Felkészülhetünk a mozgalomra: itt az idő, hogy belevágjunk, hiszen az ingyenes támogatás már elérhető Magyarországon!

Az Országgyűlés jóváhagyta az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítását, amely új impulzust ad az energiahatékonysági kötelezettségi rendszernek (EKR). A jogszabályváltozás következtében az EKR szakpolitikai intézkedései a lakossági és középületek felújítására összpontosítanak, ami várhatóan szélesíti az ingyenes (térítésmentes) lakóingatlan-felújítások lehetőségét. Az elmúlt évben országszerte körülbelül negyvenezer családi ház padlásfödémének hőszigetelése valósult meg díjmentesen, és az idei év második felében - az EKR kötelezettség növekedésének hatására - hasonló nagyságrendű, vagy akár ennél is több lakóingatlan felújítására lehet számítani. Mindez valódi és tartós rezsicsökkentést hozhat a családok számára, mivel az energiahatékonysági beruházások révén csökken a háztartások valódi energiafelhasználása és rezsiköltsége is. Az alábbiakban szakértői megközelítésből mutatjuk be az EKR lényegét, a törvénymódosítás főbb pilléreit - beleértve a lakossági fókusz megerősítését -, valamint az építőipar felkészültségét a program megvalósítására.

Az EKR célja, hogy az energiakereskedők, a lakossági energiaszolgáltató és az üzemanyag értékesítők (együttesen: az EKR kötelezettek) támogassák azokat a fogyasztókat, akik energiahatékonyság javító programok, beruházások vagy intézkedések megvalósításával hozzá akarnak járulni az energiafelhasználás csökkentéséhez. Az EKR kötelezett vállalatok önállóan, de akár piaci szereplők szabad bevonásával vagy a végfelhasználók közreműködésével is számos módon teljesíthetik kötelezettségüket.

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer egy olyan szakpolitikai intézkedés, amelyben az energiakereskedőket, a lakossági energiaszolgáltatót és az üzemanyagkereskedőket jogszabály kötelezi arra, hogy évente meghatározott mértékű energiamegtakarítást érjenek el a végfelhasználók körében. Ennek szellemében az EKR kötelezetteknek olyan programokat, beruházásokat és intézkedéseket kell elősegíteniük, támogatniuk vagy végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználók oldalán igazolt (hitelesített) energiamegtakarítást eredményeznek.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett energiaszolgáltatók, -kereskedők és üzemanyag értékesítők (tehát az EKR kötelezett társaságok) energiahatékonyság javító fejlesztéseket hajtanak végre, támogatnak vagy finanszíroznak a fogyasztóknál, vagy - ha ezt nem teszik - járulékfizetéssel teljesítik a számukra előírt energiamegtakarítási kötelezettséget. A kötelezett társaságok számára a járulék afféle bírságot jelent, ami arra ösztönzi őket, hogy valódi energiamegtakarítást eredményező beruházásokat valósítanak meg, vagy vásárolják meg azok hitelesített megtakarítási eredményeit piaci szereplőktől, hiszen ezzel teljesíthetik a kötelezettségüket és közben a fogyasztók is részesülnek az előnyökből. Ennek köszönhetően jött létre az a mechanizmus is, amelyben a háztartások ingyenes (térítésmentes) vagy kedvezményes energiahatékonysági korszerűsítésekben részesülhetnek - födém- vagy homlokzatszigetelésben, esetleg nyílászárócserében - cserébe azért, hogy az így elért hitelesített energiamegtakarítást a kötelezett energiaszolgáltatók "elszámolhassák" a saját megtakarítási kötelezettségük teljesítéséhez.

Az EKR, vagyis az Energiaköltség-elszámolási Rendszer, egy olyan szakpolitikai keretrendszert jelent, amely lehetővé teszi a kötelezett energiaszolgáltatók és a felhasználók együttműködését az energiahatékonyság növelése érdekében. A kötelezett szolgáltatók, akik hitelesített energiamegtakarításokat vásárolnak, vagy saját kezdeményezéseket valósítanak meg, fedezik a korszerűsítési munkálatok költségeit – például a padlásfödém szigetelésének kiépítését. Ezzel szemben a háztartások hozzájárulnak ahhoz, hogy a megtakarított és hitelesített energiamennyiséget figyelembe vegyék az energiaszolgáltatók törvényi kötelezettségeinek teljesítésekor.

A szabályozás megköveteli, hogy a felek mindig írásban rögzítsék, ki lesz az elért energiamegtakarítás elsődleges jogosultja (tulajdonosa). Amennyiben ez nem a végfelhasználó (vagyis a fogyasztó), fontos, hogy megállapítsák, milyen ellenszolgáltatás illeti meg a végfelhasználót az átengedett hitelesített energiamegtakarításért cserébe. Ezzel a megoldással biztosítható, hogy a háztartások valóban hozzájutnak az őket megillető ingyenes vagy kedvezményes fejlesztésekhez és támogatásokhoz. Az energiaszolgáltatók pedig jogosan számolhatják el az elért hitelesített energiamegtakarítást saját kötelezettségeik teljesítése érdekében. Ezek a projektek tehát minden résztvevő számára kedvező helyzetet teremtenek: a családok rezsiköltségei hosszú távon csökkennek, az ingatlanok komfortja és piaci értéke nő, míg az energiaszolgáltatók megfelelnek a jogszabályok által előírt energiamegtakarítási elvárásoknak.

