Ki profitálhat a mezőgazdaság leépítéséből?

A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/magyarorszag/csataban-az-agrarium-996825/

Az Európai Unió mezőgazdasága rendelkezik az önellátás képességével, ami felveti a kérdést: vajon miért van szükség szabadkereskedelmi megállapodásokra, például az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt magában foglaló Mercosurral, vagy akár Ukrajnával? E gondolatok hangzottak el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által rendezett diskurzus során. Papp Zsolt György, a kamara elnöke, rámutatott arra, hogy az uniós gazdák, akik szigorú termelési normáknak felelnek meg, versenyeznek olyan távoli országok termelőivel, ahol sokkal laza szabályozások érvényesek a jogi, környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerbiztonsági területeken. A kamara vezetője hangsúlyozta, hogy hazánk 5 millió hektáros mezőgazdasági területéből 2 millió hektáron kifejezetten fenntartható módon folyik a termelés.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke, az Országgyűlés alelnöke arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság lopakodó jogalkotási stratégiával meg akarja változtatni és végül önálló mivoltában meg akarja szüntetni a Közös Agrárpolitikát, ami ma az Európai Unió mintegy 1000 milliárd eurós hét éves költségvetésének nagyjából harmadát teszi ki. Jakab István Ukrajna erőltetett uniós csatlakozásáról szólva hozzátette, hogy az Európai Unió összes szántóterülete ma 98 millió hektár, Ukrajnáé 32,7 millió hektár, vagyis az előbbinek a 33 százaléka, emellett keleti szomszédunkban ma több mint 500 ezer hektár van elaknásítva, ennek csak a mentesítése mintegy 36 milliérd dollárba kerülne.

Magyarországon a fejenkénti éves húsfogyasztás jelenleg 70-80 kilogramm körüli, míg az Egyesült Államokban ez a szám eléri a 120 kilogrammot. Ezzel szemben Indiában csupán 5 kilogramm hús jut egy főre. A globális trendek alapján a hús- és tejfogyasztás világszerte folyamatosan emelkedik, az elmúlt hat évtized alatt pedig megduplázódott - figyelmeztetett Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége főtitkára és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke. Cseh Tibor hangsúlyozta, hogy ez a növekedés komoly kihívásokat jelent, különösen a fenntarthatóság és az élelmiszerbiztonság szempontjából.

az Európai Unió az állattartás visszaszorítására törekszik, miközben a világ összes haszonállatának mindössze 10 százaléka található Európában

- A szükséges takarmány kétharmada Dél-Amerikából származik, és a boltok polcain egyre több termék érkezik harmadik országokból is.

- Kinek az érdeke hát a mezőgazdaság leépítése, a klímaváltozás főbűnöseként való megbélyegzése?

Cseh Tibor rávilágított egy alapvető kérdésre: a globális szén-dioxid-kibocsátás csupán 15%-áért felelős az agrárium. Ezzel szemben a fennmaradó 85%-ot a nagyipar adja, amelynek érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a figyelem középpontjába kerüljön. Az agráriumot célzó kampányok következtében azonban az Európai Unióban a családi gazdaságok fele már megszűnt, ami komoly aggodalomra ad okot - hívta fel a figyelmet Cseh Tibor.

Idegen termékek a boltok piacain - e témához kapcsolódóan, személyes tapasztalataimra támaszkodva, érdekes kérdések merültek fel bennem a hazai zöldségek, például a vöröshagyma elérhetőségével kapcsolatban. Hiába keresem, a boltok polcain gyakran osztrák, holland vagy lengyel hagyma sorakozik, míg a magyar termékek mintha eltűntek volna a látóteremből. Papp Zsolt György véleménye szerint sürgős szükség van a termelői összefogások újjászervezésére, hiszen csak így lehetne egy olyan egységes árualapot kialakítani, amely képes versenyezni a külföldről érkező zöldségekkel. Emellett kiemelte, hogy a tárolókapacitások növelése is kulcsfontosságú, és örömmel hallottam, hogy erre vonatkozóan már elérhetők pályázati lehetőségek is. A helyi termelők támogatása és a közös fellépés talán végre visszahozhatná a magyar zöldségeket a boltok polcaira.