Felfedezték, milyen életmódbeli tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy a világ legidősebb embere 117 évet élt. | 24.hu
2024-ben, 117 éves korában hunyt el María Branyas Morera, a világ akkori legidősebb embere. Az idős hölgy halála előtt beleegyezett, hogy részt vesz egy kutatásban, amelynek célja, hogy feltárják, hogyan élt ilyen hosszú és egészséges életet. Most pedig közzé is tették ennek a tanulmánynak az első eredményeit - írja a Science Alert.
Amikor a kutatók összevetették az idős hölgy genetikai mintáit olyan emberekével, akik nem érték meg ezt a kivételes kort, az eredmények nem hoztak meglepetést: Branyas olyan védő genetikai variánsokat hordozott, amelyek segíthetnek elkerülni a gyakori betegségeket. A legérdekesebb felfedezés azonban az volt, hogy a bélmikrobiomja jelentősen eltért az átlagos idős emberekétől.
A bélmikrobiom a bélrendszerünkben található baktériumok, gombák és egyéb mikroorganizmusok sokszínű közössége. Ezek a mikroszkopikus élőlények nem csupán az ételeink lebontásában segítenek, hanem kulcsszerepet játszanak a vitaminok termelésében is. Emellett hatással vannak immunrendszerünkre, sőt, a kutatások szerint agyunkkal is kapcsolatban állnak, így hozzájárulva a mentális egészségünkhöz.
A mikrobiomot ráadásul csak kis részt alakítják a gének, az étrend és az életmód sokkal fontosabb e tekintetben. Normális esetben az öregedéssel párhuzamosan a bélmikrobiom veszít a sokféleségéből, és a hasznos mikrobák, például a Bifidobacterium aránya csökken. Ennek a sokféleségnek a csökkenése összefüggésbe hozható az időskori gyengüléssel.
Branyas bélrendszere azonban egy teljesen eltérő narratívát tárt a kutatók elé. A mikrobiomja rendkívül sokszínű volt, hasonlóan egy sokkal fiatalabb felnőttéhez, és különösen gazdag a Bifidobacteriaceae családba tartozó baktériumokban, beleértve a Bifidobacterium nemzetséget is. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy ez a különösen fiatalos mikrobiom hozzájárulhatott a bélrendszer és az immunrendszer kiváló állapotához, így segítve elő Branyas meglepően hosszú életét.
A bifidobaktériumok a bélflóra elsődleges lakói közé tartoznak, amelyek már csecsemőkorban megjelennek, és az egész életük során folyamatosan támogatják az egészséges bélműködést. Számos kutatás bizonyítja, hogy ezek a jótékony mikrobák hozzájárulnak az immunrendszer erősítéséhez, védelmet nyújtanak a gyomor-bélrendszeri problémákkal szemben, és segítenek a koleszterinszint szabályozásában is. Branyas étrendje pedig példaként szolgál arra, hogyan tudta fenntartani a Bifidobacterium szintjét ilyen hosszú időn keresztül.
Az idős hölgy arról számolt be, hogy naponta három joghurtot fogyasztott, melyek mindegyike gazdag élő baktériumokban. Ezek a hasznos mikroorganizmusok köztudottan hozzájárulnak a Bifidobacterium szintjének emelkedéséhez. Ezen kívül, étrendje főként mediterrán alapelvekre épült. A mediterrán diéta a Földközi-tenger környékének táplálkozási szokásait követi, és hangsúlyozza a növényi eredetű ételek (mint például zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és olajos magvak) fogyasztását. Emellett extra szűz olívaolajat és halat is rendszeresen beiktatott, míg a vörös húsok, feldolgozott termékek és telített zsírok bevitelét igyekezett minimálisra csökkenteni.
A Bifidobacterium szaporodását támogató egyéb ételek közé sorolható a kefir, a kombucha, valamint az erjesztett zöldségek, mint például a kimchi és a savanyú káposzta is. Ezek az ízletes és tápláló ételek hozzájárulnak a bélflóra egészségének fenntartásához.
Ezek a termékek probiotikumokat, vagyis élő baktériumokat tartalmaznak, amelyek képesek megtelepedni a bélflórában, és számos egészségügyi előnnyel szolgálhatnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a probiotikumok számára szükség van egyfajta üzemanyagra ahhoz, hogy hatékonyan működjenek. Ez az üzemanyag prebiotikum formájában érkezik, amelyet különböző táplálékokkal vihetünk be a szervezetünkbe. Ilyen prebiotikum-források például a hagyma, a fokhagyma, a póréhagyma, a spárga, a banán, a zab és a hüvelyesek.
A probiotikumok és prebiotikumok együttese kulcsszerepet játszik a kiegyensúlyozott mikrobiom fenntartásában. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a kutatás csupán egyetlen személy, Branyas példáján nyugszik, így a tudósok óvatosan bánnak azzal a következtetéssel, hogy a változatos bélmikrobiom önállóan magyarázná a hosszú élettartamát. Mindazonáltal érdemes odafigyelni Branyas táplálkozási szokásaira, hiszen sok tanulságot rejthet magában.



