juttatások bevezetése is hozhat megoldásokat, jó gyakorlatot.
Az új irányelv jelentős kötelezettségeket ró a munkáltatókra, amelyek célja a munkavállalók méltányos bánásmódjának biztosítása. Az egyik legfontosabb előírás, hogy a pályázók számára kötelezően tájékoztatni kell a kezdő fizetés mértékéről vagy a fizetési sávokról még az interjú előtt. Ez lehetőséget ad a jelölteknek arra, hogy tájékozottabb döntéseket hozzanak a bértárgyalás során. Továbbá, a munkáltatók számára tilos érdeklődni a jelöltek korábbi jövedelméről, így megakadályozva a bérkülönbségek fennmaradását és öröklődését. Az irányelv emellett megtiltja a munkaszerződésekben és külön megállapodásokban a fizetéssel kapcsolatos titoktartási kötelezettségeket, ezzel is elősegítve a bértranszparenciát.