Magyar Feltalálók Napja: Inspiráció a Jövő Innovátorainak A Magyar Feltalálók Napja egy különleges alkalom, amely lehetőséget teremt arra, hogy megemlékezzünk a kreativitásról és a találékonyságról, amelyek a magyar tudományos életet formálták. Ez a nap

Minden szakma, tudományterület, művészeti ág, sport akkor tud népszerűvé válni, ha vannak olyan képviselői, akik inspirációt jelentenek a felnövő generációknak. Ezért fontos, hogy minden évben, a magyar feltalálók napján felhívjuk a figyelmet a legnagyobb magyar elmékre és megvalósult elképzeléseikre.

Az Országgyűlés a 2025-ös és 2026-os éveket a magyar tudomány évének nyilvánította, tiszteletben tartva a Magyar Tudományos Akadémia és annak könyvtára 200 éves fennállását. Az ünnepi eseménysorozat célja, hogy reflektorfénybe állítsa a magyar tudomány, kutatás és innováció kiemelkedő teljesítményeit, továbbá erősítse a hazai tudományos közösség nemzetközi elismertségét. Ebből adódóan az idei magyar feltalálók napja különösen jelentőséggel bír a tudományos élet szereplői számára.

1941-ben Szent-Györgyi Albert ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárását, amelyhez köthetően a Nobel-díjat is megkapta. A Magyar Feltalálók Egyesülete emiatt választotta június 13-át, hogy akkor ünnepeljük a magyar feltalálókat.

Szent-Györgyi Albert mellett számos más tudós is jelentős hozzájárulást tett a tudományos világ fejlődéséhez, és munkájukért elnyerték a legnagyobb elismeréseket. Például Gábor Dénes a holográfia területén végzett úttörő munkájáért kapott elismerést, míg Wigner Jenő az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos kutatásai révén vált ismertté. Krausz Ferenc az attoszekundumos fényimpulzusok alkalmazásával forradalmasította az elektronok és atomok vizsgálatát segítő kísérleti módszereket, és nem feledkezhetünk meg Karikó Katalinról sem, aki az mRNS-alapú vakcinák fejlesztésében végzett kiemelkedő munkájával szerzett hírnevet.

Magyarország gazdag feltalálókkal büszkélkedhet, akiknek kreatív ötletei szervesen beépültek a mindennapi életünkbe. Gondoljunk csak Bíró Lászlóra, akinek a golyóstolla forradalmasította az írást, vagy Jedlik Ányosra, aki a dinamó feltalálásával hozzájárult a modern elektromosság fejlődéséhez. Rubik Ernő neve pedig elválaszthatatlan a világhírű Rubik-kockától, míg Charles Simonyi a szöveg- és táblázatszerkesztő szoftverek fejlesztésével formálta a digitális világot. Ezek a magyar innovátorok nemcsak a hétköznapi életet alakították, hanem jelentős hatással voltak a tudomány különböző területeire is. Pavlics Ferenc például a holdjáró jármű fejlesztésével segítette az űrkutatás előrehaladását, míg Telkes Mária a napenergia hasznosításával és a hő- és hidegtárolással kapcsolatos szabadalmaival az alternatív energiaforrások terén tett maradandó nyomot. A gyógyszeriparban Lindmayer István tű nélküli, nagynyomású oltókészüléke forradalmasította az immunizálást, míg Jáky József munkássága az építkezések során elvégzendő talajmechanikai vizsgálatok kötelezővé tételével járult hozzá a mérnöki tudományok fejlődéséhez. Ezek a szabadalmak, és sok más innováció is megtalálható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Frecskay János szakkönyvtárában, ahol a jövő generációi is inspirációt meríthetnek belőlük.

A magyar feltalálók napja ma is egy jelentős üzenetet közvetít: a világot formáló változások mögött gyakran áll egy-egy bátor ötlet és a határozott kitartású tudósok munkája. Ez a nap számunkra nem csupán a múlt emlékezete, hanem egy inspiráló impulzus a jövő felé – különösen a fiatalok számára, akikből a következő generációs tudósok és innovátorok születhetnek. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy a héten az Országgyűlés elfogadta a doktori képzések megújítására, valamint Krausz Ferenc által javasolt Élvonal Program és Alapítvány elindítására vonatkozó törvényjavaslatokat. Ezek az intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy a kutatói és tudományos karrier vonzóbbá váljon a fiatalok körében. A digitális korszakban, a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság és az orvostudomány területén, valamint Kapu Tibor Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletei révén is fontos, hogy legyen terünk és támogatásunk az innovatív elképzelések számára – hangsúlyozta Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

A magyar tudomány ünnepe keretében a tervek szerint országszerte és a határokon túl több mint 1200 esemény valósul meg, több mint 400 különféle szervezet, például egyetemek, iskolák, múzeumok, kutatóintézetek és szakmai egyesületek aktív részvételével. A rendezvények népszerűsítésében kiemelkedő szerepet játszik a Nemzeti Innovációs Ügynökség által kiválasztott 12 tudományos nagykövet, akik az űrkutatás, biofizika, élelmiszeripar, vegyészet, orvostudományok és matematika területén szerzett szakértelmükkel hozzájárulnak a programsorozat sikeréhez.