Kismama-szépségverseny az abortusz ellen? Novák Előd provokatív felhívása nagy port kavart.

Ezt az ételt nem szabad a forró levegős sütőbe tenni: sokan nem is sejtik, hogy ez is a tilalmak közé tartozik.

Novák Előd, a Mi Hazánk szélsőjobboldali párt alelnöke, nemrégiben, 2025. január 28-án, Facebook-oldalán bejelentette egy különleges kismama-szépségverseny megrendezését. Szavai szerint a verseny célja az anyaság, mint a legszebb női hivatás, elismerése, valamint a várandósság varázsának bemutatása. E kezdeményezés mögött, akárcsak a tavalyi magzatvédő dalpályázat esetében, a nyílt szándék az alacsony születési arányok növelése és az abortuszok számának csökkentése rejlik.

Cseh Katalin, a Momentum országgyűlési képviselője, több szempontból is bírálta a felhívást, kiemelve a képmáshoz fűződő jogok megsértését és a nők tárgyiasítását. Azonban az ügy hátterében más fontos kérdések is felmerülnek. Valóban indokolt, hogy az anyaság népszerűsítése ilyen elnagyolt és nevetséges módszerekkel történjen, ahelyett, hogy a társadalmi változások és a valódi tettek irányába mozdulnánk el?

A "gyermek áldás" című fényképpályázaton a díjazottak és családjaik 1-2-300 ezres pénzjutalmat, illetve wellnesshétvégét, fürdőbelépőt nyerhetnek. Már a momentumos Cseh Katalin is erősen kritizálta a próbálkozást, mivel a felhívás szerint titokban, a nő engedélye nélkül is lehet beküldeni kismamafotókat, amivel gyakorlatilag a GDPR-hoz és képmáshoz fűződő jogok megsértésére ösztönzi a nők családtagjait. A versenybe benevezett képeket pedig egy öttagú zsűri fogja elbírálni - akár a képen szereplő nők tudta nélkül -, ami nem annyira konzervatív elvekre, sokkal inkább a nők tárgyiasítására vall. Novák Előd felhívását itt láthatod:

A kismama-szépségverseny, bár furcsának tűnik, mégiscsak egy kicsit szimpatikusabb kezdeményezés, mint a szívhangrendelet. Ahogyan azt a politikus későbbi bejegyzésében említette, egy nap leforgása alatt ezer fotó érkezett a versenyre. Ezzel szemben a szívhangrendelet, amelyet Novák Előd felesége, Dúró Dóra indított el, 2022. szeptember 15-től kötelezővé teszi, hogy azok a nők, akik abortuszra szeretnének menni, előbb meghallgassák az embrió szívverését. Olyan, mintha ez bármilyen módon is megváltoztatná azokat a nehéz döntéseket, amelyeket egy nő vagy pár hoz, amikor úgy érzik, hogy nem tudják vállalni a terhességet vagy a gyermek felnevelését.

A kismama-szépségversenyes posztban Novák Előd megosztja a fájdalmas valóságot: "soha ennyi gyermek nem született Magyarországon, mint tavaly, miközben az abortusz a legfőbb halálok". Azonban a KSH statisztikái azt mutatják, hogy a terhességmegszakítások száma folyamatosan csökken. Míg az ezredfordulón száz élveszületésre 58 abortusz jutott, ma ez a szám már csak 24. Bár ez még mindig nem tekinthető ideálisnak, a terhességmegszakítások megelőzése nem csupán a szívhangrendelet bevezetésével és szépségversenyek szervezésével érhető el, hanem elsősorban az oktatás területén kell elkezdődnie. Érdekes, hogy a szexuális felvilágosítás csak a Nemzeti Alaptanterv 7-8. osztályában szerepel, ráadásul sok iskolában éppen a civil szervezetek kizárása miatt elmarad. Eközben Magyarországon már 12 éves kortól lehetősége van egy kiskamasznak a szexuális kapcsolatra. E témáról Gyurkó Szilviával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával folytattunk beszélgetést korábbi cikkünkben.

Nem a kismama-szépségverseny a probléma gyökere. Sokkal inkább az, hogy ezt politikai célok szolgálatába állítják – akár a nők személyes jogainak lábbal tiprása, vagy azok tárgyiasítása árán is. Ez egy olcsó eszköz, amely nem pótolja azokat a valódi változásokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az emberek bátorságot merítsenek családalapításhoz vagy több gyermek vállalásához.

Nem érdemes a múltba nézni olyan kijelentésekkel, mint „a nők legfőbb értéke az anyaság.” Azok a politikai intézkedések fognak valóban segíteni abban, hogy elegendő gyermek jöjjön a világra, amelyek figyelembe veszik a mai és a holnapi társadalmi elvárásokat és értékeket.

Ha volna elegendő orvos az egészségügyben, ha nem zárnának be sorra Magyarországon a szülészetek. Ha elegendő hely lenne a bölcsődékben, ha az óvodákban nem 30 fős csoportlétszámmal és nyugdíjból visszahívott óvónőkkel igyekeznének megoldani a férőhely- és pedagógushiányt. Ha a részmunkaidő, a rugalmas munkaidő több munkahelyen lenne elérhető.

Képzeljük el, milyen lenne, ha a gyermeknevelő családok pénzügyi segítsége valóban hatékony lenne! 2024 őszétől már számtalan helyen hirdetik, hogy a kormány milyen fantasztikus lépést tett a családi adókedvezmény megduplázásával. De sajnos a valóság az, hogy erre csak 2026 januárjában kerül sor. Az idő pedig nem áll meg, és az infláció folyamatosan csökkenti a még elérhetetlen támogatás értékét.

A nők akkor akarnak szülni, a párok úgy akarnak gyereket vállalni, hogy biztonságban érzik magukat, ha úgy érzik, az országban megfelelőek hozzá a körülmények, lesz elegendő anyagi forrásuk a gyermek felneveléséhez. De azt nézni, hogy az olló nyílik: a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények egyre szegényebbek, miközben a középosztály lassan eltűnik, a politikusokat pedig addig érdeklik a nők, amíg meg nem szülték a gyerekeket, nem egyszerűen frusztráló, sokkal inkább ijesztő és kétségbeejtő. És ezen nem segít a kismama-szépségverseny.