Friss kutatás: ezek az álmok utalhatnak a demencia korai tüneteire - Életmód
A demencia legismertebb tünetei közé sorolható, hogy az érintett személyek nehezen sajátítanak el új készségeket, koncentrációs nehézségekkel küzdenek, és gyakran zavarba jönnek a társalgások során. Előfordulhat, hogy összekeverik a különböző tárgyakat, vagy váratlanul érzelmessé, esetleg félénkké válnak. Legújabban a kutatók egy különféle alvászavart is kapcsolatba hoztak a demencia kialakulásával, ami új perspektívát nyújt a betegség megértésében.
A helyzet az, hogy az egyedi alvászavarok diagnosztizálása meglehetősen bonyolult feladat. Az egészségügyi szakemberek könnyen összekeverhetik ezeket más, hasonló tünetekkel járó betegségekkel, és az érintettek sokszor nincsenek is tudatában annak, hogy problémáik vannak. Hiszen az alvás közben nem mindig észleljük, hogy valami nincs rendben.
A legfrissebb kutatások arra mutatnak rá, hogy azoknál az egyéneknél, akik alvás alatt "szokatlan mozgásformákat" mutatnak, mint például a beszélgetés, kiabálás, nevetés, vagy akár káromkodás, a REM alvási-viselkedési zavar (RBD) jelei lehetnek megfigyelhetők. Az RBD legszembetűnőbb tünete az álmok "színrevitele", ami azt jelenti, hogy az alvók aktívan részt vesznek álmaikban, akár mozgással, akár beszéddel. Bizonyos esetekben a csapkodás olyan intenzívvé válhat, hogy a zavarban szenvedő személy sérüléseket szenvedhet el, vagy akár a mellette alvó partnerét is veszélyeztetheti.
Előfordulhat, hogy másnap reggel fáradtan kelnek fel, és a nap során könnyebben elnyomja őket az álom. Ez a jelenség több mint egymillió embert érint az Egyesült Államokban, és világszerte körülbelül 80 millió ember küzd vele. A Mount Sinai kutatói szerint a tünetek "szinte minden esetben" a Parkinson-kór vagy a demencia korai figyelmeztető jelei lehetnek.
A kutatók felfedezték, hogy az RBD-ben szenvedők agyában fokozott gyulladás lép fel éppen azon a területen, ahol a dopamin termelődik. A Parkinson-kórban és demenciában érintett betegeknél is megfigyelhető a dopaminszint csökkenése, ami a dopamint termelő idegsejtek elhalásának következménye. Az amerikai tudósok a betegségek korai diagnózisa érdekében mesterséges intelligenciát alkalmaznak, hogy elemezzék a klinikai alvásvizsgálatokat. Ez a megközelítés nemcsak az RBD diagnózisának javítását célozza, hanem segít azonosítani azokat a pácienseket is, akiknél nagyobb a kockázata a kognitív funkciók elvesztésének.
A csapat egy innovatív megközelítéssel bővítette ki az alvás közbeni mozgások automatizált gépi tanulási elemzését, amely az Innsbrucki Orvosi Egyetem korábbi kutatásain alapul. Az RBD-diagnózis felállításához video-poliszomnográfot alkalmaztak, egy fejlett alvásmonitorozó technológiát, amely a kutatók állítása szerint 92 százalékos pontossággal képes az alvási zavarok azonosítására.
