Magyarország ismételten kiemelkedő pozíciót foglal el az európai inflációs rangsorban, hiszen dobogós helyen szerepel.

Az Európai Unió területén több országban is számottevően felgyorsult az infláció januárra, ideértve Horvátországot, Szlovákiát, Ausztriát, Litvániát és Luxemburgot. Ha a jövőbe tekintünk, február és március környékén a bázishatások következtében hazánkban is mérséklődhet az árnyomás; a tavaszra várhatóan 4 százalékra lassulhat az infláció. Az év második felében azonban a mutató 4-5 százalék között ingadozhat, és az év vége felé újra emelkedésnek indulhat.

A KSH friss adatközlése szerint januárban 5,5 százalékra gyorsult az infláció a tavaly decemberi 4,6 százalékról (az előző év azonos időszakához mérve). A januári inflációs adat meghaladta az előzetes elemzői várakozásokat (medián várakozás: 4,9 százalék, év/év alapon). Az inflációs alapfolyamatokat megragadó maginfláció is 5 százalék fölé ugrott januárban (5,8 százalék, év/év alapon), mely egy erőteljesebb belső árnyomásra utal.

A januári inflációra különböző szezonális hatások is hatással vannak, mivel ez az időszak jellemzően a szolgáltatások árazási döntéseinek és átárazásainak felerősödésével jár. Ezen kívül egyedi események is befolyásolják a januári számokat, amelyek átmeneti áremelkedéseket idézhetnek elő bizonyos termékeknél. Például az új év kezdetével együtt járó adóemelések, mint az inflációval összhangban végrehajtott adókorrekciók, vagy a dohánytermékek jövedéki adójának növelése, valamint más adminisztratív árváltozások mind hozzájárulnak a megnövekedett árakhoz.

Ami a havi árszínvonal-változást illeti, decemberről januárra átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak - mely ugyan a megelőző hónapokhoz képest dinamikus áremelkedés, de a korábbi évek januári adataihoz viszonyítva nem kirívóan magas.

A szolgáltatások ára havi szinten emelkedett az év eleji árkorrekciók következményeként, ami előre látható volt. Azonban a 2024 januárjához viszonyított 8,5 százalékos éves növekedés nem számít kiugrónak. Ez a hír különösen kedvező, hiszen tavaly a szolgáltatások drágulása jelentős mértékben hozzájárult a hazai infláció fokozódásához. Érdekes módon az év második felében a szolgáltatások áremelkedése már normalizálódni kezdett: szeptembertől a havi adatok szerint a szolgáltatásárak csökkentek, vagy csak minimális emelkedést mutattak (kivéve a januárt, amikor egy szokatlan eset történt).

A KSH közlése szerint idén januárban a szolgáltatások ára átlagosan 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül a telefon, internet 9,9 százalékkal, a postai szolgáltatások 6 százalékkal, a lakásjavítás és -karbantartás 2,7 százalékkal, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 2,3 százalékkal többe, a belföldi üdülési szolgáltatások 0,4 százalékkal kevesebbe kerültek.

Az élelmiszer-infláció tavalyi évben mérséklődött a korábbi időszakokhoz képest, a havi inflációs adatok 0,7-5,4 százalék között ingadoztak 2024 elején, az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Az év végi időszakban és januárban az élelmiszerárak újra kismértékben emelkedtek, bár ezt a jelenséget részben szezonális tényezők is befolyásolták, ahogyan azt a korábbi évek januárjaiban is tapasztalhattuk.

A jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: elsősorban a világpiaci folyamatok, a kereslet-kínálati viszonyok; továbbá a forint dollárral szembeni árfolyama; illetve különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések alakulása. A világpiaci nyersolajár tavaly kevésbé volt ingadozó (70-90 amerikai dollár között mozgott egy hordó ára), mint a korábbi években. Decemberről januárra kismértékben nőttek csak a nemzetközi olajárak, majd a hónap végére visszacsökkentek a január eleji szintre. A forint dollárral szembeni árfolyama kismértékben, átlagosan 1,3 százalékkal gyengült decemberről januárra, mely hozzájárulhatott a járműüzemanyagok drágulásához is.