A friss törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a lakó- és középületek energiahatékonyságát javító intézkedések még hangsúlyosabb szerepet kapjanak az EKR-ben. A jogalkotó kimondja, hogy az energiamegtakarítási kötelezettség egy meghatározott hányadát - amelynek pontos mértékét végrehajtási rendelet rögzíti majd - kötelezően a lakossági (lakóingatlan) szektorban kell teljesíteni. Ezzel biztosítja a jogalkotó, hogy a program fókusza valóban a háztartásokra és középületekre irányuljon, ezáltal a családiházak, a társasházi lakások és a középületek energetikai felújításai kerüljenek előtérbe.

A törvénymódosítás drámaian megemeli az előírt energiamegtakarítási kötelezettségek szintjét. Eddig is kötelező volt az energiaszolgáltatók számára, hogy a kereskedelmi tevékenységük arányában meghatározott mennyiségű hitelesített energiamegtakarítást érjenek el és számoljanak el. Az új rendelkezések szerint 2025 második félévétől az éves energiamegtakarítási célok több mint kétszeresére emelkednek, és ez a tendencia néhány éven keresztül folytatódik. Ez a jelentős kötelezettség növekedés arra ösztönzi az energiaszolgáltatókat, hogy szélesebb körű és nagyobb volumenű energiahatékonysági projekteket indítsanak a fogyasztóknál, vagy megvásárolják az ott keletkező hitelesített energiamegtakarításokat. Ennek következtében 2025 második felétől várhatóan felélénkül az EKR finanszírozásával zajló beruházási aktivitás.

A törvénymódosítás egyik kiemelkedő újítása, hogy ösztönzi a hosszú távú, minőségi megoldásokat. Azok a beruházások, amelyek élettartama nem haladja meg a hat évet, alapvetően nem vehetők figyelembe az EKR keretén belül, így a hitelesített energiamegtakarítások sem. Ezzel a jogszabály célja, hogy kiszorítsa a rövidtávú megtakarításokra fókuszáló intézkedéseket, és a hangsúlyt a tartós, fenntartható beruházásokra helyezze. Ilyen tartós megoldások például az épületek szigetelése vagy a nyílászárók cseréje, míg a korábbi években elterjedt zuhanyfejek, perlátorok vagy izzók cseréje már nem kap prioritást.

Örömhír a törvény kapcsán, hogy az EKR keretében kínált megtakarítások kombinálhatóak az energetikai célú otthonfelújítási programokkal, továbbá a vidéki otthonfelújítási támogatásokkal is. Ez akkor lehetséges, ha a programok végrehajtó hatósága a feltételek meghatározásánál lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az elszámolások érvényesek legyenek az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése során.

A törvénymódosítás mellett a változások másik pillére az energiahatékonysági intézkedések katalógusjegyzékének frissítése. Utóbbi egy minisztériumi rendeletben szereplő részletes dokumentum, amely tételesen felsorolja az elszámolható energiahatékonysági intézkedéseket, azok számítási módszertanait és az elérhető hitelesített energiamegtakarítások értékeit. E katalógus azért kiemelten fontos, mert az egyszerűsítés és átláthatóság érdekében standard megtakarítási értékeket rendel az adott beruházásokhoz - például meghatározza, hogy egy négyzetméter födém utólagos szigetelése hány gigajoule éves energiamegtakarításnak felel meg. Ez a katalógus szabályozza a szigetelés vastagságát, valamint a műszaki tartalmát is. A lakossági program sikeres és gyors bővítése érdekében a katalógusjegyzéket is módosítani tervezik. A sztenderd katalógusjegyzék részletszabályainak kidolgozása az energiaügyi szaktárca irányítása alatt jelenleg is zajlik. Az építőipari szakma várakozása, hogy lényegi változás nem fog történni a katalógusban a födém szigetelés tekintetében, hiszen ez már egy jól működő és a lakosság számára érthető rendszer most is. Amiben változásra lenne feltétlenül szükség, hogy a homlokzati hőszigetelések, valamint a nyílászáró cserék hitelesített energiamegtakarításának értékét növeljék, mert ez tudná támogatni leginkább az épületek mélyfelújítását.

