Itt a friss törvény, amely január 1-jétől jelentős változásokat hoz a magyar gazdák életében - Agro Napló.

Az év kezdetével új szabályok léptek életbe, amelyek célja a tisztességes üzleti kapcsolatok erősítése, így javítva a kisgazdaságok és termelők helyzetét a felvásárlókkal szemben. A termelővédelmi törvénycsomag révén a gazdálkodók gyorsabban hozzáférhetnek áruik ellenértékéhez, ami jelentős előrelépést jelent a korábbi helyzethez képest.

Az Országgyűlés által tavaly elfogadott törvénycsomag következtében 2025. január 1-jétől új szabályozás lép életbe, amely lehetővé teszi a felvásárlók számára, hogy szankciókkal nézzenek szembe, amennyiben 30 napon túli késedelemmel teljesítik a gazdálkodók felé irányuló kifizetéseiket. Ezen kívül, bizonyos körülmények között a termelőket ki nem fizető felvásárlók nem folytathatják tevékenységüket a felvásárlási piacon. Az Agrárminisztérium célja, hogy olyan világos és a termelők érdekeit védő keretek között működjenek a felvásárlási folyamatok, amelyek biztosítják a gazdálkodók jogainak érvényesülését - olvasható a minisztérium közleményében.

A törvénycsomag fontos összetevői a termelés és a teljesítés során megfogalmazódó kockázatok egymás közötti megosztását tartalmazó rendelkezések. Ezek 2024. július 1. óta kötelező elemei a sertés, baromfi és zöldség-gyümölcs ágazatban a termelők és a tőlük terményt, élőállatot felvásárló vállalkozások közötti szerződéseknek. Fél év türelmi idő után, 2025. január 1-jét követően az e tekintetben nem megfelelő dokumentumokat alkalmazó felvásárló vállalkozások szintén szankcionálhatók. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati szakmaközi szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében.

Bevezetésre kerül egy új jogi keretrendszer, amely a „termeltetői együttműködés” néven ismert együttműködési formát szabályozza. Ez a konstrukció a termeltető és a termelő közötti kölcsönös gazdasági érdekeken alapul, és önkéntes alapon választható. A termeltetői szerepet betöltheti például egy élelmiszerfeldolgozó, egy nagykereskedő a mezőgazdaság vagy élelmiszeripar területén, továbbá a bérhízlalást végző mezőgazdasági termelők is. Ebben az együttműködésben a termelő és a termeltető között egy termeltetői szerződés jön létre, amely részletesen rögzíti a kölcsönös kötelezettségeket a termeléshez és előállításhoz kapcsolódó szolgáltatások terén. Ilyen szolgáltatások közé tartozik például az állatok tenyésztése és hízlalása az állattenyésztés keretein belül. E jogintézmény célja, hogy elősegítse a hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdálkodást a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban.

A 30 napos fizetési határidő a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellenértékének kifizetésére már 2012 óta hatályos előírás, azonban ennek megszegése 2025 elejétől már közigazgatási bírsággal is jár, nem csak bírósághoz fordulhatnak a termelők. A vevő az áru átvételétől számított 30 napon belül kell, hogy kifizesse a termék árát a termelő részére, ennek természetesen előfeltétele a termelő által helyesen kiállított számla, amit a feldolgozónak, felvásárlónak, illetve a forgalmazónak a termék átvételét követően tizenöt napon belül át kell adni. Ha a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátja a termelő a vevője rendelkezésére, akkor a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell rendezni felé.

Az Agrárminisztérium várakozásai szerint ezek a szabályok mielőbb beépülnek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba, és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtenek abban. A termelővédelmi csomagról készült részletes szakmai tájékoztató megtalálható az agrártárca tematikus honlapján, a kap.gov.hu oldalon.