Készült egy friss értékelés az uniós intézmények jogállamisági kihívásaival összefüggésben.
A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Nézőpont Intézet közös rendezvényén, ahol az elemzés részleteit ismertették, Mráz Ágoston Sámuel kiemelte: "Az elmúlt egy év során, mióta felállt az új Európai Parlament és az Európai Bizottság, alaposan megvizsgáltuk, hogy történt-e bármilyen jogállamiságot sértő esemény ezekben az intézményekben. Összesen tizenöt ilyen jelenséget tártunk fel, amelyeket most a második jogállamisági jelentésünk keretein belül fogunk bemutatni" - fogalmazott.
A jelentés készítése során számos uniós tagállam szakértőinek közreműködését vették igénybe, a kutatás irányítását pedig a Nézőpont Intézet látta el. Mráz hangsúlyozta, hogy több olyan ügy is létezik, amelyeknek már korábban voltak előzményei, azonban az elmúlt év tapasztalatai alapján megállapították, hogy ezekre nem születtek valódi jogállami megoldások. "Bár nem csupán 15 problémáról van szó, de ennyit mindenképpen ki tudunk emelni" - mondta, hozzátéve, hogy remélik, egy még szélesebb nemzetközi közösség alakul, amely képes jelezni, ha jogállamisági problémákat észlel az uniós intézmények működésében.
Szerinte jelenleg az a fő probléma, hogy még ha újságcikk születik is egy ilyen témában, azt Brüsszelben gyakran figyelmen kívül hagyják. "Létezik egyfajta elnyomási spirál ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, és mi éppen ezt szeretnénk megváltoztatni" - fogalmazott.
A jelentés középpontjában három jelentős intézmény állt: az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága. Különösen a bíróság függetlensége került előtérbe, amelyről Mráz Ágoston Sámuel így nyilatkozott: "Ez az unió legfőbb szerve, és döntéseit csupán szerződésmódosítással lehet megváltoztatni. Ennek ellenére világosan látható, hogy a jogállamiság alapvető elve - a bírói függetlenség - nem érvényesül úgy, ahogy azt Magyarországtól elvárják."
A bíróságnál négy ügyet azonosítottak, amelyek azt jelzik, hogy a bírák elfogultak, és olyan karrierúttal vagy alternatív pozíciókkal rendelkeznek, amelyek megkérdőjelezik függetlenségüket. "A bírói aktivizmus nagyon súlyos jogállami problémát vet fel" - tette hozzá.
Zemplényi Lili, a kutatóintézet projektért felelős elemzője kifejtette, hogy az uniós bíróság bíráinak hátterét elemezték a politikai elfogultság szempontjából. „Feltártunk olyan bizonyítékokat, amelyek szerint az egyik bíró részt vesz egy német politikai intézmény kuratóriumában. Ez is rávilágít arra, hogy komoly aggályok merülnek fel a bíróság függetlenségét és pártatlanságát illetően” – nyilatkozta.
A kutatás külön figyelmet szentelt az uniós források elosztásának folyamatára is. Megállapították, hogy külső szervezetek is részt vesznek a források értékelésében, miközben maguk is részesednek az EU által biztosított támogatásokból. Ez a helyzet komoly összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel, és arra utal, hogy az uniós pénzek elosztása nem csupán hatékony, hanem elfogultságoktól mentes sem.
Az Európai Parlament vonatkozásában a jelentés feltárta a belső szabályokkal kapcsolatos anomáliákat is. Kiemelték, hogy a mentelmi ügyek eljárásai között óriási eltérések tapasztalhatók. Mint például, volt olyan eset, amikor 17 nap alatt sikerült lezárni egy ilyen ügyet, ami azt mutatja, hogy a parlament képes gyors döntéseket hozni. Ezzel szemben Magyar Péter és Ilaria Salis ügyei már több mint 200 napja várakoznak, ami nyilvánvalóan politikai indíttatású, és nem a parlamenti hatáskörök hiányának tudható be - fogalmazott a jelentést ismertető forrás.
A jelentést időzítetten publikálják, párhuzamosan az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésének megjelenésével, július elején.
