Hatsávosra bővül az M1-es autópálya Győr irányába.

Lázár János építési és közlekedési miniszter az Építési és Közlekedési Minisztérium plenáris ülésén Esztergomban 2025. február 6-án (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)

Megkezdődik az M1-es autópálya hatsávosra bővítése Budapest és Győr között 2025 augusztusában. A magyar kormány által jóváhagyott, 800 milliárd forintos beruházás 100 év viszonylatában a legnagyobb autóút- és autópálya-építés lesz - jelentette be az építési és közlekedési miniszter a mai esztergomi sajtótájékoztatóján.

Lázár János hozzátette, a teljes, 78 kilométeres szakasz 2029 elejéig készülhet el. Elsőként a Budapest és Bicske közötti 24 kilométeres szakasz készül el, mely rendkívül összetett, hiszen Budapest agglomerációját, elővárosi közlekedését is érinti.

Kiemelte:

Megvalósul az M100-as autópálya csomópontja, amely lehetővé teszi a bekötést, és a kormány előkészíti a versenytárgyalást az M1-es út Esztergomba vezető, 35 kilométer hosszú szakaszának megépítésére. A projekt várható költsége 500 milliárd forint körül alakul.

A tervek alapján az M100-as autóút kétsávos, leállósáv nélküli kialakítással fog megvalósulni. A kivitelezés három különböző szakaszra oszlik: az első szakasz az M1-es autópályától Zsámbékig terjed, a második Zsámbékról Kesztölcre, míg a harmadik szakasz Esztergomig folytatódik. A középső szakasz megépítése során három alagút és számos völgy áthidalása válik szükségessé. A pályázati lehetőségek rugalmasak: a három szakaszt együttesen, de akár külön-külön is meg lehet pályázni.

Lázár János kifejtette:

jók az esélyei annak, hogy az M100-as építése két szakaszon már 2026 tavaszán elkezdődhet. A nyomvonal mentén 650 telek megvásárlásáról van szó, ebből 250 telket az állam már megvásárolt.

A magyar kormány rendelkezik a szükséges forrásokkal, és a minisztérium is komoly anyagi kerettel bír. Az idei évben Zsámbék és a környező települések területén 1,5-2 milliárd forintot szánnak telekvásárlásra. Ennek következtében a közbeszerzések során a tulajdonviszonyok rendezettek lesznek – tájékoztatott a miniszter.

Megemlítette, hogy az M100-as autópálya Esztergomtól északnyugati irányban egy új Duna-híd felépítését is magával vonja, amely a jelenlegi komp vonalán helyezkedik el. A közúti és vasúti híd helyének meghatározásához előzetes tanulmányterv készül.

Kifejtette:

2010-ben Magyarország gyorsforgalmi úthálózata 1273 kilométert tett ki, de a tervek szerint 2026-ra ez a szám eléri a 2000 kilométert.

A miniszter hangsúlyozta, hogy jelenleg zajlik az Esztergomot védő gát első szakaszának építése, amely másfél kilométer hosszúra tervezett. A védővonal további bővítése 20 milliárd forintos költséget jelent, és az Országos Vízügyi Főigazgatóság várhatóan 2025 őszére készíti el a szükséges terveket. Ezt követően Esztergom önkormányzatával együttműködve megkezdődhet a védmű folytatása.

Lázár János az Esztergomban tervezett fejlesztések kapcsán hangsúlyozta, hogy az önkormányzat számára nyílik lehetőség arra, hogy meghatározza a város állami kezelésű közútjainak felújításra szoruló szakaszait. Ennek keretében a Magyar Közút egy milliárd forintos támogatást biztosít a munkálatokhoz.

Rávilágított arra, hogy a mai napon a vasúti közlekedés lehetőséget ad arra, hogy Esztergomból Budapest szívébe mindössze 1 óra és 4 perc alatt elérjünk. A vonal felújítása előtt évente körülbelül 2,5 millió utazás történt ezen a szakaszon, míg 2024-re, az országos és vármegyebérletek bevezetésének köszönhetően, ez a szám várhatóan eléri a 7 milliót.

Lázár János azt mondta, ígéretet tett arra, hogy egy éven belül felújítják az Esztergom-kertvárosban található pályaudvart. Ezt a MÁV saját beruházásaként fogja megvalósítani, Nagy Bálint közlekedési államtitkár felügyeletével.

Hangsúlyozta továbbá, hogy...

Hernádi Ádám, a Fidesz-KDNP polgármestere által indított kezdeményezés keretében a Volán öt új, 18-20 férőhelyes buszt állít üzembe Esztergomban 2026 áprilisi határidővel. Ezek a buszok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a távolabb eső városrészek lakói kényelmesen és gyorsan eljussanak a város központjába.

A miniszter pozitívan értékelte a polgármester javaslatát, miszerint a térség 130 ezer lakosának egészségügyi ellátását nyújtó, elavult és nem megfelelő állapotú kórház helyett egy új, modern egészségügyi intézmény építésére lenne szükség zöldmezős beruházás keretében.

"Véleményem szerint a közösségek számára lényegesen előnyösebb új kórházakat létesíteni, mint a régi intézmények újjáépítésére erőfeszítéseket tenni" - mondta, majd megemlítette, hogy javasolni fogja a miniszterelnöknek, hogy vidéki városokban új kórházak kialakítására kerüljön sor.

Lázár János egy különleges, helyi jelentőségű relikviát ajándékozott Hernádi Ádám polgármesternek, akivel a Miniszterelnökség keretein belül dolgozott együtt. Az átadott kincs egy 1926. június 25-én készült díszes oklevél, amelyben a város képviselő-testülete díszpolgári címet adományozott Bethlen István miniszterelnöknek.