A hideg időjárás következtében a háztartási energia ára emelkedett, átlagosan 1,7 százalékkal drágábban juthattunk hozzá. Ezen belül a vezetékes gáz ára 3,7 százalékkal nőtt, míg a palackos gáz esetében a drágulás mértéke 1,7 százalékra rúgott. A szezonális hatások között azonban kedvező tendencia is megfigyelhető: a januári ruházati kiárusítások eredményeként a ruházkodási termékek ára 2,9 százalékkal csökkent a decemberi árakhoz viszonyítva.

Az egyes inflációt alakító tényezők mellett egy technikai tényező, az ún. bázishatás is kihat az általános árszínvonal-változásra, idén januárban gyorsítva az árszínvonal-emelkedés ütemét.

Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában 2024-ben 2,6 százalékon alakult az infláció, míg az eurót használó országokban 2,4 százalékos átlagot mutatott az árszínvonalromlás. A teljes körűen rendelkezésre álló adatok szerint (mind a 27 tagállam vonatkozásában) 2024 decemberében az EU-27 átlagos inflációja gyorsult, 2,7 százalékon alakult, ahogy az eurózónáé is, mely 2,4 százalékon állt a tavalyi év végén - januárban az eurózónára vonatkozóan vannak csak inflációs adataink, eszerint tovább, 2,5 százalékra gyorsult az árszínvonal-romlás mértéke (év/év alapon).

A 2024. decemberi inflációs (teljes körűen rendelkezésre álló) adatokat vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb mértékben Romániában (5,5 százalék) nőttek átlagosan a fogyasztói árak 2023 decemberéhez képest; Romániát a magyar infláció követte a rangsorban (harmonizált fogyasztói árindex: 4,8 százalék), év/év alapon mérve). A legkisebb inflációt Írországban (1,0 százalék) és Olaszországban (1,4 százalék) mérték decemberben.

Januárban - az eddig rendelkezésre álló adatok szerint - több uniós országban is jelentősen gyorsult az éves alapon mért infláció a decemberi szintekről (év eleji átárazások más országokban is fontos szerepet játszottak januárban): Horvátország, Szlovákia, Görögország, Spanyolország, Ausztria, Szlovénia, Litvánia, Luxemburg, Olaszország, Írország. Az éves infláció a legnagyobb megugrást decemberről januárra Litvániában (+1,5 százalékpont), Ausztriában (+1,4 százalékpont) és Szlovákiában (+0,9 százalék százalékpont) mutatta.

A 2025-ös évre vonatkozóan, a jelenlegi adataink és a bázishatásokat figyelembe véve, úgy tűnik, hogy januárban érheti el lokális csúcsát az infláció. Várakozásaink szerint alappályánkon február-márciustól kezdve csökkenhet az árnyomás hazánkban, és a tavasz folyamán az infláció ismét 4 százalék körüli szintre mérséklődhet. Az év második felében viszont a mutató újra 4-5 százalék között változhat, a év vége felé pedig ismét felfelé ívelhet.

Azonban, ha a pesszimista forgatókönyv valósul meg, 2025-re a hazai infláció 4-6 százalék között mozoghat, az év végére pedig akár a 6 százalékot is elérheti. Ezzel szemben, egy mérsékeltebb inflációs pályán az év során a mutató 4 százalék körüli, vagy annál alacsonyabb szinten maradhat.

A piaci elemzők konszenzusa szerint, amely 2023. október 2-án készült, a 2025-ös év végére 3,9%-os inflációra számítanak, míg az éves átlagos inflációs ráta 4,3%-ra emelkedhet. Az adatközlés előtt több elemzőintézet is felülvizsgálta és növelte inflációs előrejelzéseit.

Az MNB 2024. decemberi Inflációs jelentésében a jövő évre, 2025-re vonatkozóan 3,3-4,1 százalék közötti inflációs ütemet prognosztizált.

A Pénzügyminisztérium tavaly kiadott, a 2025-ös költségvetési tervezetben 3,2 százalékos inflációval kalkulált 2025-re vonatkozóan.

Az OECD 2024. decemberi előrejelzései szerint a fogyasztói árak 2025-ben 3,3 százalékkal nőhetnek Magyarországon. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)