Újabb fontos lépés történt a Felvidéken: megalakult a Magyar-Turán Felvidék civil szervezet. Ez az újonnan létrejött kezdeményezés célja, hogy erősítse a helyi közösségeket és támogassa a magyar kultúra és értékek megőrzését a régióban. A szervezet elköte
A Magyar-Turán Szövetség tevékenységét már a kezdetektől fogva támogatják a felvidéki magyar közösségek is. A bugaci Kurultajon, az Ősök Napján, valamint számos hagyományőrző eseményen és versenyen aktívan részt vesznek. A civil szervezet megalapításával céljuk, hogy még hatékonyabb és rendszerezettebb keretek között végezhessék el feladataikat, erősítve ezzel a közösség összetartozását és hagyományaink megőrzését.
Az alakuló közgyűlés helyszíne Gömörpéterfala volt, ahol a Magyar Közösségi Ház adta otthonát a rendezvénynek, amely a Felföldi Dalia Szövetség központi helyszíne. A meghívottak listáján olyan neves vendégek szerepeltek, mint a marcelházi Fekete Sólyom történelmi íjászcsapata, a balázsfai Szedres tanya lovasíjászai, valamint a gútai Vermes törzs lovasíjász csapatának vezetői. Külön figyelmet érdemel Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Szövetség elnöke, aki szintén részt vett az eseményen. A rendezvény házigazdái a Felföldi Dalia Szövetség tagjai és csapatvezetői voltak, akik készséggel fogadták a küldöttséget.
A szervezet új elnökének egyöntetű szavazással Kopecsni Gábort, a Felföldi Dalia Iskola megalapítóját választották.
A Felvidéken működő hagyományőrző közösségek igazi erőforrást jelentenek, és ennek tükrében különböző szakágakat alakítottak ki. A lovas szakág élére a több évtizedes lovasíjász tapasztalattal rendelkező Vermes Istvánt választották, míg az íjász szakág vezetését a hatszoros távlövő világbajnok, Bogár Péter irányítja. A történelmi vívás szakágát pedig a Felföldi Dalia Iskola fiatal tehetsége, Csernok Miklós vezeti. A közgyűlés során felmerült egy új, küzdősport szakág létrehozásának lehetősége is, amelyben a Turán fight is helyet kaphat a Felvidéken.
A Magyar-Turán Felvidék civil szervezet küldetése, hogy egyesítse a felvidéki hagyományőrző közösségeket, erősítse a nemzeti identitást és biztosítsa a következő generációk megfelelő nevelését. Célunk, hogy közösen, együttes erőfeszítéssel továbbra is magas színvonalú hagyományőrző eseményeket hozzunk létre a Felvidéken.
"Megtiszteltetésnek tartom, hogy ilyen fontos pozícióval bíztak meg . Örülök, hogy ezt az ágazatot kaptam, mivel mindig is szerettem a vívást. Igyekszem a legjobb tudásom szerint elvégezni a rám bízott teendőket. A Felföldi Dalia Iskolán belül tanítani fogom a tanítványokat a vívás fortélyaira szablyával és lándzsával. A célunk egy olyan szint elérése, ahol a vívóink eredményesen helyt tudnak állni versenyeken és hagyományőrző rendezvényeken is. Összességében a feladatom az újoncok toborzása, felkészítése és a versenyekre való delegálása" - mondta el a 19 éves Csernok Miklós, aki 10 éve foglalkozik a magyar nemzeti harcművészetekkel Kopecsni Gábor tanítványaként.
A Magyar-Turán Szövetség a "turán" kifejezést használva hangsúlyozza, hogy célja nem csupán a Kárpát-medence magyar múltjának feltárása. A "turán" szó a közép-ázsiai sztyeppék területére utal, és a turáni népeken olyan közösségeket értünk, akik Ázsiában és Európa bizonyos vidékein élnek, és akikkel kutatások révén rokonsági kapcsolatokat is felfedeztek. A szövetség két fő tagozatra oszlik: a tudományos és a hagyományőrző ágra. A tudományos tagozat munkatársai között megtalálhatók történészek, antropológusok, régészek, néprajzi szakemberek és népzenekutatók is.
A tagozat kutatói mind elkötelezetten tisztelik a magyar kultúrát és hagyományokat, ugyanakkor kutatásaik kizárólag a korszerű tudományosság mentén haladnak - magyarázta Bíró András Zsolt. A hagyományőrző tagozatba lovasíjászok, íjászok, solymászok, szablyavívók, övbirkózók, fafaragók, kovácsok, néptáncosok, népzenészek tartoznak - ezek közül is a legtapasztaltabbak és a legsikeresebbek.
