Franciaország új miniszterelnökének kinevezése megtörtént, de a feladatai korántsem ígérkeznek egyszerűnek.

Miután a francia nemzetgyűlés egy hete megszavazta a Michel Barnier kormányfő ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, Emmanuel Macron elnöknek sürgősen új miniszterelnököt kellett keresnie. A mai napon végül Francois Bayrou centrista politikust nevezte ki erre a posztra. Bayrou 2017-ben, Macron első kormányának idején rövid ideig az igazságügyi tárcát irányította, emellett pedig 1993 és 1997 között az oktatási miniszteri teendőket is ellátta.

Barnier a nyáron, az előrehozott választások után került a miniszterelnöki posztra, miután Macron elnök a választások eredményei nyomán feloszlatta a parlamentet. Az első fordulóban a Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés aratott győzelmet, azonban a második forduló előtt a Mélenchon irányította baloldali koalíció és Macron centrista szövetsége közötti kölcsönös visszalépések révén végül egyikük sem tudott kormányt képezni. Az új francia kormányt a Macron-féle centristák és Nicolas Sarkozy korábbi elnök által alapított jobbközép köztársaságiak alkották, amelynek Barnier is tagja, de a törvényhozásban így is csak relatív többséget tudtak elérni. A kisebbségi kormány helyzete miatt gyakran a Nemzeti Tömörülés játszotta a mérleg nyelvét a parlamenti szavazások során.

Az éves költségvetés jóváhagyásához abszolút többség szükséges, így a miniszterelnöknek elengedhetetlen lett volna valamelyik ellenzéki szövetség támogatása a javaslat előterjesztéséhez. Azonban egyik ellenzéki csoport sem állt be mögé, amit Le Penék ügyesen kihasználtak: részletes ultimátumot tettek le a költségvetési tervezet támogatásának fejében. Bár Barnier korábban már tett engedményeket a szenátus kritikáinak fényében, a Nemzeti Tömörülés ultimátumát elutasította, és bejelentette, hogy a parlament megkerülésével fogja keresztülvinni a büdzsét. Ennek következményeként bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, amit a nemzetgyűlés jelentős többséggel elfogadott, ezzel megbuktatva a Barnier-kormányt. Így Barnier a francia ötödik köztársaság történetének legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnökévé vált.

Az új miniszterelnöknek, Francois Bayrou-nak sem lesz könnyű a helyzete. A centrista szövetség egyik pártjából, a Demokrata Mozgalomból jövő politikusnak várhatóan továbbra is kisebbségből kell majd kormányoznia, habár feltehető, hogy a balközép pártokat is bevonja majd a döntéshozatalba. 2025 júniusáig pedig nem lesz újabb előrehozott választás, habár sokan azt valószínűsítik, hogy Macron jövőre újabb nemzetgyűlési választást fog kiírni a helyzet stabilizációja céljából. A kormányválságnak azonban további rossz hatása lehet a francia gazdaságra, amelynek számai így is történelmi mélypontot mutatnak, az államháztartási hiány idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát.