Íme a határozott reagálás Nagy Márton árstop-javaslatára: a boltokban már készülnek a változásokra, ami minden vásárlót érint - Pénzcentrum.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője hétfő reggel felvetette, hogy Magyarországon ismét árstopokat vezethetnek be. Ezzel kapcsolatban Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrumnak adott rövid értékelésében hangsúlyozta, hogy komoly kockázatot jelentene, ha újra bevezetnék az árstopokat, mivel ezek inflációt gerjeszthetnek. Kiemelte, hogy már dolgoznak a beszerzési és fogyasztói árak múltbeli változásainak összegyűjtésén, hogy bizonyítani tudják: a fogyasztói árak emelkedése mögött a kereskedők árrésének növekedése nem áll fenn, miközben a költségeik folyamatosan emelkednek.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfő reggeli bejegyzése komoly meglepetést váltott ki, mivel ismét szóba hozta az árstopok visszaállításának lehetőségét. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány készen áll a lépések megtételére, amennyiben a helyzet megkívánja, és az árak aggasztóan emelkednek. Ez a megközelítés többek között az élelmiszerek egyes kategóriáit, valamint a benzinárakat is érintheti.

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrumnak kifejtette, hogy valóban tapasztalható az árak emelkedése az utóbbi időszakban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy amennyiben újra az árstop bevezetésén gondolkodunk, figyelembe kell venni a költségek növekedését is, hiszen a kereskedők az emelkedett kiadások miatt kényszerülnek az árak emelésére.

Visszamenőleg gyűjtjük most már a beszerzési árak és a fogyasztói árak változását, hogy meg tudjuk azt mutatni, hogy a kereskedői árrés nem változott. A fogyasztói árak növekedése mögött a kereskedőnek nincs árrés növekedése, a költségei viszont folyamatosan nőnek. Tehát azok a kereskedők, akikkel mi kapcsolatban vagyunk, most már tisztán látják, hogy a tavalyi évben sem tudtak profitot növelni

Neubauer Katalin kifejtette, hogy amennyiben ténylegesen bevezetnék az árstopot, véleményük szerint elengedhetetlen lenne, hogy minden érintett fél részt vegyen a folyamatban. Hangsúlyozta, hogy nem elfogadható, ha csupán a kiskereskedők viselik a terheket, miközben más szereplők kimaradnak a felelősségből.

Az előző árstopoknál tisztán látszott, hogy a feldolgozóipari szereplők voltak az egésznek a legnagyobb győztesei. Hogyha lesz is árstop esetleg, akkor mi azt kérjük, hogy az ellátási lánc minden szereplőjét vonják be. Mert akkoriban csak a kiskereskedőket kötelezték az árstopokkal az ár tartására. Eközben viszont sem a feldolgozóipar, sem a termelő, sem a nagykereskedő nem volt ebben kötelezett, ami azt eredményezte, hogy annyit kértek az áruért, amennyit akartak

- mondta a főtitkár a Pénzcentrumnak. Azt is hozzátette: mivel a korábbi példák is ezt mutatták, most is tartanak az árstop negatív hatásaitól, és

Sokan aggályosnak tartják, hogy az árstopok ismételt bevezetése hozzájárulhat az infláció emelkedéséhez.

Az árstopok újbóli bevezetéséről korábban érdeklődtünk az Országos Kereskedelmi Szövetségnél is. Válaszukban hangsúlyozták, hogy elkötelezettek az árak csökkentésének támogatásában, azonban a pontos hatásokat nem részletezték.

Az alapvető élelmiszerek árára elsősorban a beszerzési költségek és az élelmiszerkiskereskedők közötti erős verseny gyakorol hatást. Az OKSZ élelmiszerkereskedői tagjai abban bíznak, hogy a hazai termelők és beszállítók is aktívan részt vesznek az NGM és az OKSZ által vezetett inflációellenes küzdelemben. Fontos megjegyezni, hogy az inflációs adatok elemzésénél figyelembe kell venni, hogy ezek a statisztikák a teljes piacra vonatkoznak, míg az online árfigyelő rendszerek gyakran kedvezőbb képet nyújtanak a valós helyzetről.

- válaszolta az OKSZ a lapunk által feltett kérdésekre.

De nem csak a kiskereskedelmi szektor, hanem a benzinárakkal foglalkozó szakmai szervezet is kifejtette lapunknak az álláspontjukat az árstopról. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára kijelentette: nem indokolt, hogy újból árstopot vezessenek be az üzemanyagokra.

A hazai üzemanyagárak jelenlegi helyzetét illetően elmondta, hogy azok teljes mértékben a világpiaci kőolajárak és az árfolyam-ingadozások hatását tükrözik. „A kormány célja, hogy a belföldi üzemanyagárak a régiós átlaghoz igazodjanak. Jelenleg ez a célkitűzés teljesül, ezért nem látunk szükséget további piaci beavatkozásokra” – fogalmazott.

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közösen végzett kutatása a hétköznapi emberek nézőpontjából szeretne fényt deríteni a rendszer működésére. Kérdéseink célja, hogy feltárjuk, melyek a legnagyobb kihívások, és hol tapasztalható fejlődés. A kérdőíves felmérés során arra törekszünk, hogy hiteles képet nyerjünk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményéről, függetlenül attól, hogy valaki aktívan részt vesz az új rendszerben, másokra bízza a visszaváltást, vagy éppen elutasítja azt. Fontos számunkra, hogy a válaszadók ne érezzék úgy, hogy meg kell felelniük bárkinek; csupán őszintén osszák meg gondolataikat. A kutatás eredményeit a Pénzcentrum weboldalán fogjuk közzétenni. Előre is köszönjük, hogy hozzájárul válaszaival a munkánkhoz!