Erdő Péter a szentév főegyházmegyei nyitóünnepségén arra buzdított, hogy legyünk az isteni irgalmasság és a bizalom élő tanúi a világban.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, vasárnap a budapesti Szent István-bazilikában tartott szentév főegyházmegyei megnyitó szertartásán hangsúlyozta, hogy keresztény küldetésünk abban rejlik, hogy remény jeleit hordozzuk az emberiség számára.

A 2025-ös jubileumi év ünnepi hangulata szenteste indult, amikor Ferenc pápa megnyitotta a római Szent Péter-bazilika szent kapuját. Ezzel egy különleges időszak vette kezdetét, melyet a világ számos egyházmegyéjében vasárnap ünnepi misék keretében köszöntenek.

Erdő Péter homíliájában emlékeztetett: Ferenc pápa "a remény zarándokai" jelmondatot adta a szentévnek, és erre a reményre most különösen szükségünk van.

A világban háborúk tombolnak, a hazugság és a gyűlölet terjedése mindennapossá válik, míg a félelem egyre inkább eluralkodik rajtunk, hogy végleg tönkretesszük a bolygónkat. Sok fiatal számára úgy tűnik, hogy a jövő kilátástalan, és a remény fénye egyre halványabbá válik. E nehézségek láttán fontosabbá válik számunkra keresztény küldetésünk: "remény forrásaivá kell válnunk az emberiség számára" - hangsúlyozta a bíboros.

A mi reményünk szilárd alapokon nyugszik - fogalmazott, majd kiegészítette: éppen az az üzenet, amit karácsonykor ünnepeltünk: Isten emberré lett, vállalva ezzel a közösséget az emberiséggel és annak sorsával.

"Örömmel indítjuk el a szentévet ezen igazság fényében, és legyünk a világban az isteni irgalmasság és a bizalom hirdetői."

- kérte a főpásztor.

Erdő Péter kitért arra: a jubileumi év az ószövetségi Jóbel év keresztény továbbélése. A Jóbel év célja az igazságtalan viszonyok megszüntetése, a harmónia helyreállítása Isten és a választott nép között, a bűnbánat és a megújulás volt - mondta hozzátéve, nem tudjuk pontosan, hogy a régi előírásokat a gyakorlatban mennyire valósították meg.

A keresztény hagyomány szerint a jubileumi éveket 1300 óta hirdetik meg a pápák, kezdetben százévente, később pedig huszonöt évenként. A szentév ideje alatt azok a hívők, akik őszinte bűnbánatot tanúsítanak és imáikban a római pápa szándékait is megemlítik, teljes búcsút nyerhetnek - fogalmazott.

A bűnbánat kifejezésének különleges cselekedete lehet a római négy nagy bazilika valamelyikének meglátogatása, és ott bármilyen liturgikus eseményen való részvétel, a Szentföldön a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika, a betlehemi Születés temploma és a názáreti Angyali Üdvözlet-bazilika felkeresése.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében a búcsú elnyerésének helyei a Szent István-bazilika, az esztergomi bazilika, a Mátyás-templom, a máriaremetei kegytemplom, a pesti ferences templom, valamint a péliföldszentkereszti kegytemplom - ismertette Erdő Péter.

A zarándoklat a régmúlt idők emberének nem csupán egy turisztikai élmény volt, hanem egy költséges, fáradságos és sokszor kockázatos bűnbánati aktus. Ezt hangsúlyozta a bíboros, arra kérve mindenkit, aki a következő évben elindul valamelyik szent hely felé, hogy ne feledje el ezt a mélyebb jelentést is.

A 27. szentév az egyházmegyékben 2025. december 28-án ér véget, és a Szent Péter-bazilika szent kapujának bezárásával zárul le 2026. január 6-án.

Az egyház hagyományosan 25 évente rendez rendes szentévet, legutóbb 2000-ben, Szent II. János Pál pápasága alatt. Ferenc pápa 2015-ben különleges, rendkívüli szentévet hirdetett, amely az irgalmasságra összpontosított. Ez az időszak 2015 decemberétől 2016 novemberéig tartott, és számos hívőt inspirált a szeretet és megbocsátás gyakorlására.