Új impulzusokat és jelentős támogatást nyer a Tisza-tó és környezete!
Hétfőn új energiával telt meg a Tisza-tó régió, amely mostantól kiemelt fejlesztési térségként szerepel a négy vármegye területén. Az újonnan megalakult Tisza-tó Fejlesztési Tanács jelentős anyagi forrással gazdálkodhat, lehetőséget kapva ezzel arra, hogy formálja és meghatározza a jövőbeli irányokat.
Négy vármegye, köztük Heves képviselői gyűltek össze hétfőn Tiszafüreden, hogy megalapítsák a Tisza-tó Fejlesztési Tanácsot. Ez a lépés a tavaly ősszel történt országgyűlési határozat módosításának következménye, amely jóváhagyta a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót. Ennek értelmében az eddigi négy kiemelt fejlesztési térség – a balatoni üdülőkörzet, a tokaji borvidék, a budapesti agglomeráció és a Közép-Duna-menti térség – mellett immár a Tisza-tó térsége is szerepel a fejlesztési prioritások között.
Az új Tisza-tó Fejlesztési Tanács összetétele a következőképpen alakul: a Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék közgyűléseinek elnökei, valamint egy-egy delegáltjuk is helyet kapnak. A tanácsban képviseltetik magukat a területfejlesztés, az európai uniós források hasznosítása, az Aktív Magyarország program, a területrendezés, a vízgazdálkodás, a turizmus, a természetvédelem, a vidékfejlesztés, a közlekedés és a társadalmi felzárkózás területéért felelős miniszterek képviselői is. Az elnöki feladatokat két társelnök látja el: az egyik a területfejlesztésért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy, míg a másikat a tanács tagjai választják meg. Az első társelnök F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő, aki a tó miniszteri biztosa, míg a másik elnök dr. Fazekas Gábor Gyula, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Közgyűlés elnöke lett. Továbbá, Heves vármegye közgyűlésének elnöke, Csuhány Bence, alelnöki feladatokat is ellát.
A Tisza-tó és a környező települések jövője: egy lehetőségekkel teli táj A Tisza-tó, Magyarország második legnagyobb mesterséges tava, nem csupán természeti szépségéről ismert, hanem a környező települések életére gyakorolt hatása miatt is. A jövője nem csupán a víz és a táj megóvásáról szól, hanem arról is, hogy miként tudják a helyi közösségek fenntartható módon kihasználni a tó adta lehetőségeket. A térség gazdasági fejlődése szoros összefonódásban áll a turizmus fellendítésével. A Tisza-tó körüli falvak és városok egyre inkább vonzó úti célokká válnak, ahol a látogatók a természet csodáit, a helyi ízeket és a kulturális programokat élvezhetik. Az ökoturizmus és a helyi tradíciók népszerűsítése nemcsak a látogatók számát növelheti, hanem a helybéliek megélhetését is biztosíthatja. Fontos, hogy a települések fejlesztése során a természet védelme is elsődleges szempont legyen. A fenntartható gazdálkodás, a vízminőség megőrzése és a biodiverzitás megóvása kulcsszerepet játszik abban, hogy a Tisza-tó és környezete a jövő generációi számára is élhető maradjon. A közösségi összefogás és a helyi kezdeményezések elősegíthetik a környezetvédelmi tudatosság növelését, és hozzájárulhatnak a térség hosszú távú fejlődéséhez. A Tisza-tó és környező települések jövője tehát egy olyan összefonódó lehetőségek hálózatát kínálja, ahol a természet, a kultúra és a gazdaság harmóniában élhet egymással. A kihívások ellenére a közös cél, a fenntartható fejlődés érdekében tett erőfeszítések révén egy virágzó, élhető és vonzó térség alakítható ki.
Dr. Pajtók Gábor, Heves vármegye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselője, szintén részt vett az alakuló ülésen. Elnökként, tanácskozási joggal kapcsolódik a munkához. Kérdésünkre kifejtette, hogy a választókerületében összesen 11 település található: Átány, Besenyőtelek, Dormánd, Egerfarmos, Mezőszemere, Sarud, Poroszló, Újlőrincfalva, Mezőtárkány, Kömlő és Tiszanána. Ezek a települések a Tisza-tó régió részét képezik, amely összesen 44 település közigazgatási területét öleli fel.
A legfrissebb hírekért kövess minket a Heol.hu Google News oldalán is!
