Kalas Vivien és Várhelyi Olivér uniós biztosi jelölése kapcsán egy új, kompromisszumos megoldás került előtérbe. Ez a lépés a politikai tájékozódás és az együttműködés szellemében született, amely lehetőséget ad arra, hogy a felek közötti vitás kérdések k

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik - mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Várhelyi Olivér, a magyar uniós biztosjelölt, elnyerte az Európai Parlament szakbizottságának támogatását, amely lehetővé teszi számára, hogy a következő Európai Bizottság tagja legyen. A jövőbeni feladatköre azonban jelentős módosuláson megy keresztül: míg korábban a bővítési és szomszédságpolitikai ügyekért volt felelős, a következő öt évben az egészségügy és az állatjólét területén látja majd el a biztosi teendőket, az Európai Parlament végső jóváhagyása esetén. Mivel minden biztosjelölt sikeresen teljesítette a meghallgatásokat, az új Európai Bizottság már december elsején megalakulhat, amennyiben a jövő heti zárószavazáson zöld lámpát kap.

Kalas Vivien az InfoRádióban elmondta: a különböző portfóliók szétosztása alapvetően az Európai Bizottság mindenkori elnökének - jelen esetben Ursula von der Leyennek - a feladata, és fontos szempont, hogy az egyes szakterületek a szakmai tudás, valamint a megszerzett tapasztalatok alapján kerüljenek a biztosjelöltekhez. Hozzátette: az Európai Bizottság elnökének is mindig az az érdeke, hogy gördülékenyen menjenek le a szakbizottsági meghallgatások a jelöltekkel.

Ahogy Várhelyi Olivér említette, bizonyos területek elvonására került sor, ezek közül pedig...

kettő az egészségügyi válságkezeléshez, illetve a különböző mechanizmusok felügyeletéhez kapcsolódik, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz.

Az utóbbi terület különösen az abortuszjogokkal foglalkozik. A szakértő véleménye szerint Várhelyi Olivér esetében "kompromisszumos megoldás született", mivel csak így tudta a szakbizottság elfogadni a jelölését.

Kalas Vivien a közelgő új Európai Bizottság politikai prioritásairól kifejtette, hogy jelentős változások nem várhatóak. Ennek egyik fő oka, hogy Ursula von der Leyen továbbra is az Európai Bizottság elnöke marad, és a közvélemény már jól ismeri az ő politikai stílusát és vízionált irányvonalát az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. Azonban egy új fejleményként említette, hogy az Európai Bizottság egyik alelnöki pozícióját az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportja fogja betölteni, ami új dinamikát hozhat a testület működésébe, ahogy azt a szakértők is megjegyzik.

Ennek a frakciónak a jövőképe eltér a hagyományos európai nézőponttól, így friss és innovatív ötleteket csempészhetnek be az Európai Bizottság mindennapi tevékenységeibe, amelyek eddig hiányoztak a diskurzusból.

Az Európai Parlament előreláthatóan november 27-én egyetlen vokssal fogja eldönteni az új Európai Bizottság sorsát. Amennyiben a többség támogatja, a bizottság már december 1-jén hivatalosan is megalakulhat.