Fontos hangsúlyozni, hogy a katalógus frissítése nem csupán a mennyiségi szempontokat érinti, hanem a minőség kérdését is középpontba helyezi. A jogszabályok szerint a lakóépületek energiahatékonysági felújításai során kizárólag olyan építési termékek alkalmazhatóak, amelyek rendelkeznek az ÉMI által kiadott egyszerűsített környezeti minősítéssel és legalább 8-as környezeti pontszámmal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hőszigetelő anyagok és egyéb beépített termékek esetében környezetbarát minősítést kell felmutatniuk. Az EKR tehát nem csupán energiamegtakarítást céloz, hanem a felhasznált építőanyagok vonatkozásában is a fenntartható megoldásokat támogatja. A katalógusba olyan termékek és technológiák kerülhetnek be, amelyek előnyben részesítik a hazai építőanyagok alkalmazását, ezzel is hozzájárulva a nemzetgazdasági érdekekhez. Az ÉMI által kidolgozott környezetminősítési rendszer már bizonyította hatékonyságát a 2024 júliusában indult energetikai fókuszú otthonfelújítási program keretében is.

Az elmúlt év során körülbelül negyvenezer családi ház profitált az ingyenes padlásfödém-szigetelési programból, amely az EKR keretein belül valósult meg. Ez a szám lenyűgöző: naponta több száz otthon részesült jobb hőszigetelésben anélkül, hogy a háztartásoknak egy fillért is ki kellett volna adniuk. A padlás vagy tetőtér vízszintes födémjeinek utólagos szigetelése a hőveszteség csökkentésének egyik leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módját jelenti, különösen a Kádár-kockák és az ennél régebbi épületek esetében. Ezeknél az ingatlanoknál a padlásról elszivárgó melegenergia jelentős veszteségeket és extra költségeket okoz a családoknak. Nem meglepő tehát, hogy a szolgáltatók ezt a megoldást részesítették előnyben, hiszen költséghatékony, gyorsan megvalósítható, és jelentős megtakarítást hoz, ingatlanonként körülbelül 20-25 százalékos energiamegtakarítást elérve.

Az idei év második felében, ahogy a törvénymódosítás életbe lép, a piaci elemzők optimista várakozásokkal tekintenek a jövőre: legalább negyvenezer, de akár ennél is több háztartás energetikai felújítása valósulhat meg a szolgáltatók támogatásával, ingyenesen a lakosság számára. A padlásfödémek szigetelése továbbra is folytatódik, figyelembe véve a korábban említett katalógusjegyzék változásait, de a kötelezettségek növekedésével várhatóan más típusú beavatkozások, mint például a homlokzati hőszigetelés vagy a korszerű nyílászárók cseréje, szintén népszerűvé válnak. Továbbá, a régi kazánok energiahatékonyabb, például hőszivattyús megoldásokra való cseréje is egyre gyakoribbá válhat. Az építőipari szakemberek arra számítanak, hogy a piac egyre inkább a komplexebb felújítások irányába fog elmozdulni, és a katalógusjegyzék frissítése segíteni fog a különböző energiahatékonysági intézkedések kombinálásában és elszámolásában az EKR keretein belül.

A program sikeréhez nemcsak jó szabályok, hanem felkészült piaci szereplők összehangolt munkája is szükséges. Az építőanyag kereskedelem és a kivitelezői szektor készen áll a jelentősen megnövekvő igények kiszolgálására. Jelenleg van elegendő, elérhető mennyiségű építőanyag és kivitelezői kapacitás, így a megnövekedett igényeket határidőre és jó minőségben el tudják végezni. Minden adott tehát ahhoz, hogy a program lendületesen és gördülékenyen valósuljon meg, sőt, az építőipar kifejezetten számít is erre a munkára a gazdaság más területein tapasztalható visszaesés ellensúlyozására. Az építőanyag gyártók és kereskedők számára az EKR kötelezettek megrendelései kiszámítható keresletet jelentenek, a kivitelezőknek pedig folyamatos munkát.

Természetesen nem mentes a kihívásoktól a helyzet. A lakossági megrendelések ilyen mértékű növekedése esetén elengedhetetlen a hatékony együttműködés az energiaszolgáltatók, auditáló szakemberek és hitelesítők, valamint a kivitelezők között. Kiemelkedően fontos, hogy a háztartások kellő tájékoztatást kapjanak, így időben és zökkenőmentesen tudják kihasználni a rendelkezésre álló lehetőségeket.

Ha a program megbízhatóan, egyszerűen és előre láthatóan működik, akkor mind a magyar állam, mind pedig a lakosság jelentős előnyökhöz juthat. Az ország energiaigénye drámaian csökkenhet, ami csökkenti az energiafüggőséget is. Ezzel párhuzamosan a lakosság komfortosabb otthonokban élhet, és alacsonyabb rezsiszámlákkal számolhat. A háztartások számára kiemelten fontos, hogy figyelemmel kövessék a programot, és kihasználják a felkínált lehetőségeket. Hiszen a rezsicsökkentés legfenntarthatóbb módja az energiafogyasztás mérséklése, és most egyedülálló mértékű támogatás érkezik az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretein belül.